Az unióban a magyar mikro, kis- és középvállalatok termelékenysége nőtt a leggyorsabb ütemben nyolc év alatt
November 5-én bemutatják az elfogadott kkv-stratégia részleteit. A szaktárca kidolgozta, a kormány elfogadta a vállalkozások megkérdezésével készült kkv-stratégiát, amelynek részleteit november 5-én mutatják be, mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten a KKV Tőkefinanszírozás 2019 című konferencián, amelyet a Porfolio és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) csoporthoz tartozó Hiventures szervezett.
Az ITM államtitkára kiemelte, a vállalkozások igényei és javaslatai alapján a stratégiában hét beavatkozási területeit határoztak meg. Így a kkv-stratégia a vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet megteremtésére, az üzleti környezet és az e-kormányzat eszközeinek fejlesztésére, a szektor fejlődési képességének, innovációs, digitális teljesítményének erősítésére, a szükséges tudás megszerzésének támogatására, a finanszírozáshoz jutás ösztönzésére, a nemzetközivé válásra, illetve a generációváltás elősegítésére épül.
György László felidézte, hogy a magyar gazdaság dinamikusan, több mint 30 százalékkal bővült az elmúlt 9 évben, Magyarország és a régió az Európai Unió növekedésének motorjává vált, és ebben szerepet játszottak a mikro, kis- és középvállalkozások is, a szektor hozzáadottérték-termelése gyorsabban nőtt az átlagnál, illetve a nagyvállalatokénál.
Az ITM államtitkára kiemelte, az Európai Unióban a magyar mikro, kis- és középvállalatok termelékenysége nőtt a leggyorsabb ütemben, több mint 30 százalékkal az elmúlt nyolc évben. Az eredmény eléréséhez hozzájárul, hogy 2010 után a magyar vállalatok kedvezőbb üzleti környezetben működhetnek, tette hozzá.
Juhász Edit, a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és közműszolgáltatásért felelős államtitkára a konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami vállalatok gazdasági erejükkel és az általuk nyújtott ellátásbiztonsággal járultak hozzá a magyar gazdaság teljesítőképességének növekedéséhez.
A Magyar Fejlesztési Bank csoportról szólva Juhász Edit hangsúlyozta, hogy az MFB az uniós pénzek kihelyezésében jelentős szerepet játszik, közvetlen szerepet vállalhat a formálódó új támogatási mechanizmusok működtetésében.
Sipos-Tompa Levente, az MFB elnök-vezérigazgatója az összehangolt kkv-finanszírozásról szólva hangsúlyozta, a csoport célja a költségvetési terhek enyhítése, a finanszírozható vállalkozások körének bővítése, az alternatív finanszírozási lehetőségek beindítása. (MTI)
