A villanyautónak vége
Néhány évente újabb divatőrület merül fel az autóiparban. Volt már a jövő autója atommeghajtású, gázturbinás, Wankel-motoros, kétütemű és üzemanyagcellás, az utolsó öt év pedig az elektromos hajtás bűvöletében telt. Úgy látszott, az autógyárak kötelezőnek érzik, hogy villanyautókat fejlesszenek, még azelőtt, hogy kiderült volna, mekkora az igény a vásárlók részéről. A lila köd azonban felszállni látszik: az eladási számok kijózanították a gyártókat.
Egy felmérésből kiderült, az autóipari vezetők mindössze 8%-a ölne további összegeket tisztán elektromos járművek fejlesztésébe a következő öt évben – a többiek azt gondolják, a belsőégésű motorok méreteinek csökkentése és a hibrid megoldások fejlesztése sokkal kifizetődőbb fejlesztési irány. Úgy vélik, a villanyautónak legalább 6-10 év kell, hogy a hagyományos személyautók valódi alternatívájává váljon.
A kétkedő hozzáállás oka, hogy az elektromos járművek nem feleltek meg a várakozásoknak. A Nissan Leaf, az egyik leghasználhatóbb elektromos autó Európában egyben piacvezető is, ennek ellenére az eladásai meg sem közelítették a tervekben szereplő célszámokat. Tavaly kilencezer helyett alig több, mint 5300 példány talált gazdára. Az EU területén összességében is csupán 15 ezer villanyautót adtak el, ami nagyságrendileg a teljes piac egy ezrelékének felel meg. Ilyen keresletnél pedig még a fejlesztésbe ölt pénz sem térül meg, haszonszerzésről szó sem lehet.
A legnagyobb problémát az elektromos járművek ára jelenti: a Li-ion akkumulátorok még mindig olyan drágák, hogy villanyautót csak vállalatok vásárolnak, magánszemélyek csupán elvétve. Mindez azzal együtt is igaz, hogy számos országban jelentős, akár 5000 eurós, vagy még nagyobb támogatást kapnak a villanyautó-vásárlók. Így is bő másféleszeres az árkülönbség egy Nissan Leaf és egy Qashqai között. Emellett a villanyautók használhatósága sem teljes értékű: a töltési idő hosszú, a hatótáv rövid, a töltőállomások pedig ritkák. Vannak persze olyan országok, ahol a villanyautó jól fogy. Ilyen Norvégia, ahol sok a töltőállomás, magas a vásárlási támogatás és nagyon olcsó a villanyáram. Nem csoda, hogy a Leaf-ek fele itt talált gazdára.
Egyelőre úgy néz ki, hogy azok a gyártók, amelyek villanyautókba fektettek, nemigen látják viszont a pénzüket a közeli jövőben, és ez kijózanítólag hatott a terveikre is. Valószínű, hogy ha nem bukkan fel egy újabb világmegváltónak kikiáltott megoldás, a jövőben a fogyasztás csökkentése, és ennek kapcsán a hibrid hajtások kerülnek majd ismét előtérbe, hisz erről a megoldásról már bebizonyosodott, hogy nem csak környezetbarát, de nyereséget is hozhat. (origo - lép: szolnokinapló)
A hazai startup élettel és ökoszisztémával foglalkozó blog-magazin 2011 márciusában indult. Az .PNG)
Közzétette előzetes fenntarthatósági gyorsjelentését az SAP. A jelentésből kiderül, hogy a rekord üzleti bevétel nem járt együtt minden zöld cél elérésével. Nem sikerült ugyanis a terv szerinti ütemben csökkenti a CO2 kibocsátást, mely 2012-ben 490 kilotonna volt globálisan, a kívánt 480 kilotonna helyett. Az emisszió így megegyezik a 2011-es értékkel. A vállalat közlése szerint ennek hátterében az üzleti repülőutak nagy száma áll.
A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az országban elsőként ingyenesen hozzáférhető módon lehetővé teszi tagjainak az elektronikus számlák fogadását.
Az idei év felkapott témája az adatrobbanás, a big data – mondja Joseph Reger, a Fujitsu Technology Solutions technológiai vezérigazgató-helyettese. Szerinte a jelenségből nem a "big" a fontos, hanem a kinyerhető információk értéke. Nyomában új szakmák is születnek.
A Mobilitás és Multimédia Klaszter (MMKlaszter) által szervezett eseményen élesben próbálják ki az új fejlesztéseket.
A Nexon Kft. a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-vel konzorciumban 519 926 000 forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az Új Széchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programban kiírt „Piacorientált kutatási, fejlesztési tevékenység támogatása”című pályázaton. A fejlesztés célja humánügyviteli adatokon alapuló üzleti intelligencia-rendszer, ráépülő komplex szoftvertermék és szolgáltatás-rendszer kifejlesztése.
A holdbázisok kiépítése gyakorlatilag égi kísérőnk meghódítása óta foglalkoztatja komolyan a világ vezető űrügynökségeit, ám a karnyújtásnyira tűnő lehetőség eddig megoldhatatlan problémát jelentett a mérnökök számára, hiszen még azt sem sikerült kitalálniuk, hogy miként lehetne elfogadható büdzséből épületeket varázsolni a planétára.
Szaúd-Arábiába exportál ásványvizet a Szentkirályi, az erről szóló együttműködési megállapodást csütörtökön Budapesten írta alá szaúdi partnerével Tóth Tamás, a Szentkirályi Ásványvíz Kft. export-import igazgatója.