Nos, amíg elindítom a blog.hu alatt a versenyképességi blogomat, addig is ide posztolok egyet, mert már rég nyomja a begyemet ez a versenyképességi cirkuszpókusz.
1. Hogy miért kell a blog.hu-ra várni? Nos azért, mert a Google blogja valami csodálatos félrealkotás folytán nem képes jó helyekre kerülni a Google keresőjében (ha van ellenvélemény szívesen várom a tapasztalatot: info@uzletfejlesztes.hu).
2. Miért pont most? Miért bármikor máskor? Az évkezdet pont jó arra, hogy egy kicsit hüppögjünk Magyarország versenyképességén vagy annak hiánya miatt - emígyen, mondjuk (köszönet a Rolls Frakciónak!):
Minden reggel kelek
Délben ebédelek
Egész nap iszom
Az iskolatejet
Iskolába járok
Otthon vacsorázok
Állva pisilek
És ülve kakálok
Mégis úgy érzem,
Hogy versenyképesség dolgában
Elég szarul állunk
Na.
Várom már az újságokban ilyenkor esedékes óbégatásokat: megint hátrébb kerültünk a versenyképességi rangsorban stb. Kicsit ilyenkor mindig röhögök kínomban: ez olyannak tűnik, mint valami természeti csapás vagy fizikai törvény, amihez nekünk semmi közünk (mármint ráhatásunk nincs rá: volt versenyképesség, nincs versenyképesség).
Miért pont versenyképesség? Akit érdekel, az olvassa Az üzletfejlesztés öt plusz egy hívószava >>> posztomat.
Na, akkor lássuk, milyen is (volt) a versenyképességünk 2009-ben:
Magyarország versenyképességi helyzetéről
Összefoglalás
Magyarország a komplex versenyképességi rangsorok (IMD; WEF),
valamint az üzleti környezetet vizsgáló Világbank-jelentés szerint a kelet-
közép-európai országok között jellemzően a középmezőny hátsó felében
található.
A munkatermelékenység (egy foglalkoztatott által előállított GDP)
Magyarországon a visegrádi országok átlaga körül alakul, egységnyi
hozzáadott érték előállítása azonban a régió átlagánál némiképp magasabb
munkabér-költséggel jár Magyarországon.
2005 eleje óta a régiós valuták közül a forint reáleffektív árfolyama mutatta
a legnagyobb mértékű leértékelődést.
Bár a hazai adóterhelés szint európai összehasonlításban közepesnek
mondható, és egyes adókulcsok (pl. társaságiadó-kulcs) viszonylag
alacsonyak, a kelet-közép-európai régón belül Magyarországon a
legmagasabbak a munkabérek adó- és járulékterhei.
Magas jövedelmezőség jellemzi a hazai vállalkozásokat, 2007-ben
érezhetően emelkedett a vállalatok saját tőke arányos nyeresége és
meglepő módon a hazai és a külföldi tulajdonú vállalkozások
jövedelmezősége közötti különbség csökkent 2006-2007-ben.
A magyar kivitel részesedése az EU importjában 2004-ig folyamatosan
emelkedett, az elmúlt években azonban ez az emelkedés lelassult,
miközben néhány környező országban folytatódott a dinamikus növekedés.
Másfél évtizede tartósan magas a működőtőke-beáramlás.
Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Stratégiai Főosztály publikáció, 2009. szeptember
