1. Ez, itt, se pro, se kontra, nem állásfoglalás, hanem utánközlés.
2. Azt az apróságot tegyük hozzá, hogy a 2020 (megnéztem, de tényleg 2020 van leírva... :-) ezt az évszámot szeretik, nagyon...) 1,8% GDP arányos innovációs költése nagyobb (és egyre nagyobb) része a vállalati szektorból származik majd, a terveik szerint (implicite a direkt állami kiadásokat csökkentik... :-) kutató barátaim).
Nem lesz többé időjárás-jelentés
Alaposan fölkavarta az indulatokat a bolgár kormány azon terve, hogy jelentősen csökkenti a tudományos akadémia támogatását, a kutatók az utcára vonultak. Időközben hazánkban is az innovációs finanszírozási rendszer átalakítását tervezi a kabinet.
A strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnának a bolgár akadémikusok és tudósok, ha a kormány nem változtat azon a szándékán, miszerint jelentősen csökkenti a fizetésüket. A felzúdulás azután tört ki, hogy Bojko Boriszov miniszterelnök bejelentette, hogy 5 milliárd levával csökkentik a tudományos akadémia támogatását, ami az idei évhez képest 9 százalékos visszaesés. Ezzel párhuzamosan a kutatás-fejlesztésre (k+f) 50 milliárddal többet szán jövőre a jobbközép kabinet.
A felháborodás hátterében az áll, hogy a kormány szerint az akadémikusok teljesítmény nélkül jutnak komoly fizetésekhez. Terveik szerint sokkal versenyképesebbé tennék a gazdaság ezen ágát, és a jövedelmeket a teljesítményhez kötnék. Természetesen akiket keményen érint ez a döntés, az utcára vonultak, és több pénzt követeltek az akadémiának. Nikola Sabotinov, az intézet első embere azzal is megfenyegette a kabinetet, ha nem teljesítik a követeléseiket, akkor megszüntetik az időjárás- és földrengés-előrejelző munkájukat.
80 milliárd euró a tét
Magyarországon ezzel szemben jövőre 7 milliárd forinttal több forrást kap a tudományos akadémia, míg a kutatás-fejlesztés területén a finanszírozás átalakítására készül a kormány. Hazánkban a fő cél, hogy a k+f ráfordítások aránya 2020-ra a 1,8 százalékra nőjön a GDP arányában. A Deloitte szerint az eddig ismertté vált, 2012-re tervezett módosítások tükrében egyelőre nem egyértelmű, hogy a k+f adókedvezmények rendszerének átalakítása rövid távon támogatni fogja-e ezeket a célkitűzéseket.
A kormányzat részéről Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a hazai kutatás-fejlesztési bázis kiszélesítését, a kutatás-fejlesztési munkahelyek jelentős bővítését helyezték a középpontba, és ez – az adó oldali támogatás helyett – döntően pályázati rendszer keretében segíthető.
A 2014-től 2020-ig tartó új uniós költségvetési időszakban ugyanis – emlékeztetett a szakpolitikus – az elérhető források 53 milliárd euróról 80 milliárd euróra növekednek. Ám ezeket a forrásokat – szemben például a kohéziós forrásokkal – nem osztják szét országok szerint, hanem versenyrendszerben pályáztatják meg az unión belül, ezért kell változtatni a visszaélésekre is lehetőséget nyújtó finanszírozási rendszeren – hangsúlyozta az államtitkár. (MNO)
Akkor most háromra kérek egy meglepett arcot... Egy... két... háááááá-rom.... Hoppá! :-)
