1. Ennyit még SOHA nem BESZÉLTEK az innovációról, kutatás-fejlesztésről... :-) Éljen! Vivát!
2. A fanyar felütés ellenére ennek szerintem örülni kell, még mindig jobb, mintha kaszával-kapával kergetnék az utcán az innovációt meg a kutatás-fejlesztést.
3. Azért van abban valami mókás, amikor Magyarországról noszogatják az Uniót, hogy növelje az innovációs kiadásokat 3 %-ra (ami nálunk a hatodik 20 éves tervben sincs beütemezve...). (Remélem, ettől még nem kerülök át a városi gerillablog kategóriába.)
4. Mondjuk azért az se ártana, ha valami normális, épeszű dologra költenék, költenénk el a pénz, amit elköltünk kutatás-fejlesztés és innováció címszavak alatt - bármennyi pénz is legyen... (Apropó: csak hogy ne haljak meg teljesen hülyén - van valakinek barátja a Magyar Innovációs Szövetség Értékelési Tagozatában? Kérdezze már meg, hogy mire jutottak közel fél év alatt az innovációra fordított pénzek hasznosulásának bemutatásával... köszike).
5. A médiatörvényre vonatkozó részt kimetszettem, mert nem értettem, hogy került elő egy nőkkel, innovációval foglalkozó konferenciabeszámolóba - és nem is hiányolom.
Növelni kell a kutatás-fejlesztésre fordított összegeket
Az Európai Unióban kiemelt területként kell kezelni az innovációt, sokkal több forrást szükséges fordítani e célra – hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán a „Nők a tudományban, innovációban és technológiában a digitális korszak idején” című konferencián. Az eseményt követő sajtótájékoztatón Neelie Kroes, digitális politikáért felelős EU-biztos azt hangsúlyozta: felhasználatlan tehetségforrás a női munkaerő.
Cséfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára Neelie Kroessal, az Európai Bizottság alelnökével tartott hétfőn sajtótájékoztatót a „Nők a tudományban, innovációban és technológiában a digitális korszak idején” című konferencia kapcsán.
Az államtitkár hangsúlyozta: tudatában kell lenni, hogy vannak bizonyos hiányosságok a kutatás-fejlesztés és a női tudományos életpálya kialakítása területén. Szakadék van az Európai Unió, valamint az Egyesült Államok és Japán közt, hiszen az Unió GDP-jét tekintve évente 0,8 százalékkal kevesebbet fordít kutatás-fejlesztésre, mint az Egyesült Államok és 1,5 százalékkal kevesebbet, mint Japán. A célok végrehajtása területén is eltérések mutatkoznak – folytatta Cséfalvay Zoltán – „az Európai Uniónak el kell érnie, hogy a GDP 3 százalékát a kutatás fejlesztésére fordítsa”.
További hiányosság lehet az is, hogy az Unió régi és új tagállamai közt nagy szakadék tátong az innovációs ráta tekintetében is: az új tagállamok kevésbé férnek hozzá a lehetséges támogatásokhoz – húzta alá az államtitkár.
A fejlesztés negyedik akadálya a nők és férfiak tudományos pályafutása közti különbség – világított rá Cséfalvay Zoltán: a nők egy elért szint után könnyen akadályba ütközhetnek, tehát életbe lép az úgynevezett üvegplafon-effektus.
Az államtitkár kifejtette: hazánkban az egyetemi hallgatók közel fele nő, azonban ez az arány a kutatók között már csak 30 százalékra tehető. Hangoztatta: a problémával foglalkozni kell, és ha többet fektet az Európai Unió és hazánk a kutatásokra, sokkal több támogatás jöhet vissza.
Neelie Kroes, digitális politikáért felelős EU-biztos kifejtette: felhasználatlan tehetségforrás a női munkaerő. Nagyon fontos, hogy a nők ne csak, mint felhasználók vegyenek részt az infokommunikációs eszközök használatában, hanem azok gyártásában és szervezésében is szerepet kapjanak. Az alelnök asszony rámutatott: az új tagállamok legfeljebb azért férhetnek hozzá kevesebb támogatáshoz, mert beadványaik nem sikeresek. (MTI)
