Fellegi: a pekingi találkozósorozat egy újabb fontos lépés
A magyar-kínai gazdasági, pénzügyi együttműködés felgyorsítását, a magyar szándék komolyságának kifejezését szolgálta az a négy nap, amelynek során kormányzati szervek, maghatározó pénzintézetek és tíz vállalat vezetőivel tárgyalt a kínai fővárosban Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, a magyar-kínai kapcsolatokért felelős kormánybiztos és delegációja.
A pekingi találkozósorozat több területen újabb fontos lépéssel hozta közelebb a két ország közötti együttműködést - derült ki Fellegi Tamás az MTI-nek Pekingben adott interjújából. Mint a miniszter elmondta, a kínai partnerek megértették és elfogadták, hogy Magyarország új alapokra kívánja helyezni kapcsolatait Kínával, s értékelték, hogy a területet felügyelő kormánybiztosság jött létre.
Peking számára ez világos jelzés volt arra, s úgy is értelmezték, hogy a kormány valóban fel akarja gyorsítani, illetve koncentrálni szándékozik infrastrukturális és pénzügyi együttműködését, méghozzá hosszú távra szólóan. Mindez összhangban van a kínai elképzelésekkel, az Orbán Viktor és Ven Csia-pao (Wen Jiabao) közötti október 31-i sanghaji kormányfői találkozón elhagzottakkal is.
"Szeretnénk minél több technológiát behozni, illetve a magyar vállalkozókat helyzetbe hozni ezen a piacon" - húzta alá a miniszter, aki beszámolt arról, hogy például a kereskedelmi minisztériumban, ahol találkozott Kao Hu-cseng (Gao Hucheng) miniszterhelyettessel, a magyar-kínai gazdasági vegyes bizottság társelnökével egy olyan projekfejlesztésket felügyelő mukabizottság létrehozását javasolta, amely "az első kapavágástól az átadásig végigköveti a tervezést, a szervezést, a finanszírozást, a lebonyolítás folyamatát és az engedélyeztetési eljárásokat".
Ugyanígy a környezetvédelmi ipar, illetve a technológiai, innovációs területet gondozó munkacsoport szükségességét is felvetette. Elhangzott: a vegyes bizottság soron következő ülését Budapesten tartják meg, lehetőség szerint még a jövő tavasszal . "A kínaiak szinte minden fórumon elmondták, hogy számukra is fontos, hogy a magyar befektetők, magyar gyártók, magyar technológia jöjjön Kínába" - állapította meg Fellegi, s utalt arra, hogy 2010-ben a magyar-kínai kereskedelmi forgalomban jelentősen javult a helyzet a válságévekhez képest, csak az első félévben 60 százalékkal nőtt a Kínába irányuló kivitel a tavalyi év azonos időszakához képest.
Az Állami Fejlesztési és Reformbizottságban a magyar partnereknek világossá tették, hogy a kínai kormány ösztönzi a jelentős kínai infrastrukturális beruházások megvalósítását - a megfelelő finanszírozással - Kelet-Európában. Kínának szüksége van több kisebb bázisra Közép-Kelet Európában, hogy például az egyre növekvő számú kínai turistát és árut ők hozzák Európába és onnan ők is terítsék - magyarázta a miniszter.
A Malév jövőbeni sorsát esetlegesen befolyásoló kínai tárgyalásait firtató kérdésre a miniszter a következőt mondta: "Nekünk két dolog fontos: ha lesz Malév, annak nemzeti légitársaságnak kell lennie, és a központjának Budapesten kell maradnia." Fellegi találkozott a Hainan csoport vezérigazgatójával, a légügyi és ipari együttműködésért felelős vezetőjével és több - a témát érintő - megbeszélésre is sor került a napokban. "Nehéz tárgyalásokról van szó, de jó úton vagyunk" - mondta a miniszter, aki szerint mindkét fél számára fontos, hogy minél hamarabb kiderüljön, meg tudnak-e állapodni.
Ez várhatóan a közeli hetekben ki fog derülni - véli Fellegi, aki részleteket nem kívánt elárulni. Annyit azért még megjegyzett, hogy amennyiben Magyarország valóságos logisztikai központtá válna Kína számára, ez azt jelentené, hogy tömegével jelenhetnek meg a kínai befektetések. A Vasútügyi Minisztériumban megállapodás született arról, hogy a lehető leghamarabb közös munkacsoportot hoznak létre a tárca által kijelölt kínai partnerek, valamint Magyarországon a MÁV, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Fejlesztési Bank közreműködésével, s konkrét vasútfejlesztési projektekről kezdenek egyeztetéseket.
Ezekhez támogatást ígértek a Kínai Fejlesztési Bankban és a kínai Eximbankban is. "A magyar fejlesztési bankcsoport és a kínai Eximbank szintén munkacsoportot állít fel és reményeink szerint januárban már ülést fog tartani arról, hogy milyen hosszú távú pénzügyi együttműködés jöhet létre közöttük" - mondta Fellegi, aki szerint komoly lehetőség van arra, hogy kínai társaságok és kínai tőke bevonásával magyarországi vasúti, infrastrukturális fejlesztési projektek valósuljanak meg.
A miniszter és delegációja négy nagy építővállalat vezetőivel is találkozott, olyan cégekével, amelyek például az olimpia idején már bizonyítottak, vagy például tapasztalatuk van repülőtér építésében. Többen kifejezték szándékukat arra, hogy magyar cégekkel közös vállalatokat hoznának létre európai fejlesztési projektek megvalósítására. A konkrétumokra vonatkozó kérdésre a miniszter közölte: "projektterv-listát hagytunk itt, amelyekből kiderül, hogy milyen jellegű és nagyságrendű fejlesztésekre gondoltunk"."A ferihegyi gyorsvasút is ezek között szerepel" - tette hozzá.
Fellegi Tamás a Kínai Népi Bankban (PBOC) találkozott a kínai devizatartalék kihelyezését felügyelő helyettes jegybanki kormányzóval, de tárgyalt a Kínai Befektetési Alap (CIC) vezetőivel is. A magyar delegáció tagja volt még Baranyai László a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója, Szarvas Ferenc, a MÁV elnök-vezérigazgatója és Pleschinger Gyula, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója. A küldöttség hétfőn kezdte meg tárgyalásait a kínai fővárosban és helyi idő szerint pénteken hajnalban utazik haza.
