Eldőlhet a pénzpiaci forradalom
Jó eséllyel véget vet a librával kapcsolatos bizonytalanságoknak Mark Zuckerberg ebben a hónapban. A Facebook vezetőjének kezében van a digitális pénz megmentésének a lehetősége, de látva a sok baljós jelet, a történetnek végleg vége is lehet a tervezett októberi kongresszusi meghallgatáson.
A virtuális pénzek hívői Mark Zuckerbergtől várhatják a jelenleg a műfajában legnagyobb horderejű fizetőeszköz életben tartását. A Facebook vezetője a cége által indított libra pénzről nyilatkozik az Egyesült Államok kongresszusi meghallgatásán október 23-án, és ez lehet a vízválasztó, ami megnyitja a teret az alternatív fizetőeszközök előtt, vagy ismét egy kis csoport szórakozásaként határozza meg a kriptovaluták piacát.
Zuckerberget azért idézték ismét a kongresszusi tagok elé, hogy meggyőző válaszokat adjon a libra köré épülő biztonsági intézkedésekről, lévén erről az oldalról támadják leginkább a potenciálisan a dollár riválisává váló tervezett fizetőeszközt.
Jelenleg 2020-ban tervezik elindítani a Facebook által vezetett, számos más pénzpiaci szolgáltató cég által kezdetben támogatott digitális pénzt, egy Svájcban bejegyzett központból. Zuckerbergtől most azt várják, ami eddig nem sikerült, vagyis meggyőzni a szabályozókat arról, hogy előre lerendeznek minden szabályozói kérdést, és csak utána indulhat el a libra.
Gyűlnek a fellegek
Az ellenállás, amit a libra kiváltott aligha lehetett meglepetés, de a mértéke vélhetően igen. Kiszállt a kezdeményezésből a PayPal, és a beszámolók szerint ezt fontolgatja a Mastercard és a Visa is. A libra mögött álló szövetségből kiszállt a fő termékfejlesztő, és jelenleg összességében sem tűnik úgy, hogy fényes jövő várna a kezdeményezésre.
Amerikában, Nagy-Britanniában és az eurozónában is több, komoly kifogás éri a kezdeményezést, ami egyben az egyes államok, államközösségek szuverenitását is kikezdheti, amennyiben magáncégként átvenné a pénzverés jogát.
A vita azóta zajlik, hogy a szélesebb közösség megismerkedhetett a kriptovalutákkal, amelyek deklaráltan ki akarják váltani a mostani pénzrendet. A támogatók fő érvei, hogy a bankok túl drágák, indokolatlanul fizet a felhasználó, továbbá a közösségi alapon működő pénzrendszer a szabadságjogoknak is egy kiteljesedése, amennyiben az egyén kevésbé függ az államtól. Ugyanők azt is kikötik, hogy a libra nem kriptovaluta, mivel nem egy decentralizált pénz, hanem egy kibocsátóval és elismert pénzpiaci eszközökből álló fedezettel rendelkező termék. A szabályozói kifogások terén ennek érdemi jelentősége nincs.
Zuckerbergtől kisebb csoda kellene, ha mindezen akadályokon át akarja emelni a kezdeményezést. A libra hivatalos célja, hogy több milliárd, banki kapcsolattal nem rendelkező embernek szolgáltasson egy költséghatékony fizetési rendszert világszerte. A Facebook-nak a hirdetett jó szándék ellenére nagyon rossz a szabályozók körében a megítélése ismerve a cég számos minimum kérdéses adatkezelési gyakorlatát, és a rengeteg adatvesztési ügyet az évek során.
Hivatalos csigatempó
A libra bejelentése annyit elért, hogy ismét szélesebb körben kezdtek foglalkozni a bitcoin által ismertté tett blokklác technológia esetleges alkalmazásával akár a hivatalos, állami működésben is. A bitcoin és a többi kriptovaluta egy relatíve kis közönséget foglalkoztat, ennek megfelelően a szabályozókat sem izgatja különösebben, pláne azért, mert nehézkesen tudnának csak bármilyen intézkedéseket hozni. A többmilliárdos felhasználói bázissal rendelkező Facebook esetleges belépése nyilván más helyzetet teremt.
Amennyiben a libra bevezetési ütemterve megalapozott, a technológia már most is megvan, hogy akár hónapokon belül legyen egy tömegek által használt digitális pénz.
Ehhez képest az olyan forgatókönyvek, amiben egy hivatalos szereplő, egy fejlett állam központi bankja digitális pénzzel állna elő a bizonytalan távoli jövőbe mutatnak. Teunis Brosens az ING témában illetékes vezető közgazdásza szerint reálisan öt év múlva kezdődhetnek el a területen a kísérleti projektek, hasonló távlatokkal számol Priscilla Toffano, a Nemzetközi Valutaalap témát kutató közgazdásza.
Ezek alapján nincsenek komoly lehetőségei a digitális pénzek elterjesztésének a fejlett gazdaságokban, ahol a kiépített rendszerek fejlesztése, esetleges cseréje nem élvez elsőbbséget, miközben a szabályozók erőteljesen fellépnek bármilyen magánkezdeményezéssel szemben, ami esetlegesen alááshatná az államok szuverén jogait, mint amilyen a pénzkibocsátás. (Napi)
