Süddeutsche Zeitung: a világgazdasági válság és az ördögi kör
Viharos helyzet a tőzsdéken, a bankok nehézségei, a gazdasági fejlődés megtorpanása – okok, amiért a világ még rosszabb őszre számíthat, ám a reményt a lejtmenet megállítására nem kell feladni - a német Süddeutsche Zeitung elemzése.
1. A világ-konjunktúra lelassul
A gazdaság Európában és a tengerentúlon is veszélyesen közel került a recesszióhoz. A gazdasági teljesítmény visszaesése legfőképpen az idei év eleje óta figyelhető meg. Az amerikai gazdaság a második negyedévben alig 1,6 százalék felett, a francia egyáltalán nem nőtt, míg a német piac csupán 0,1 százalékkal gyarapodott. Írország, Olaszország, Portugália és Spanyolország sem kivétel. A konjunktúra egy repülőgéphez hasonlít: ha egy bizonyos minimumsebesség alá kerül, a zuhanást már nem lehet megakadályozni.
2. Sok kormány spórolni próbál
A bank -és ingatlankrízis folyamán az euróövezeti országok és az Egyesült Államok állami kiadási határtalan méretűre nőttek. Sok pénzt kellett a hitelintézetek megmentésére és a konjunktúra “depressziótól” való megóvására fordítani. Az euróövezetben a kollektív költségvetési deficit 6 százalék a maximális 3 helyett, míg az adósságkvóta átlagosan eléri a 85 százalékot - a megengedett legmagasabb 60 százalék helyett. Az országok megpróbálják költségvetésüket helyreállítani – Spanyolország és Franciaország is német mintájú adósságféket szeretne bevezetni, a kormányok kemény megszorító csomagokat terveznek. Ám a szigorú megtakarítási programok a gazdaságot a recesszió felé irányíthatják, mint, ahogy az Görögország példáján is megfigyelhető.
3. Senki sem bízik a gazdaságban
Az állampapírokban már senki sem bízik meg – kivétel a német papírok, amelyek még biztos pontnak számítanak a viharos helyzetben. A Washingtonban az adóssághatár megemelésével kapcsolatban kialakult vita megmutatta, miként fékezi önmagát a politikai rendszer. Az európai kormányok döntése, miszerint privát beruházók is részt vehetnek a görög adósságprobléma megoldásában, a tőzsdéken nagy kavarodást okozott. Az EKB a piacok megnyugtatására felvásárolta az eladósodott országok állampapírjait, míg az USA elvesztette AAA besorolását.
4. A tőzsdék zuhannak
A pénzügyi piacok zuhanása sajnos nem átmeneti. Amit a befektetők a legjobban utálnak, az a globális fellendülés lelassulása és a kollektív megtakarítás keveréke. Ehhez társul még a kormányok krízis-menedzsmentjével kapcsolatos bizonytalanság és a félelem, hogy a jegybankok Washingtonban és Frankfurtban tartalékaik nagy részét már felélték. A tőzsdék attól a tartanak, hogy a görög minta megismétlődhet más európai országokban is. A pénzügyi piac krízise és a gazdaság gyengélkedése egymást erősíti. A rossz hangulat miatt pedig a jövőbeni gazdasági fellendülés is elmaradt. A félelem táplálja a félelmet.
5. A bankok a krízis áldozatai
Tragikus módon a bankok sorsa az államokéhoz kötött, mivel a hitelintézetek egyenlege Európában az euróövezeti országok állampapírjaival összefüggésben van. A görög gazdaság megbillent és a bankoknak állami segítségre volt szükségük ahhoz, hogy a nehézségeken túljussanak, ám csak egymást húzták a mélybe. A kormányok féltek attól, hogy a görög negatív helyzet megfertőzhet más országokat is, így az IMF felszólította az intézeteket költségvetésük helyreállítására. Az európai bankokban 200 milliárd euró hiányzik, ám pénzre lenne szükségük. Mivel a gazdasági növekedés is visszaesett, a piacok gyengék, a részvényesek és a bankok egymással szembeni bizalma is megrendült. A helyzet a Lehman-katasztrófára emlékeztet, ami alig pár évvel ezelőtt a gazdasági világválság kezdete volt.
6. A politikusok cselekvésképtelenek
A Görögországnak szánt második mentőcsomag és a kibővített eurómentőöv sorsa még mindig bizonytalan. Finnország Görögországtól biztosítékokat szeretne – ezt az ötletet, mielőtt a támogatásokat folyósítanák, egyre több ország támogatja, Németországban Angela Merkel kancellárnak még ki kell harcolnia a parlament támogatását a görög támogatás jóváhagyásához. Az adósságválságból kivezető egyenes utat még nem látni.
Van-e remény?
Közös erővel sikerülhet a félelem továbbgyűrűzését megakadályozni- gondolják egyes közgazdászok. A konjunktúra támogatására és az adósságok kezelésére még több pénzügyi intézkedést kellene bevezetni, szükséges tartós megoldást is keresni. Míg a politikusok a gordiuszi csomót bogozzák, a jegybankok feladata lenne a konjunktúra, a bankok és a költségvetés támogatása. Az amerikai jegybanknak enyhítenie kellene politikáján, míg az EKB továbbra is vásárolhatna fel államkötvényeket és csökkenthetné a kamatokat. (Süddeutsche Zeitung/atv)
A Fujitsu egységes zöld termékfejlesztési szabványt vezetett be működésében.
Ez csak (szokás szerint) egy mezei átvét, de nocsak, mit látok, mit látok? Azt írja a Napi Gazdaság: "a (k+f) visszaélésekre már-már önálló iparág szakosodott".