Ömlik a pénz az európai startupokba
Az ukrán válság ellenére például júniusban kapott 150 millió dollárt az orosz Ozon webáruház - a vezérigazgató szerint elég könnyen ment a pénzszerzés.
Az európai startupokba 2,8 milliárd dollár áramlott kockázati tőkebefektetőktől 2014 második negyedében - ennyi pénz 2001 óta egyetlen negyedévben sem érkezett a nagy növekedési potenciállal rendelkező, kis méretű cégekhez. Ez a pénzeső hasonló ahhoz, mint amivel az amerikai startup-rendszer is találkozott a közelmúltban, igaz arrafelé azért kicsit mások a méretek: a kockázati tőkések 13,8 milliárd dollárt pumpáltak a tengerentúli szektorba ugyanebben az időszakban. A bumm ráadásul mindkét kontinensen akkor érkezett, amikor a hagyományosabb befektetési formák - részvények, kötvények, árupiacok - is évek óta nem látott magasságokban szárnyalnak.
Megfontoltak a befektetők
Amikor ilyen hirtelen megugrik egy-egy szektor népszerűsége, a befektetők egy része azonnal buborékról kezd beszélni. A technológiai szektorban ráadásul nem is alaptalanul, hiszen a kétezres évek elején mindenki tanúja lehetett a dotkom-lufi kipukkadásának. A Wall Street Journal szakmai blogjának nyilatkozó szakember szerint viszont szó sincs ilyesmiről, sőt, pont a dotkom-lufi fúvódásával ellentétes folyamatok zajlanak a piacon.
"Azok a befektetők, akik eddig a megfelelő pillanatra vártak, most úgy érzik, eljött az ő idejük, és pakolják a pénzt a startupokba" - mondta a Wall Street Journal szakmai blogjának Michiel Kotting, a londoni Accel Partners kockázati befektetőcég szakértője. A tőketársaságok munkatársai szerint egyre több amerikai pénz is érkezik az európai piacra, mióta számos cég megjelent a tőzsdén, egymilliárd dollár körüli értékkel. Ezek közül a legjelentősebbek a finn játékszoftver-készítő Supercell, a hasonló bizniszben utazó angol-svéd King Digital Entertainment vagy éppen a francia reklámcég, a Criteo.
A tőkealapok nem egyszeri, hanem rendszeres befektetéseket hajtanak végre a cégekben, és komolyan vizsgálják egy-egy vállalat érettségét, valamint nyereségtermelő képességét is - a szakértő szerint ez bizonyítja, hogy a befektetők óvatosak, nem fújják durranásig a lufit.
Versenyt fut a pénz
Hasonló véleményen van Neil Rimer is, a szintén tőkebefektetéssel foglalkozó Index Ventures vezetője: szerinte most a befektetők a valódi üzleteket keresik, nem úgy, mint 14 évvel ezelőtt, amikor szinte bármibe raktak pénzt, aminek a nevében szerepelt a ".com" végződés. Szerinte a befektetések megugrása egyszerűen azért következett be, mert sok kiváló vállalkozás mutatta meg magát a közelmúltban. "Egy viszonyleg érintetlen piacon mozgunk, ahol a technológiát és az innovatív üzleti megoldásokat mesterien ötvöző kis cégek sikerrel erednek a nagyok nyomába" - fogalmazott Neil Rimer.
Kikről is van szó tulajdonképpen? Európában az online áruházat üzemeltető, "autómegosztó", zene- és filmiparban működő cégek vitték a legnagyobb üzleteket. A legnagyobb befektetést az orosz kötődésű Ozon Group zsebelte be, amely 150 millió dolláros befektetéshez jutott áprilisban. A zenei jogdíjakat gyűjtő brit Kobalt Music Group júniusban 84 millió euróval lett gazdagabb.
A befektetők között egyfajta verseny is zajlik a részesedések megszerzéséért, így följebb is mentek az árak. 2014 második negyedévére ugyan hat százalékot esett a megkötött üzletek száma az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest (2014 második negyedévében 365 üzletet kötöttek, míg egy évvel korábban 406-ot). A befektetések méretének középértéke viszont nagyot nőtt ugyanezen időszak alatt: 2 millió dollárról 2,9 millió dollárra.
Teljesen világos, hogy könnyen jutnak pénzhez a cégek. Maelle Gavet, az Ozon vezérigazgató-asszonya például azt mondta, hogy mindössze egy évig tartott megfelelő befektetőt találni. "Úgy éreztem, hogy pénz volna a tőkealapoknál, viszont lehetőségük a jó befektetésre nincs túl sok" - mondta a cégvezér, aki hozzátette, hogy szerinte csak a lehetőségre vártak a pénzemberek, mikor ő bekopogtatott hozzájuk. A WSJ blogja azt is megjegyzi, hogy még az ukrán válság sem riasztotta el a befektetőket az alapvetően orosz hátterű vállalatban szerezhető részesedéstől. (Napi Gazdaság)
