A magánéletet is veszélyeztethetik az agyi implantátumok és a mesterséges intelligencia
Az UNESCO az emberi jogok védelmét szolgáló globális „etikai keretrendszer” kidolgozásán dolgozik az idegtechnológia területén.
Az idegtechnológia rendkívüli fejlődésének, például az agyi implantátumoknak és a mesterséges intelligenciának a kombinációja veszélyezteti a magánéletet, figyelmeztetett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO.
A neurotechnológia célja, hogy elektronikus eszközöket csatlakoztasson az idegrendszerhez a betegségek kezelésére és a mozgással, kommunikációval, látással vagy hallással kapcsolatos funkciók helyreállítására.
A közelmúltban ez a terület profitált a mesterséges intelligencia fejlődéséből, amelynek algoritmusai új módon képesek feldolgozni az adatokat, magyarázta Mariagrazia Squicciarini, az UNESCO mesterséges intelligenciával foglalkozó közgazdásza.
Gabriela Ramos, az UNESCO társadalomtudományokért és humán tudományokért felelős főigazgató-helyettese szerint ez a közeledés a technológiához akár potenciálisan káros is lehet.
„Úton vagyunk egy olyan világ felé, ahol az algoritmusok lehetővé teszik számunkra, hogy kódoljuk az emberek mentális folyamatait, és közvetlenül manipuláljuk a szándékaik, érzelmeik és döntéseik alapjául szolgáló agyi mechanizmusokat” - mondta.
Korábban Elon Musk Neuralink nevű cége is engedélyt kapott az amerikai hatóságoktól, hogy embereken végezze el az érme méretű agyi implantátumok tesztelését.
Squicciarini azon a véleményen van, hogy az idegtechnológia nem feltétlenül rossz, ezt bizonyítják azok az erőfeszítések is, amelyekkel egy látássérült ember újra látásra vagy egy alsó végtaggal lebénult beteg járásra képessé tehető, ám ennek a fejlődésnek etikai garanciákkal kell rendelkeznie.
Egy UNESCO-jelentés szerint a neurotechnológiai vállalatokba történő befektetések 2010 és 2020 között 22-szeresére nőttek, és el fogják érni a 33,2 milliárd dollárt. (Liner, Szabó Kata)
