Bevezető cikk a FintechZone oldalról:
A világ legjobb digitális bankja
A tradicionális bankok “géntérképe” alapból nem tartalmazza az innovációt. Ennek több oka is van. Visszavezethető a technológiai infrastruktúrára, a szabályozói környezet állította korlátokra, de leginkább a szervezeti kultúrára. Van egy ok, amivel talán a legnehezebb megbírkózniuk: ez pedig a rendszerbe eredendően belekódolt kockázatkerülő magatartás. Olyan adottság ez, amivel meg kell küzdeniük, ha lépést akarnak tartani a digitális világ generálta ügyféligényekkel. Lehet egy tradicionális bank innovatív? Nem reménytelen a story. Íme egy példa arra, hogy az “innováció” és a “bank” nem összeférhetetlen fogalmak.
Kapcsolódó FB oldal: Magyar Innovációs Index - INNDEX >>>
A bank vigyáz a pénzünkre. Elvárjuk tőle, hogy a nehezen megkeresett pénzünket, megtakarításunkat felelősséggel kezelje. Az ügyfelek és a szabályozói környezet által támasztott elvárások egy nagyon erős kockázatkerülő gén kialakulását eredményezték a bankoknál. Emiatt alapból idegen a számukra egy olyan szervezeti kultúra, ahol ésszerű keretek között a hibázás megengedett. Pedig a hibából tanulni is lehet.
Idegen számukra egy olyan környezet, ahol a munkatársakat bátorítják arra, hogy kipróbáljanak, teszteljenek ismeretlen, adott esetben a banki világtól korábban teljesen idegen technológiákat, újdonságokat. Az innovációs képesség pedig éppen ilyen bátorító környezetben tud gyökeret ereszteni, ahol megengedett a kísérletezés (erről írtunk a nemzetközi “innovációs” guru, Nick Sohnemann magyarországi látogatását követően is).
A helyzet szerencsére nem reménytelen. Jó látni, hogy vannak pénzügyi szolgáltatók, – egyre többen, itthon is – amelyek próbálnak kilépni a dobozból. A minap egy hazai biztosítót hoztunk üdítő ellenpéldaként. Most íme egy történet a nemzetközi piacról. Arról, hogyan lett egy klasszikus inkumbens bankból – mint amilyen a DBS – a világ legjobb digitális bankja.
A digitális alap, amelyben gyökeret ereszthet az innováció
A DBS Bankot 1968-ban alapította a kormány – akkor még Szingapúri Fejlesztési Bank néven – azzal a céllal, hogy a gazdaságélénkítő stratégia megvalósításáért felelős Gazdasági Fejlesztési Bizottság (EDB Singapore) finanszírozási tevékenységét átvegye.
A DBS mára Dél-Kelet Ázsia legnagyobb bankjává vált és ázsiai szinten is a nagy bankok között tartják számon a mérlegfőösszege alapján. Ehhez egyrészt hozzájárult, hogy 1998-ban megvásárolta a helyi “Postabankot” (aka POSB), aminek új digitális pénzügyi programjáról nemrég számoltunk be. Tavaly októberben pedig átvette az ANZ Bank (Australia and New-Zealand Banking Group) privát banki és lakossági üzletágát az ázsiai térségben. Így ma már több, mint 7 millió ügyfél számára érhetőek el a bankcsoport innovatív digitális szolgáltatásai.
A bank az akvizíciók mellett komoly infrastrukturális átalakuláson ment keresztül az elmúlt néhány évben, mindvégig egy célt tartva szem előtt: a digitális képességek megteremtését. Ennek érdekében olyan platformot fejlesztett, amelynek segítségével API-kon keresztül képes a partnereivel, fintech cégekkel együttműködni, az új szolgáltatások piacra lépési idejét lerövidíteni. Elkezdték használni a felhő alapú technológiát és az ún. microservice-ket, amelyek szintén a bank agilitását, a rendszerek hatékonyabb skálázhatóságát támogatják.
Amikor az “ötletláda” nem csak innovációs “színház”
Az ötletláda sokak számára ismerős lehet. Ez egy olyan – akár virtuális – láda, amelybe a munkatársak ötleteiket, javaslataikat dobhatják be adott témával kapcsolatban. Akkor szokott elvérezni a kezdeményezés, amikor ugyan jó céllal, de valós elköteleződés nélkül “vetik be”. Sikerül ugyan mozgósítani a kollégákat, de látható eredménye, megvalósulása nem lesz egy ötletnek sem. Pedig a “tömeg bölcsessége” működik, inspiráló lehet.
Mint ahogy inspiráló volt a DBS számára is. Egy ilyen ötletládából pottyant ki ugyanis az a javaslat, amelynek eredményeként létrejött a DAX – a DBS Asia X -, ahol az “X” a felfedezésre váró ismeretlent jelöli.
A program célja az innovatív szervezeti kultúra előmozdítása, egy olyan környezet biztosításával – a több, mint 22.000 munkatárs számára -, amely szemléletformáló, mert
- bátorítja a kísérletezést, az ismeretlen felfedezését;
- serkenti a különböző területek közötti együttműködést;
- és támogatja a helyi startup és tágabb értelemben vett fintech közösséggel való kapcsolatépítést és partnerséget.
A DAX ad otthont olyan programoknak, mint
- a UNI.CORN gyakornoki program, amelynek segítségével még a munkerőpiacra való kilépésük előtt próbálják megtalálni a tehetségeket;
- a FinTech Foundry: a fintech partnerségek “olvasztó tégelye”, ahol a startupokat arra bátorítják, hogy a DBS szakértőivel közösen gyártsanak prototípusokat, fejlesszenek webes és mobilbankolási megoldásokat 8-12 hetes etapok keretében;
- a rendszeres API hackathon-ok,
- és a HotSpot Startup Xchange: egy accelerator program, ahova kezdeti fázisban lévő startup-ok jelentkezését várják, évente 1 alkalommal. A kiválasztott fintech startup-ok a 8 hetes “kiképzőtábor” után egy 4 hónapos programban vesznek részt. A program keretében különféle oktatásban részesülnek, mentorok támogatják a munkájukat, valamint segítik a DBS ügyfélbázisán elérhető vállalati ügyfelekkel és potenciális angyal befektetőkkel való kapcsolatépítést.
A “DAXter”-ek az innováció motorja
Bármennyire is úgy tűnik néha, hogy erre rácáfolunk, az ember alapvetően társas lény. A közösséghez tartozást a szakmai életben is igényeljük. Egy inspiráló közösséghez való tartozás pedig komoly motivációs erővel bír.
A digitális ügyfélélmény mellett, ha valamit igazán érdemes a challenger bankoktól ellesni, az az, hogyan építik a közösségüket. Erre egy jó példa a Monzo, aminek ügyfelei a lelkes “monzonauták”, aktív formálói a bank szolgáltatásainak.
A DBS-nek is sikerült egy frappáns nevet találnia, amivel a közösséghez tartozást erősíthetik. A DAX lakói a “DAXter”-ek. Ki lehet DAXter? A DBS csoportban dolgozó munkatárs, érkezzen bármely csoporttagtól, valamint a programban kiválasztott startupperek és gyakornokok.
A DAXter-ek legfőbb ismertetőjegyei:
- erős bennük az alkotásvágy;
- szeretnek kísérletezni, nyitottak az új dolgok befogadására;
- nem riadnak vissza a kudarc lehetőségétől, tanulnak belőle;
- a “miért nem lehet” helyett a “hogyan lehet” szerepel a szótárukban;
- a “kollaboráció” számukra nem szitokszó, nem tartják vissza az információt, szívesen cserélnek ötleteket.
Ők az innováció motorja. Mi a végső céljuk? Nem más, mint a bankolás újraértelmezése, az ügyfélélmény új szintre emelése. Ennek jegyében született már meg például a “digibank”, India első, csak mobilon elérhető banki szolgáltatása, amely 10 hónap alatt 840.000 ügyfelet tudott magához csábítani.
(Egri Szilvia, FintechZone)
A leginnovatívabb magyar bank
Keressük Magyarország leginnovatívabb bankját. Melyik hát a leginnovatívab magyar bank?
Az OTP?
Amely belső innovációs központtal rendelkezik? Amely Startup Partner Programmal bír? Amelynek van Innovációs Bankfiókja?
A GRÁNIT BANK?
Amely eleve digitális bankként jött létre?
Az MKB BANK?
Az innovatív megoldásai és a digitalizációs átállása miatt?
Keressük Magyarország leginnovatívabb bankját. Melyik hát a leginnovatívabb magyar bank? Milyen szempontok számítanak, számíthatnak?
A szervezet
A szervezeti struktúrában milyen helyet foglal el az üzletfejlesztés, üzleti innováció? Mennyire támogatott az üzleti célú újdonságok bevezetése? Milyen dokumentált, számvitelileg kimutatható eredményeket tud felmutatni?
A vezetőség
Van-e felsővezetői, menedzsment szinten dedikált embere az üzletfejlesztésnek, üzleti innovációnak (digitalizáció, termék-, és szervezetfejlesztés - illetve más nevek mögött is lehet)?
Kommercializáció kommunikáció
Az üzletfejlesztés, üzleti innováció által elért eredmények mennyire jelennek meg a kommunikációban?
Üzletfejlesztés, üzleti innováció
Milyen gyakran jelennek meg a piaci viszonyok közti helytállást, vagy az eredményességet támogató, jövedelmező vagy stratégiai szempontból fontos újdonságok? Ezek közül milyen arányban vannak az elsőként bevezetett, milyen arányban a követő fejlesztések?
Kultúra
Milyen képzések vannak a szervezeten belül? Ezeknek mekkora része támogatja az üzleti innovációt, üzletfejlesztést?
A posztnak hamarosan folytatása jön!
