Én nem tudom megítélni, hogy mennyire reális és milyen időtávon - az érzésem azonban az, hogy az alapok valósak (állandó sivalkodás a TB-kassza miatt, gyógyszerárak emelkedése - vagy állami nyomásra csökkentése, gyógyszerek kivonása, be sem vezetése...).
Készülni kell.
Erre is.
A turbulenciák (bruhaha) időszaka nem ért véget... nem is fog.
Te hol fogod magad gyógyíttatni?
Pénzügyi katasztrófával fenyeget az egészségügy
A következő nagy gazdasági buborék az egészségügyi rendszer költségeinek megállíthatatlan növekedéséből fakad - állítja a Citigroup elemzője.
Az internetgazdaság, majd a lakáspiac buborékának felfúvódása, majd kipukkadása után máris benne vagyunk egy újabb ágazat korlátlannak látszó növekedésében - állítja Steven Wieting, a Citigroup közgazdásza. Az új válság az egészséggazdaság tudományos-technikai fejlődéséből, illetve az egészségügyi ellátás ebből fakadó drágulásából indul ki, és ami még rosszabb: ez nem egy olyan katasztrófa lesz, amelyet ismerünk - például az előbb említett példákból -, hanem valami más.
Totális összeomlás fenyeget
Nem arról van szó - mint az .com-lufi esetén -, hogy egy bizonyos ágazat részvényeinek ára óriási tempóban nő, amíg ki nem derül, hogy a cégek nem tudják megtermelni az eltúlzott bizalomtól méreg drágává vált papírjaik értékét. Nem is egy vagyonelem árának emelkedéséről van szó, amíg ki nem derül, hogy fedezetlen hitelekkel, mesterségesen gerjesztették a keresletet iránta, ahogy a másodlagos jelzálogpiaci válságot megelőzően az USA-ban lakásárakkal történt.
Buborék a mélyben
Ezzel szemben egy a gazdaság alapjaiba ágyazódott buborékkal állunk szemben, amelynek kiterjedt, szociális és politikai hatása is lesz az egész társadalomra - mondta az elemző a CNBC tudósítása szerint. Egyszerű drágulás helyett az egészségbiztosítás spirálisan emelkedő költségeivel állunk szemben, ami olyan gyors és durva, hogy a szolgáltatás egy idő után lényegében megfizethetetlen lesz.
A kiadások nagy részét az államok és a vállalatok viselik, amelyek azzal szembesülnek, hogy a gyógyítási eljárások egyre hatékonyabbak, ám ezzel egyidejűleg egyre drágábbak. Politikai-szociális-erkölcsi okokból igyekeznek lépést tartani a változással, ami az egészségbiztosítási költségek emelkedéséhez vezet, ám ez egyre nagyobb szeletet hasít ki büdzséjükből.
Adóemelés vagy adósságnövekedés
A végeredmény az, hogy vagy növelni kell az adókat és a járulékokat, és/vagy a költségvetési hiány, azaz az államadósság emelkedésének árán tarthatnak lépést az egészségügyi költségek hízásával. Ez nyomást gyakorol más állami kiadásokra, ahogy az Wieting szerint máris látszik az oktatási vagy az infrastrukturális büdzséken.
A magánbiztosítók ügyfeleik, befektetőik gyarapításával igyekezhetnek lépést tartani a növekvő biztosítási kiadásokkal, hogy elkerüljék a biztosítási díjak túlzott emelését, ami elriaszthatja ügyfeleiket. Ez azonban magában hordozza a piramisjáték elindulásának veszélyét.
A plafon visszaüt
Egy ponton azonban kifogy a szufla a növekedésből, ami először az egészségügyi ágazat legnagyobb profitrátát elérő vállalataira üt majd vissza. Ezek egyszer csak azt tapasztalják majd, hogy szorongatják a hasznuk nyakát, aminek hatására a tőzsdei befektetők, a spekulánsok egy része is elpártol tőlük. És ez csak a kezdet.
Kiterjesztve Wieting logikáját elemzők úgy vélik, az emberek egy idő után ráébredhetnek arra, hogy vannak egészségügyi termékek, amelyek nem feltétlenül szükségesek a számukra. Ez a megállapítás nem jó hír az egészségügyi képalkotó berendezések gyártóinak, az implantátumokat kínáló cégeknek, illetve az új orvosságokat fejlesztő gyógyszergyártóknak. (Napi)
