Üzleti innováció, üzletfejlesztés

Szerdán adták át az Egis Gyógyszergyár Nyrt. új analitikai fejlesztő laboratóriumát Körmenden.

A több mint 600 millió forint összköltségű beruházás során közel 400 négyzetméter alapterületű analitikai fejlesztő laboratóriumot létesítettek a budapesti székhelyű gyógyszeripari vállalat körmendi gyáregységében. Az analitikai fejlesztés kulcsfontosságú a gyógyszeripari innovációban, feladata a fejlesztés alatt álló termékek vizsgálatához, minőségellenőrzéséhez elengedhetetlen módszerek kidolgozása. A laboratórium átadásával Körmenden is megvalósítható az integrált termékfejlesztés, így helyben lehetőség lesz a gyógyszerkészítmények fejlesztésének teljes folyamatára.

Az Egis Gyógyszergyár tevékenysége a kutatás-fejlesztéstől a hatóanyag- és késztermékgyártáson át a kereskedelemig a gyógyszergyártás minden területére kiterjed. Termékeit több mint hatvan országba exportálja, a magyarországi bázisa mellett további 18 országban van saját képviselete. A cég a magyarországi gyáraiban és külföldi irodáiban csaknem négyezer főt foglalkoztat. A legutóbbi teljes - 2011 szeptember 30-án zárult - üzleti évében közel 130 milliárd forint volt az Egis árbevétele, amelynek 9 százalékát, mintegy 11,6 milliárd forintot innovációra és kutatás-fejlesztésre fordított.

Az Egis a hetvenes évek elején kezdett zöldmezős beruházásba Körmenden, tápszergyárat épített, majd létrehozta a krémeket, kenőcsöket, szirupokat és kúpokat gyártó üzemét, emellett tablettaüzeme, csomagolóüzeme és raktára, valamint integrált készítményfejlesztési kapacitása is működik a körmendi gyáregységben. (MTI/Ingatlanhírek)

Ez a versenyképességi lista is egyfajta szempontrendszert tükröz - lehet vekengeni, hogy ez a neolibberek gazdaságát tükrözi - mindenesetre kétlem, hogy ha elsők lennénk, probléma lenne a szempontrendszerrel.

Viszont ami abszolút jó hír: ez a hely csak átmeneti. Elröppen pár év  - és leszünk még a toppon, leszünk még versenyképesebbek is.

Sokkal.

Csak pár év.

Ja.

Szlovákia az EU legkevésbé versenyképes államai között

Soha még ilyen rosszul nem szerepelt Szlovákia a Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi rangsorában. Az EU tagállamai közül csak Románia és az utolsó Görögország van rosszabb helyzetben.

A tavalyi évhez képest Szlovákia két helyet csúszott vissza a globális versenyképességi rangsorban, melyen a 71. pozícióban szerepel. Ennél lejjeb csak két EU-ország van, Románia (78.) és Görögország (96.).

Róbert Kičina, a Szlovákiai Vállalkozói Szövetség (PAS) igazgatója kijelentette, Szlovákia gyenge versenyképességét több faktor okozza, főként a nem elég hatékonyan működő közintézmények, a jogérvényesítés alacsony foka, a magas államháztartási hiány, a közpénzek kevéssé hatékony felhasználása, az oktatási rendszer gyenge minősége, a munkaerőpiac alacsony hatékonysága, a bürokrácia és a korrupció.

Néhány területen azonban jó értékelést kapott Szlovákia, ezek közé tartozik a gazdaság nyitottsága, az alacsony vámakadályok, a külföldi befektetéseket támogató törvényi háttér, s az országban megtelepedő befektetők magas technológiai fejlettsége.

Kičina szerint az ország visszaesésének fő oka, hogy a kormányoknak a nagy ígéretek ellenére sem sikerül felszámolni a vállalkozást akadályozó tényezőket.

Szlovákia hat éve folyamatosan csúszik vissza a rangsorban. A legjobb helyezést (37. hely) 2006-ban sikerült elérnie. Jelenleg a visegrádi államok mindegyike versenyképesebb.

Csehország tavalyhoz képest egy helyet csúszott vissza, most a 39. helyen áll, miközben Lengyelország továbbra is a 41. pozícióban található. Magyarország 12 helyet rontott, s most a 60. helyre sorolta a Világgazdasági Fórum. Ezzel az EU 27 országa közül a 23. legversenyképesebb tagállam.

A világ legversenyképesebb állama idén is Svájc, majd Szingapúr, Finnország, Svédország és Hollandia következik. Németország a hatodik, az Egyesült Államok a hetedik, Nagy-Britannia pedig a nyolcadik a rangsorban. (Bumm.sk/Kitekintő)

Az olcsó járatokat üzemeltető easyJet légitársaság valamennyi járatán bevezeti novemberben a fizetős helyfoglalást.

Európa második legnagyobb diszkont légitársaságának szerdai közlése szerint a helyfoglalás 3-12 font közötti összegbe fog kerülni attól függően, ki melyik sorba kéri a jegyét. Akik nem akarnak többet fizetni, azok az eddig megszokott rend szerint érkezési sorrendben foglalhatnak helyet a gépen.

A társaság ismertette, hogy az új rendszert idén tavasz óta tesztelték hatezer járaton 800 ezer utas körében, és az kedvező fogadtatásra talált. A megkérdezettek 70 százaléka vélekedett úgy, hogy az ülőhelyek előzetes elosztása jobb, mint az eddigi "aki kapja marja" rendszer. (MTI/Index)

Amúgy semmi más nem hiányzik egy jó kis világvégéhez két-három éven belül, mint Kína megroggyanása...

(Tényleg, nem tudod, hogy hol lehet egy jó kis önvédelmi Kalasnyikovot venni?)

Ne kérdezd, hogy a videó hogy került be - szerintem elég cinikus a csávó nem...!? :-)

Ezt hogy adja be Matolcsy?

Németország szerencsés lehet, ha jövőre eléri az egy százalékos gazdasági növekedést - fejtette ki a CDU-CSU frakció költségvetési bizottságának elnöke a CDU vezetőinek tanácskozásán szerdán Berlinben.

"Már nem számítok arra, hogy jövőre el fogjuk érni az 1,5-2 százalékos növekedést" - mondta Norbert Barthle emlékeztetve, hogy az euróövezeti válság Németországra is kedvezőtlenül hat.

A német kormány áprilisi prognózisában az idei 0,7 százalékos növekedés után jövőre 1,6 százalékos GDP-bővüléssel számolt, de a jelek egyre inkább a gazdaság lassulására utalnak, sőt néhány szakértő úgy véli, hogy 2012 második felében még recesszió is lehet Németországban.

A magyar kormány a jövő évi költségvetésben 1,6 százalékos gazdasági növekedéssel számol, de a legfontosabb külkereskedelmi partnerünknek számító Németország lassulásával ez a szint - amiben az elemzők már eddig sem hittek - elérhetetlen lesz.

„Magyarország két gazdasági növekedési pályával számol [...] Van egy nagyon óvatos... ez 3-4 százalékos növekedési sávot vázol fel. A másik, kívánatos pálya úgy számol, hogy Magyarország 2013-2014-re a 4-6 százalékos növekedési sávba kerül. Ez jövőre 3,5 százalékos, 2014-ben már 5 százalék fölötti növekedést jelentene” – így tervezett Matolcsy György 2011 tavaszán.

Mára világosan látszik: Magyarország utolsó a régiós gazdasági növekedésben. Az Eurostat idei évre vonatkozó előrejelzési térképén csak a mi növekedésünk lesz mínuszos előjelű (0,3 százalékos csökkenéssel), az utánunk következő csehek 0 százalékos várható növekedéssel stagnálnak, miközben az éllovas lengyelek növekedése 2,7 százalék lehet. (Index/MTI)

Egészségbiztosítási termékekkel bővíti palettáját a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt., miután a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélyezte a társaságnak, hogy nem életbiztosítási ág „Betegség ágazatban” is végezzen biztosítási tevékenységet.

A CIG keddi közleménye szerint a cég célja, hogy helyismeretét kihasználva a magyar egészségügyi rendszer sajátosságainak megfelelő, olyan új termékeket kínáljon a magyar fogyasztóknak, amelyek jelentősen javíthatják az elérhető egészségügyi szolgáltatások színvonalát és a betegek gyógyulási esélyeit.

A CIG Közép-európai Biztosító Zrt. Pannónia Életbiztosítás néven 2008 májusában kezdte meg első termékeinek értékesítését, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. nem-életbiztosítási tevékenységet végző leányvállalata, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (CIG Pannónia EMABIT) pedig tavaly kezdte meg aktív üzleti tevékenységét.

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. 2,513 milliárd forint adózás utáni veszteséget szenvedett el 2012 első hat hónapjában a tavalyi első fél év 1,578 milliárd forint veszteségével szemben.

A nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) alapján készült konszolidált jelentés szerint a biztosító díjbevétele a tavalyi bázishoz képest 17 százalékkal 10,227 milliárd forintra csökkent, elsősorban az életbiztosítási új értékesítések és eseti díjbevételek alacsonyabb volumene miatt. A társaság ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a veszteség összhangban van a társaság várakozásaival és azzal a deklarált üzleti céllal, hogy 2014-re nyereségessé váljon. (TőzsdeFórum)

A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program Közös Irányító Bizottsága 53 nagyléptékű - infrastrukturális fejlesztéseket célzó - pályázat támogatása mellett döntött. A projektekre megítélt uniós támogatás összege több mint 68 millió euró. A Program egyik fő célja a határ menti térség hosszú távú harmonikus fejlődésének biztosítása olyan államhatárokon átnyúló területeken, amelyek közös szemléletmódot és megoldásokat igényelnek, illetve annak lehetővé tétele, hogy az ott élő polgárok saját régiójuk jellemző adottságait a legoptimálisabban kihasználhassák.

A Program ötödik – nagyobb, határon átnyúló jelleggel rendelkező – beruházásokat célzó pályázati felhívása egy évvel ezelőtt került meghirdetésre, közel 51,4 millió eurós előirányzott közösségi kerettel. A nyertesek 201 pályázat közül kerültek kiválasztásra. A pályázók által igényelt támogatás összege megközelítette a 256 millió eurót, a rendelkezésre álló Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) források ötszörösét. A pályázatok jó minőségére tekintettel, az eredeti pénzügyi keret növelésével 53 pályázat támogatása vált lehetővé 68 millió eurót meghaladó támogatással.

A nyertes ötletek közül 26 a határon átnyúló infrastruktúra fejlesztését célozza meg: a határon átnyúló közlekedés – a határhoz vezető és azt keresztező utak, kerékpárutak felújítása vagy építése, és környezetvédelem fejlesztése. 2 millió euró költséggel jöhet létre két szennyvízhálózat (Székudvaron és Kétegyházán), valamint Székudvaron a felszíni vizek védelmét szolgáló szennyvízkezelő állomás. A projekt a határ menti szennyezett területek rehabilitációjára irányul, csökkenti a folyók és a talajvíz szennyezésének veszélyforrásait, ezáltal az életminőség javulásához vezet.

Az eddigi felhívások eredményeként a HURO program keretében összesen közel 400 pályázat került jóváhagyásra mintegy 150 millió euró ERFA támogatás mellett. (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség/ErikaNet)

A magyar GPS Cityguide Kft. által okostelefonokra fejlesztett és 1,5 éve piacra dobott PocketGuide városnéző alkalmazás már a világ turisztikailag leginkább frekventált 85 desztinációjában használható.

A turisták már az utazásuk előtt letölthetik az IOs és az android készülékeken futó alkalmazást, majd a megérkezésük után már roaming és internet kapcsolat nélkül élvezhetik a saját mobil idegenvezetőjüket. Minden városban több tematikus túra közül lehet választani, de az un. barangoló funkció is nagyon népszerű. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt másfél évben már több mint 1,2 millió turista használta a szolgáltatást, ami az egyre bővülő értékesítési csatornáknak is köszönhető. A PocketGuide legfontosabb partnerei a mobilszolgáltatók, mobil készülék gyártó cégek, a légitársaságok, szobafoglalási portálok, szállodák és a turisztikai szervezetek.

A magyar piacon a T-Mobile előfizetők már előre telepítve kapják meg a szolgáltatást a Samsung és a Sony-Ericcson készülékeken.

Magyarországon már a turisztikai szervezetek is felfedezték a szolgáltatás újszerűségében és a nemzetközi értékesítési csatornákban rejlő marketing és bevétel növelő lehetőségeket, a szolgáltatást Budapesten, Debrecenben, Tihanyban, Szentendrén, Sopronban és a Hortobágyon lehet használni, aminek a segítségével a turistát a telefonja a szolgáltatók ajtajába vezeti. A Pocket Guide továbbra is nyitott új Magyarországi helyszínek feltöltésére, a kínálat bővítésére. A cég keresi az együttműködési lehetőséget olyan településekkel, TDM szervezetekkel, akik korszerű és hatékony módon szeretnék kiaknázi a mobiltechnológiában a turizmus számára rejlő lehetőségeket. A Helyi és térségi turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek fejlesztésére kiírt pályázat keretében a TDM szervezetek most nagyon kedvező feltételekkel tudják a PocketGuide szolgáltatásait bevezetni a saját településükön. (Prím)

Név

Graboplast Zrt. (GRABO)

Kategória

Innovatív cég

Indexbe kerülés időpontja

2012. 09. 04.

Iparág

Építőipar / Lakásbelső piac

Innováció megnevezése

Győri és tatabányai műpadló gyárainak hulladékát újrafeldolgozó üzem építését kezdte meg a Graboplast Tatabányán.

Innováció típusa

Folyamatinnováció / Eljárásfejlesztés

Indukált változás nagysága

+2

Innováció bemutatásának időpontja

2012. augusztus

Kifejtés

Az évente 1200-1500 tonna PVC-t hasznosító üzem 6-8 százalékkal csökkenti a gyártás alapanyagigényét, de nem változtatja meg a termék tulajdonságait.Az eljárás a Graboplast saját szabadalommal védett technológiáján alapul. A keletkező gyártási hulladékot és a selejtes padlót speciális őrlési eljárással felaprítják, folyékony nitrogénnel mínusz 100 fokra lehűtik, majd az üveg keménységű anyagot porrá őrlik és a port szórással viszik fel az új padló rétegei közé.(Grabo-MTI infó alapján)

Üzleti Érték Várható Változása (BVA)

+3

BVA elemzés

A cég folyamatosan jelentkezik új üzletfejlesztéssel. A Graboplast versenyképessége növelése érdekében kiemelt figyelmet fordít az innováció ösztönzésére. Sikerességében meghatározó szerepet játszik innovációs készségünk, képességünk. A gyártástechnológia kizárólag saját eljárás-bázison alapszik, mellyel széles termékskála kialakítására van lehetőség.
A K+F szakemberei magas szintű elméleti képzettséggel és nagy gyakorlati tudással rendelkeznek, két fő területük a termékfejlesztés és az eljárásfejlesztés. A munka alapjául jól felszerelt laboratórium és kísérleti üzem szolgál.

A cég termékfejlesztései folyamatosan követik a piaci változásokat a lakossági és a kereskedelmi szektorban is.

A K+F nagy hangsúlyt fektet a mindenkori technikai szintnek megfelelő nyersanyagbázis használatára, és speciális additívok beépítésével egyedi terméktulajdonságok létrehozására. Szigorú nyersanyag-kontroll biztosítja a gyártások állandó minőségét. A gyártástechnológiák folyamatos korszerűsítésének eredményeként termelékenység-növekedés, és termékeinkre jellemző kiváló ár-érték arány valósul meg. (Grabo infó alapján)

Összesített innovációs érték

105

Az innováció gazdájának bemutatása

A Graboplast Kft. több mint 100 évvel ezelőtt jelenlegi győri telephelyén kezdte meg működését. A győri gyár az elmúlt évszázadban a hazai műanyagipar egyik kiemelkedő műhelye volt, hisz egyedül itt folyt Magyarországon műbőr- és PVC padló gyártás. A vállalat több mint negyven évvel ezelőtt kezdte meg győri telephelyén a PVC-padlógyártást, ami egyben azt jelenti, hogy Európában tradicionális gyártási tapasztalatokat szerzett a termék előállításában.

Napjainkban a győri üzem alapvetően PVC-padló gyártásra rendezkedett be, itt készülnek a világszínvonalú sportpadlók mellett intézményi és járműipari felhasználásra gyártott PVC-padlók, valamint falburkoló és műbőr termékek. A speciális padlókat gyártó géppark kapacitása évi 5 millió m2. (Grabo honlap)

****

INNDEX - Magyar Innovációs Index

Az INNDEX Magyar Innovációs Index célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az innovációra, elismerje az innovációban élenjáró cégeket és bemutassa üzleti célú innovációikat.

Az INNDEX az innovációban "jegyzett", innovatív cégek innovációs értékének változását (tevékenységének, fejlesztéseinek hatását) jelzi. (Átlagának változása mutathatja (előrejelezheti) a magyar innováció alakulását.)

Értelmezése: az innovációs indexben (INNDEX) szereplő cégek innovációi, fejlesztései hogyan változnak egy bázis értékhez és időponthoz viszonyítva (2012. június 17. = 100). Bekerülés: nyilvánosságra hozott adatok alapján - innováció és az általa várt/elérhető érték (eredmény/haszon) alapján kalkulált számérték szerint.

Az INNDEX objektív és szubjektív elemek alapján kerül számszerűsítésre.

Az INNDEX-ben a cégek névvel, indexbe kerülés időpontjával, iparággal, fejlesztés/innováció megnevezésével, innováció típusával (termék/szolgáltatás, eljárás...), indukált változás nagyságával, innováció időpontja, összesített innovációs értékkel (esetleg rövid kifejtés/értékelés résszel), Üzleti Érték Várható Változása (BVA) kerülnek megjelenítésre (ez a mai állapotra vonatkozik, a későbbiekben a megjelenített adatok és a számítási algoritmus változatási jogát fenntartjuk).

Az INNDEX Innovációs Index ötletgazdája Fodor Zoltán.

Egyre több szakember és cég érdeklődik a 3D-s technológiák iránt. Berlinben elősegítenék a 3D-s megoldások fejlesztését, ezért ebből a célból külön centrumot hoztak létre.

Az új létesítményt Philipp Rösler német gazdasági miniszter nyitotta meg. 700 négyzetméteren összesen 50 kutatóintézet és társaság fejleszti majd közösen a jövőben a különböző területeken használható 3D-s technológiát. "Az innovációs központ szorosan összeköti a tudományt és a gazdaságot. Gazdasági növekedés kizárólag az innovációk segítségével valósítható meg. A Németországból származó technológiák nemzetközi viszonylatban meghatározó szerepet játszanak. Az olyan filmek például, mint az Avatar, a német technológiák nélkül elképzelhetetlenek lennének. Az országban 2500 kis és közepes vállalat foglalkozik 3D-s fejlesztésekkel. Egyre nagyobb igény van a 3D-s megjelenítésre, a technológia segítségével 9 milliárdos forgalmat generálnak a cégek. Ugyanakkor sokszor a 3D-s felvételeket még csak különleges szemüvegekkel lehet megtekinteni, a jövőben azonban ez megváltozik" - emelte ki a politikus.

Az új centrumot a Fraunhofer Társaság Heinrich Hertz Intézete (HHI) fogja üzemeltetni. Ralf Schäfer, az innovációs központ vezetője szerint mindez nem meglepő, hiszen az intézetnek sok tapasztalata van a 3D-s technológiával. Így például a 3D-s videók kódolásával kapcsolatos új szabvány a HHI által kifejlesztett technológiákra épül. Emellett a kutatók az Arri és a Disney munkatársaival közösen megalkottak egy új 3D-s kamerarendszert is.

A szakember szerint a legfontosabb feladat, hogy csökkentsék a 3D-s felvételek gyártási költségeit, jelenleg ugyanis ezek túl magasak és hátráltatják a 3D-s televíziós produkciók elterjedését. Szeretnének javítani a 3D-s képek minőségén is és fontos, hogy a jövőben a felhasználóknak ne fájdulhasson meg a fejük, ha 3D-s filmeket néznek. A további feladatok között szerepel a jelenleginél hatékonyabb konvertálási módszerek kidolgozása, amelyekkel gyorsabban és olcsóbban lehet átalakítani a hagyományos anyagokat 3D-s tartalmakká. Sebastian Knorr, az Imcube Labs képviselőjének közlése szerint a Titanic című film átkonvertálása percenként 93 000 dollárba került.

A központnak 50 partnere van, ezek között megtalálható a Deutsche Telekom, a Sky Deutschland, a Loewe, az LG, a Sony és a Dolby. A cégek és szervezetek már egy éve különböző munkacsoportokban dolgoznak együtt és új módszereket fejlesztenek ki, illetve meglévőket fejlesztenek tovább. A létesítményben van 3D-s élő felvételek rögzítését lehetővé tévő stúdió, mozi, tesztlaboratórium és kiállítási terület is. (SG)

A Nokia és a Microsoft szerdára hirdetett meg nagyszabású sajtókonferenciát New Yorkban. A kiszivárgott hírek szerint az esemény az új Lumia okostelefonok, elsősorban az új csúcskészülék, a Lumia 920 bemutatására lesz kihegyezve. A mobilpiacon egykor uralkodó, de az okostelefonok forradalmával a pozícióját gyorsan elveszítő Nokia, és a Windows Phone operációs rendszerrel az Apple és a Google ellen vonuló Microsoft a bejelentéssel éppen egy héttel előzi meg az Apple hasonló sajtóeseményét, ahol a várakozások szerint az iPhone 5-öt fogják leleplezni.

A Lumia 920 a hírek szerint 1,5 GHz-es kétmagos processzort, 1 GB memóriát és 32 GB háttértárat használ majd, 4,5 hüvelykes érintőkijelzője és 8 megapixeles kamerája lesz. A legizgalmasabb újdonsága azonban a vezeték nélküli töltési lehetőség, nem kell drótokkal bajlódni, ha lemerülőfélben van az akku, elég rátenni a telefont a töltőpadra, amiből a kiszivárgott képeken egy usb-s csatlakozó vezetéke lóg ki.

A Lumia 920, és kistestvére, a 820 a várakozások szerint október végén, a Microsoft szuperpremier napján fog megjelenni, együtt a Windows 8-cal, a Windows RT-vel és a Surface tablettel. (Index)

Amerikai kutatók egy átfogó genetikai kutatás során találták meg a férfiak kopaszodásának titkát. 250 gént hoztak összefüggésbe a kopaszodással, ami kisebb-nagyobb mértékben a férfiak 80 százalékát érinti, mire elérik a 70 éves életkort. Végül meglett a haj elveszítésének fő felelőse, a PGD2 nevű enzim, aminek a magas szintje a hajhagymákat arra utasítja, hogy álljanak le az új hajszálak termelésével. Ez a jelenség a természetes hajhullással közösen eredményezi, hogy a középkorú férfiak többségének elkezd látványosan ritkulni a haja.

A kutatók több nagy gyógyszeripari céggel is tárgyalásokat folytatnak, hogy az eredményeiket a kopaszodást megelőző, vagy akár azt visszafordító szerek kifejlesztéséhez használják. A becsléseik szerint már két éven belül a gyógyszertárak polcaira kerülhet az első ilyen készítmény.

Már ma is léteznek olyan gyógyszerek, amelyek mellékhatásként csökkentik a PGD2-szintet (asztma kezelésére használják őket), ezért reménykednek abban a kutatók, hogy az ilyenkor kötelező, nagyon hosszú és alapos tesztelés és a klinikai próbák időszaka lerövidíthető lesz.

Mivel az enzim nem a hajhullás megállítását ígéri, hanem az új hajszálak elmaradó termelődését állítja vissza, olyan esetekben is hatásos lehet, ha a kopaszodás már előrehaladott állapotban van, és a jelenséget nem csupán megállítani tudja, de visszafordítani is képes, vagyis a kopaszok is újra dús, fiatalkori hajkoronát növeszthetnek. (Index - kép: Media.Port.Network.com)

Aki ébren van, nagy valószínűséggel online is van. A technológia a nap felében társunk, a 24 órából közel 10-et a kéz a kézben töltünk vele.

Az adat nem is olyan sokkoló, ha eszünkbe jut a számítógépünk, az internet-előfizetésünk, az okostelefonunk, a táblagépünk vagy az (egyre többször internetképes) mp3 lejátszónk. Az Ipsos kutatása szerint az ébren töltött órák zömében valamilyen elektronikus köldökzsinóron lógunk.

Magyarországon ez napi 9,4 órát jelent, vagyis 6-8 órás alvást feltételezve a nappalaink túlnyomó részét eszközeinkkel töltjük. Ezzel hazánk a középmezőnyben foglal helyet a 13,7 órás első Dél-Afrika és a 6,6 órás utolsó Lengyelország között körülbelül félúton. (HVG - kép: MyWebCarrier)

Az NFÜ nem árulja el a népszerű kiírás összegét és pénzosztási módját, alprogramokra osztott keretösszegek helyett beérkezési sorrendben oszthatja szét vidéken a plusz mikrohitelpénzt.

A kombinált mikrohitelprogram közép-magyarországi régióra vonatkozó kiírását a forrás kimerülése miatt tavasszal felfüggesztették. Az eredetileg hárommilliárdos keretet májusban négymilliárddal emelték, az NFÜ most arról tájékoztatta lapunkat, hogy egy júliusi kormányhatározattal a keret 8,99 milliárd forintra nőtt. Ez azonban még mindig több mint ötmilliárddal kevesebb annál, mint amekkora összegű igénylést a közép-magyarországi mikrocégek benyújtottak. Az NFÜ erről azt mondta: a rendelkezésre álló forrásokon felüli projektek tartaléklistára kerültek, és ha felszabadulnak források, a tartaléklistás projektek is kaphatnak támogatást.

Az NFÜ egyelőre titkolózik, és nem tudni azt sem, hogy ez mekkora összeg lesz az adott operatív program teljes vállakozásfejlesztési keretére szánt 81 milliárdból. A kormány az Új Széchenyi-tervben beérkezési sorrendben oszthatja szét a pénzt ahelyett, hogy alprogramkra osztaná – vélik a Világgazdaság által megkérdezett szakértők.

Egy decemberi kormányhatározat módosításával 81 milliárd forintra nőtt a gazdaságfejlesztési operatív programnak – a közép-magyarországi régió kivételével az ország összes régiójára vonatkozó – mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó kerete (GOP-2.1.1.). A forrásemelés részleteivel kapcsolatban a lap megkereste a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) azzal a kérdéssel, hogy a forrásnövelésből mekkora összeg jut a kimondottan a mikrovállalkozások fejlesztését célzó 2.1.1-11/M alkiírásra, melynek eredeti keretét már kimerítették a pályázó mikrocégek. Az NFÜ konkrét összeget nem említve azt válaszolta: a cél az, hogy a GOP-konstrukció teljes keretösszegének erejéig kötelezettségvállalás történjen a pályázatokra – rugalmasan igazodva a piaci igényekhez, és a forráskeret kimerülése esetén minden felhívást egyidejűleg függesszenek fel.

„A gazdaság élénkítését célzó kormányzati törekvések közelmúltban tapasztalható erősödése kapcsán üdvözöljük a vállalkozások fejlesztését célzó GOP 2.1.1. keretösszegének megemelését, és egyben reméljük, hogy a pluszforrásokból a kombinált mikrohitelprogram is részesülni fog” – mondta a lapnak a program egyik szerződött hitelközvetítője, a BG Finance Zrt. vezérigazgatója. Moskovits Pál szerint az NFÜ válasza azt jelzi, hogy a GOP 2.1.1. keretén belül nem határoznak meg konkrét keretösszegeket az egyes alprogramokra, hanem majd a piaci igények alapján, a beérkezés sorrendje dönt a felhasználható forrásokról a 81 milliárdos összegen belül.

A tavaly márciusban elindított program vidéki konstrukciójára eredetileg 15 milliárd forintos keretet különített el a kormányzat, amit június végén hárommilliárddal megnövelt, ez a megemelt keret sem fedi le azonban a mostanáig benyújtott igények összegét, mely már meghaladja a 30 milliárd forintot. (HVG - kép: HRPortál-Sikeradó)

Az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága szeptember 6-ig várja az érdekelt vállalkozásokat az aktuális öko-innovációs projektjavaslatok benyújtására. Azokat a vállalatokat, amelyek szeretnék igénybe venni az új környezetvédelmi projektek által elérhető pénzügyi támogatásokat.
A javaslatokat figyelembe véve technológiai és szolgáltatási folyamatokra is felhasználható a támogatás a szennyezések csökkentésének és megelőzésének érdekében, illetve az erőforrások legjobb kihasználásának elérésére.

Az idei pályázati felhívás öt fő területre terjed ki:
• Újrahasznosítás
• Víz
• Fenntartható építőanyagok
• Környezetbarát üzleti gyakorlat
• Élelmiszer

A pályázati felhívás célcsoportja elsősorban a kis- és középvállalkozások támogatása, amelyek már fejlesztették eljárásaikat vagy szolgáltatásaikat a „zöld” termékek bevezetése érdekében, de még nem helyezkedtek el a piacon. A felhívás során kb. 50 projekt kerül kiválasztásra és finanszírozásra. 2012-ben erre a célra 34,8 millió Euró áll rendelkezésre.

A pályázatot 2012. Szeptember 6-ig kell beadni elektronikusan. Az útmutató és további információk a Bizottság honlapján érhetőek el. (greenfo - kép: euvonal.hu)

Noha a svéd gazdaság a második negyedévben a jelenlegi európai környezetben robusztusnak nevezhető, 2,3 százalékos éves szintű növekedést ért el, a második félévben már egyértelműek a lassulás jelei, így az év egészére a kormány is "csak" 1,6 százalékos GDP-bővüléssel számol. Az élénkítésről, illetve annak lehetséges eszközeiről egyre több szó esik a médiában is.

A gazdaságösztönzés egyik elemeként a kormány, a klasszikus keynes-i anticiklikus gazdaságpolitikát követve, infrastrukturális beruházásokat is tervez jövőre: a 2013-as költségvetésben egyebek mellett a Stockholm-Linköping vasútvonal felújítását tervezi. A Financial Times által tavaly a legjobb európai pénzügyminiszternek választott Anders Borg nevével fémjelzett tervezet az infrastruktúra mellett a kutatás-fejlesztésre és a vállalkozások támogatására rendel többletforrásokat. Ezekkel az intézkedésekkel a kormány elérhetőnek tartja a 2,7 százalékos növekedést jövőre.

A kabinet prognózisával némileg vitatkozik a svéd nemzeti gazdaságkutató, a Konjunkturinstitutet, amely a 2012-re várt 1,3 százalék után jövőre 1,8 százalékot prognosztizál - figyelembe véve az expanzív fiskális politikát is. A kutatóintézet megjegyzi, hogy a növekedés támasza továbbra is a belső - elsősorban a kormányzat által generált - kereslet lehet, az erős korona miatt ugyanis az export nem tud hozzájárulni a gazdaság bővüléséhez.

Az élénkítést azonban nemcsak a kormánytól várják: a jegybank jövő szerdai kamatdöntését is nagy várakozás előzi meg, ugyanis a jelenlegi 1,50 százalékos irányadó kamat jelentős mértékű, 0,50 százalékra csökkentését is sokan látnák szívesen. A Riksbank legutóbb - júliusban - változatlanul hagyta az irányadó kamatlábat, hangsúlyozva, hogy a kamatpolitikának az inflációs cél követése mellett támogatnia kell a gazdasági aktivitást is. A jegybanki kommentárból nem olvasható ki a kamatcsökkentés, de annak ellenkezője sem - a 0,7 százalékon álló fogyasztóiár-index semmiképpen sem állja útját a mérséklésnek. Emellett a központi bank elemzése is kitér - a növekedés esélyeit taglalva - az export alacsony várható hozzáadott értékére, kiemelve az eurózóna adósságválságát. Mert bár Svédország nem tagja az eurózónának, az ottani folyamatok a skandináv ország háztartásaira és vállalataira is hatással vannak - a fogyasztás és a beruházások visszafogásán keresztül. (MTI/GazdaságiRádió)

A gazdasági és pénzügyi válság nem kerüli el az autóipart sem: az értékesített járművek számának visszaesése elsősorban a tömegigények kielégítését megcélzó márkákat sújtja, míg az úgynevezett prémiummárkák gyártói dacolnak a válsággal - tűnik ki a Focus magazin összeállításából.

A 2012. első félévi adatok összegzése rávilágít arra, hogy Európában a Ford, a PSA (Peugeot+Citroen) és az Opel szenvedi meg leginkább a kereslet visszaesését. A PSA konszern hat franciaországi gyáregységének átlagos kihasználtsága alig 65 százalék, de akad olyan üzem is (Aulnay-sous-Bois), amely 32 százalékos kihasználtsággal termel. Ez a gyáregység, amely egykor a legkorszerűbbnek számított francia földön, a válság előtt évi 400 ezer gépkocsit bocsátott ki; az idei mennyiség a 140 ezret sem fogja elérni.

Ilyen darabszámok mellett lehetetlen nyereséget produkálni, ebben minden szakértő egyetért. A számok megerősítik a véleményüket: tavaly a PSA konszern minden egyes előállított autón 789 eurót bukott - azaz ennyi volt a vesztesége. A francia kormány - noha a PSA (az államosított Renault-val ellentétben) tisztán magántulajdonban lévő vállalat - ennek dacára felháborodással fogadta a cégvezetés augusztusi bejelentését, miszerint 2014-ben bezárja az aulnay-i gyáregységet. Ám ha a politika (és a szakszervezet) arra kényszeríti a PSA-t, hogy fenntartsa a termelést a rosszul kihasznált üzemekben, azzal csak tovább gyengíti a megroggyant konszern pozícióit - vélekedett a Der Spiegel.

Hasonló gondok gyötrik a Ford európai leányvállalatait. A viszonylag alacsony árfekvésű, széles vásárlói tömegeket megcélzó autókat előállító angliai (Dagenham) és németországi (Köln) üzemek termékei után is visszaesett a kereslet a válság hatására. Miközben az anyacég, a detroiti Ford konszern nyereséges, az európai vállalatai által gyártott kocsik minden darabja 583 euró veszteséggel "járul hozzá" az összesített üzemi eredményhez.

Még siralmasabb képet nyújt az e hónapban 150. születésnapját ünneplő Opel márka. Az 1929 óta az amerikai General Motorshoz tartozó rüsselsheimi cég évek óta gyengélkedik, ám a gazdasági válság szinte padlóra küldte. Németországi piaci részesedése 8 százalék alá zuhant (egykor, a 60-as években 18 százalék volt), az idei első félévben 15 százalékkal esett vissza az eladott Opelek száma a tavalyi év azonos időszakához képest. Minden egyes gépkocsin 938 euró vesztesége volt a vállalatnak, illetve a GM-nek.

Utóbbi, mint globális konszern, ugyan tíz negyedév óta nyereséges: az idei első félévet 4,3 milliárd dollár nyereséggel zárta. Ám az észak-amerikai (3,7 milliárd dollár), az ázsiai (1,1 milliárd) és a dél-amerikai (64 millió) piacon megtermelt profitnak tetemes részét "felfalta" az Opel által termelt 617 millió dolláros veszteség. Ez a tény kihatással van a GM részvényeire is: míg 2011 januárjában 38 dollár körül mozgott a papír árfolyama, idén augusztusban alig 21 dollárt ért.

A gondok enyhítése, a gyártó kapacitás mérséklése érdekében a GM döntése nyomán szeptembertől rövidített munkaidőt vezetnek be az Opel két németországi gyáregységében, Rüsselsheimben és Kaiserslauternben. A konszern vezetése által kitűzött minimális cél: a márka idei vesztesége nem haladhatja meg az 1 milliárd eurót - tavaly meghaladta.

Mindazonáltal az is lehetséges, hogy a rövidített munkaidő nem lesz elégséges a gondok hosszú távú orvoslásához. Stefan Bratzel, a Bergisch Gladbach-i műszaki főiskola autópiaci szakértője szerint a nyugat-európai autógyárak ma 1,5-2 millió darab fölös kapacitással rendelkeznek. "Legalább öt gyár fölösleges, a bezárandó üzemek közül egy vagy akár kettő az Opel-gyáregységek közül kerülhet ki" - vélte Bratzel.

A "sírók" után érdemes egy pillantást vetni a "nevető" autógyárakra is. Ezek zömmel a drágább modelleket előállító vállalatok közül kerülnek ki, de például a "népautókat" gyártó Volkswagennek sincs oka panaszra: az idei első félévben minden egyes eladott gépkocsin 916 euró haszna volt a wolsfburgi cégnek. Ez azonban eltörpül az előkelő márkák adatai mellett. Mint a duisburg-esseni egyetem kiadványából kiderül, a Daimler 3.621, az Audi 4.242, a BMW 4.325, a Porsche pedig 16.826 euró nyereséget könyvelhetett el minden egyes értékesített gépkocsija után. (MTI/GazdaságiRádió)

Hekkerek támadhatnak az emberi agyra

Kerékpáros útvonaltervezővel bővültek az androidos okostelefonokhoz elérhető Google Térkép szolgáltatásai: a funkció több európai országban is elérhető, a hazai felhasználók azonban még nem tudják használni.

Az új funkciót a legpraktikusabban úgy lehet használni, ha az okostelefont egy tartóval a kerékpár kormányára rögzítik, de akár bizonyos időközönként a zsebből elővéve is alaposan megkönnyíti a tájékozódást. A térképen sötétzölddel emelik ki a kerékpárutakat, illetve a motoros járművek elől elzárt utakat, míg világoszölddel a járdákon kijelölt bicikliutakat mutatja a szoftver. A szaggatott zöld jelzés azokat az utakat jelzi, ahol ugyan nincsenek kialakítva külön sávok kerékpárosok számára, de jellegükből adódóan biztonságos haladást tesznek lehetővé.

A biciklivel közlekedők számára optimális útvonalakat kalkulálni képes útvonaltervező szolgáltatás néhány héttel korábban vált elérhetővé a Google Térkép webes felületén tíz országban, többek közt Ausztriában és az Egyesült Királyságban is, miután az Egyesült Államokban és Kanadában már két éve működik. A hazai felhasználók egyelőre nem tudják használni a biciklis navigációt, de a Google szolgáltatásait ismerve idővel ez is várható, hiszen például a tömegközlekedési járatok menetrendje és útvonalai, illetve a forgalmi dugókat jelző szolgáltatás is elérhetővé vált már egyes hazai városokban. (Origo)

Megtört a több mint fél éve meredeken lefelé tartó trend a Világgazdaság című lap Gyorsulási Irányadója szerint. A magyar gazdaság ugyan nem tud kitörni a gödörből, de némi bizakodásra adhat okot, hogy az elmúlt három hónapban nem gyorsul a zsugorodás üteme, és havi alapon kisebb bővülést láthatunk.

Augusztusban 1,01 százalékkal esett vissza a gazdasági teljesítmény, és a felülvizsgált adatok szerint a megelőző két hónapban egyaránt 1,05 százalékkal mérséklődött a gazdasági aktivitás. Az előző hónaphoz, júliushoz képest 0,1 százalékkal növekedett a gazdaság, és a revideált júliusi adat 0,06 százalékos bővülést mutat. A GYIA tíz alindexe közül öt mérsékelte és ugyanennyi növelte a mutatószámot.

Az öt pénzügyi részindex közül három a csökkenés felé húzta a GYIA-t, és kettő a növekedés irányába hatott. A reálkamat csökkenése – a magas infláción keresztül – felfelé húzta az indexet, ahogyan a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének emelkedése is segítette a GYIA-t.

A pénzkínálat reálértékének csökkenése és az Ifo-index romlása negatívan hatott az indexre, valamint a rövid és hosszú kötvények közötti kamatkülönbség növekedése is felfelé húzta a GYIA-t. A reálgazdasági alindexek közül három javította, míg kettő rontotta az indikátort.

A reálkeresetek növekedtek, a fogyasztási hitelek állománya emelkedett, és az ipari termelés volumenének növekedése is pozitívan hatott az indexre. Ugyanakkor a munkakeresés átlagos időtartama több lett, valamint az ipar belföldi értékesítésének volumenindexe is visszaesett, ami ellensúlyozta a többi részindex kedvező hatását.

Erőteljes fordulatot egyelőre nem lehet várni a következő hónapokban a gazdaság teljesítményében, hiszen a beruházások várhatóan továbbra is visszaesnek, a belső kereslet nyomott marad, és a nettó export jó teljesítményében sem bízhatunk, mert legfőbb exportpiacainkon súlyos megszorításokat hajtanak végre, illetve a recessziós euróövezeti környezetben Németország sem tud lendületet venni.

A bizonytalan globális környezet rányomja a bélyegét a magyar gazdaság teljesítményére is, ahol a foglalkoztatást jobbára csak a közmunka lendíti fel, ami a statisztikát szépíti, azonban érdemben nem javítja a növekedési kilátásokat. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa úgy látja, hogy idén a gazdaság kibocsátás csökkenni fog, a növekedés csak jövőre indulhat meg, és a kibocsátás elmaradhat a potenciális szinttől.

Az elmúlt napokban különösen fontossá vált, hogy az EU/IMF-tárgyalások kedvezően alakuljanak, és egyezség szülessen az ősszel folytatódó tárgyalásokon, hiszen az MNB csökkentette az irányadó kamatot. Ha a felek álláspontja nem közeledik a következő hónapokban, akkor a korai kamatvágás visszaüthet, és a megítélés meredek romlásán keresztül a forint leértékelődése, valamint a kötvényhozamok jelentős emelkedése is bekövetkezhet. (MTI/Orientpress)

Génmódosítással javítanának a marhahús ízén kínai kutatók

Olyan genetikailag módosított szarvasmarhákat hoztak létre kínai kutatók, amelyek húsa sokkal porhanyósabb, mert a zsírsavak az izomrostokat alkotó fehérjékhez kötődnek - adta hírül a The Daily Telegraph című brit napilap.

Csing Csin-1 és Csing Csin-2 klónborjak, mindketten rendelkeznek egy olyan génnel, amely a kutatók reményei szerint megnöveli az izomrostjaik között található zsír mennyiségét. Levágásuk után ezért gazdagon márványozott húst nyerhetnek az állatokból, remélhetően olyan porhanyósat, mint a világhírű japán kobei vagy európai másolata, a wagyu marha.

A két borjú három évig tartó kutatás első eredménye, ám levágásukig még várni kell arra, hogy a kísérlet teljes sikere beigazolódjon. Az eddig elvégzett tesztek azt azonban már igazolták, hogy a klónállatok hordozzák az izomrostok zsírosodását ígérő gént.

„Ezzel a projekttel mi leszünk az elsők a világon, akik sikeresen hoztak létre olyan transzgénikus marhákat, amelyekben zsírsavak kötődnek a fehérjéhez” – magyarázta Ni Minhung kutatásvezető, a Pekingi Mezőgazdasági Egyetem professzora.

A kínai kutatók eredménye az egyik legfrissebb a hús és tej minőségét az állatok genetikai módosításával javítani hivatott próbálkozások sorában. (MTI/HetiVálasz - kép: Greenfo)

Turisztika attrakciók és szolgáltatások, valamint az egészségügyi turizmus fejlesztésére, továbbá helyi és térségi turisztikai desztinációmenedzsment-szervezetek, turisztikai klaszterek létrehozására 10 milliárd forint európai uniós forrásra lehet még pályázni a közép-dunántúli régióban - mondta el kedden sajtótájékoztatón a regionális fejlesztési ügynökség ügyvezető igazgatója. Molnár Tamás tájékoztatása szerint 2007 és 2013 között 167 milliárd forint európai uniós támogatáshoz juthattak, illetve juthatnak a Fejér, Komárom-Esztergom, és Veszprém megyét magába foglaló régióban a pályázók.

A támogatási összeg 22,7 százalékát - 38 milliárd forintot - turisztikai fejlesztésekre szánták. Az összegből 28 milliárd forintot már jóváhagytak, 10 milliárd forint értékű támogatásra még lehet pályázni.

A turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztésére - a balatoni kiemelt üdülőkörzet nélkül - 2 milliárd forint uniós forrás áll a pályázók rendelkezésére. Erre a célra az eredeti beadási határidő meghosszabbításával október elsejéig lehet pályázni.

Az egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztésére csaknem 4 milliárd forint uniós forrásra lehet pályázni szeptember 3-áig. A helyi és térségi turisztikai szakmai szervezetek és turisztikai klaszterek létrehozására, illetve fejlesztésére pedig 440 millió forint európai uniós keret áll még rendelkezésre október 15-éig.

A rendszeresen pályázók között van Székesfehérvár önkormányzata, amely ezúttal a volt vidámpark területére tervezett Koronás parknak a tervek szerint 350 millió forintba kerülő kialakítására szeretne támogatást nyerni.

Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester elmondta, hogy a város már eddig is több, a turizmus céljait is szolgáló beruházást valósított, illetve valósít meg európai uniós támogatással. Így újították meg a város műemléképület-együttesét, a Hiemer-Font-Caraffa Házat, s újul meg hasonló projekt keretében a Fő utca és a város főtere.

Európai uniós forrás igénybevételével alakult meg Fejér megye székhelyének turisztikai szakmai szervezete, és pályázat segítségével szeretnének lehetőséget teremteni számára a környékbeli hasonló szervezetekkel való együttműködésre. (MTI-Eco/Napi)

Több mint 170 millió forintos beruházással fejlesztette balatonfűzfői gyárát a Fűzfői Papírmanufaktúra Kft., az iskolaszereket gyártó cég hatezer négyzetméteres épületének felújításához 55,8 millió forint támogatást nyert el az Új Széchenyi Terv pályázatán - közölte László Albert ügyvezető igazgató az MTI-vel.

A telephelyfejlesztésre kiírt pályázat keretében a cég az egész gyárépület komplett hőszigetelését, nyílászáróinak cseréjét, és a tetőzet szigetelését valósította meg. Hozzátette: a cég 2010-ben vásárolta meg az addig az önkormányzattól bérelt ingatlant, a négyszintes vasbeton szerkezetű épület leromlott műszaki állapota miatt korszerűsítésre szorult.

Mivel fűtés az épület egészében nem volt, csak egyes üzemrészekben, a téli hónapokban szüneteltetni kellett a gyártást - mondta. Hozzátette, hogy a beruházással lehetővé vált a folyamatos termelés.László Albert tájékoztatása szerint tavaly hetven százalékkal 1,9 milliárd forintra nőtt a vállalat nettó árbevétele, 2012-re 2,2 milliárd forintot terveznek.

A cég stabilan nyereséges, az eredményeket banki hitel nélkül érték el. A növekedés motorját az export adta, főbb partnerei Németország és Szlovákia, de a fűzfői papírfeldolgozó termékei megtalálhatóak valamennyi kereskedelmi lánc áruházaiban.Közlése szerint a gyár teljes kapacitása 70 millió füzet gyártását tenné lehetővé, 2011-ben 20 millió füzetet gyártottak Balatonfűzfőn. Az idén 25-26 millió füzetet fognak gyártani. A foglalkoztatottak létszáma jelenleg hatvan, a gyárban a tavaly 3.500 tonna papírt dolgoztak fel. (MTI/Figyelő)

A kormány kiemelten kezeli a kutatás-fejlesztést és az innovációt, az ígéretes kezdeményezések támogatására csaknem 100 milliárd forint pályázati forrás áll rendelkezésre - jelentette ki Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnöke kedden Szegeden.

A NIH közelmúltban indított országos körútjának első tapasztalatai azt mutatják, a hazai kis- és közepes vállalkozások kiváló projekteket készítenek elő, gyakran világújdonságnak tekinthető fejlesztéseken dolgoznak, ugyanakkor vergődnek a magyar "rögvalóság" problémáiban - utalt a finanszírozási nehézségekre a szakember a rendezvénysorozat szegedi programjának szünetében tartott sajtótájékoztatón.

Jelenleg csaknem 100 milliárd forintnyi pályázati forrás áll rendelkezésre kutatás-fejlesztési és innovációs célokra. Az anyagi támogatás mellett a NIH szolgáltatásokkal is segíti az innovatív vállalkozásokat: kiadványt állít össze, amely lehetőséget teremt a külföldi befektetők, gyártó- vagy kooperációs partnerek megtalálására, és működik az intézmény 1.500 vállalkozást tartalmazó adatbázisa is – tudatta Mészáros György.

Az elnök kiemelte, hogy megalakult az uniós források gyorsított felhasználását segítő Fejlesztéspolitikai Kormánybizottság, amely kész a kellően kidolgozott, jó projektek támogatására is. Jelezte azt is, hogy a közeljövőben tárgyalódelegáció utazik Kínába, amelynek célja partnerek keresése az ígéretes projektek megvalósításához.

Mészáros György kifejtette: a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja és a Szegedi Tudományegyetem kutatóbázisának köszönhetően a Dél-Alföldön hagyományosan rendkívül ígéretes kezdeményezések születnek a biotechnológia és az egészségtudomány területén. Ugyanakkor az Új Széchenyi Tervben megjelölt kiemelt területek szinte mindegyikén – a lézertechnológia, a gépjárműipar, az infokommunikáció – találkozni nagy szellemi hozzáadott értékű fejlesztéssel. (MTI/Elemzésközpont)

Győri és tatabányai műpadló gyárainak hulladékát újrafeldolgozó üzem építését kezdte meg a Graboplast Tatabányán. Az évente 1200-1500 tonna PVC-t hasznosító üzem 6-8 százalékkal csökkenti a gyártás alapanyagigényét, de nem változtatja meg a termék tulajdonságait.

Az eljárás a Graboplast saját szabadalommal védett technológiáján alapul – írja tudósításában az MTI. A keletkező gyártási hulladékot és a selejtes padlót speciális őrlési eljárással felaprítják, folyékony nitrogénnel mínusz 100 fokra lehűtik, majd az üveg keménységű anyagot porrá őrlik és a port szórással viszik fel az új padló rétegei közé.

A beruházás teljes összege 800 millió forint, melyből 310 millió forint uniós és hazai forrásból folyósított támogatás. A fejlesztéssel 10 új munkahely jön létre, az őrlőüzem a jelenlegi gyár telkén létesített 600 négyzetméteres épületben kap helyet, átadását 2013 februárjában tervezik.

A győri székhelyű Graboplast 2012-ben 17 milliárd forintos forgalmat tervez, dolgozóinak száma 550 és 600 fő között mozog a termelés igényeitől függően. A gyártmányok 92 százalékát exportálják.

A társaság Győrben speciális padlókat gyárt, járműipari területre, sport csarnokok, balett-termek és kórházak burkolására, Kecskeméten parkettát állítanak elő, Tatabányán pedig főleg lakossági PVC padlót készítenek – derül ki az MTI összeállításából. (mmonline)

A szegedi Leonardo Kft. 3,2 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert az Új Széchenyi-terv „Mikro-, és kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése” című pályázati kiírásán. A 2012 májusában befejeződött 8 milliós összköltségű projekt keretében beszerzésre került technikai eszközök hozzájárulnak a kommunikációs szolgáltatásokat kínáló vállalkozás piaci sikeréhez és munkahelyteremtéséhez.

A szegedi székhelyű Leonardo Kft. több mint 10 éve működik a marketing és kommunikáció területén. Tevékenysége kiterjed többek között a marketing és kommunikációs tanácsadás, valamint a sajtószolgáltatások – mint például a médiafigyelés, sajtótájékoztatók szervezése, sajtóanyagok írása és közzététele – területére.

A vállalkozás a 8 066 300 forint összköltségvetésű projekthez 3 226 520 forint vissza nem térítendő támogatást nyert az Új Széchenyi-terv „Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése” című pályázat keretében 2012 februárjában.

Az eszközbeszerzésre irányuló pályázat elsődleges célja a Leonardo Kft. marketing és média szakmai profiljának további bővítése volt, melynek köszönhetően nemcsak a cég versenyképessége erősödik, hanem szélesebb körű szolgáltatásokat is tud nyújtani jelenlegi és leendő ügyfelei számára. (SzegedMa)