Üzleti innováció, üzletfejlesztés

Stone money? Stone back! (Kő' píz? Kő' hát!)

Nekem úgy rémlik, hogy valami magyar állami szervezet (talán a HITA?) már képviselteti magát Brüsszelben valami hasonló céllal - később utánanézek.

Úgy látszik a kormány további gazdasági erőközpontjai is aktivizálódnak.

Hiába: pénz beszél, kutya ugat...

Segítenek, hogy uniós pénzt kapjanak a jó magyar ötletek

"H4-HunOR" néven új képviseleti irodát nyit hétfőn Brüsszelben a Közigazgatás és Igazságügyi Minisztérium (KIM), valamint a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., azzal a céllal, hogy segítse a megyéket és a magyar kutatási-fejlesztési-innovációs szektort az uniós források lehívásában.
Az iroda feladata az érdekképviselet a legtágabb értelemben - információgyűjtés és -szolgáltatás, kapcsolattartás EU-intézményekkel, brüsszeli magyar és külföldi képviseletekkel, partnerkeresés, imázsépítés, lobbitevékenység, illetve a magyar kutatási eredmények széles körű terjesztése Brüsszelben.

Az új brüsszeli iroda voltaképpen kettő, egymással szoros együttműködésben: a H4 a megyék közvetlen kapcsolódási pontja, míg a HunOR a kutatási-fejlesztési-innovációs szféra - különösen a kis- és középvállalkozások - tájékozottságát kívánja növelni. A brüsszeli jelenlét megteremtését alapvetően az indokolja, hogy jelenleg korántsem éri el a kívánt szintet Magyarország részvétele az Európai Unió közös kutatási-fejlesztési és innovációs programjaiban.

Több pénzre lehet majd pályázni

Az EU által kínált pályázati lehetőségek komoly erőforrást jelenthetnek a nemzeti innovációs fejlesztéspolitikában, a versenyképesség növelésében. A K+F+I források növekedni fognak az EU 2014-2020-as tervezési ciklusában: a mostani 53 milliárd euróhoz képest 80 milliárd euró jut majd a Horizont 2020 elnevezésű programra, melynek kiemelt támogatott területe az alkalmazott kutatás és fejlesztés.

Az új típusú magyar megyekoncepció értelmében a szűkebb értelemben vett K+F+I szektor mellett a megyék és megyei jogú városok számára is kiemelkedő jelentőségű, hogy hatékony brüsszeli képviselettel rendelkezzenek, biztosítva ezzel a hatékonyabb forrásfelhasználást.

A hétfői nyitó rendezvényen Kovács Tamás Iván brüsszeli magyar nagykövet - mint arról előzetesen tájékoztatta az MTI-t - egyfelől hangsúlyozni kívánja, hogy a régiók egyre fontosabb szerepet játszanak az unióban, és ez a brüsszeli döntéshozatal melletti lobbitevékenységet is igényel. A megyéknek ezért - véli a nagykövet - elengedhetetlen a jelenlét, a friss tájékozódás az uniós fejleményekről.

Van hova fejlődni

Ami a K+F+I szektort illeti, Kovács Tamás Iván felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar nyilvánvalóan nem a legnagyobb gazdaságok köze tartozik az EU-ban, de a tudomány területén és a találmányok szempontjából az élenjárók közé tartozik.

A nagyobb uniós forrásbevonást nyomatékosan indokló szempontnak tartja a nagykövet azokat a statisztikai adatokat, miszerint jelenleg Japánban a nemzeti össztermék 3,4 százalékát, az Egyesült Államokban 2,6 százalékát, az EU átlagában 2 százalékát, Magyarországon viszont csak 1 százalékát fordítják kutatásra, illetve fejlesztésre. Ezért fontos, hogy a magyar kutatók ledolgozhassák hátrányukat, és az eddiginél jóval sikeresebben vehessenek részt európai kutatási és innovációs programokban. (MTI/VG rövidítve)

****

Ötlet, kreativitás, innovatív vállalkozás? - Nemzetközi Üzletfejlesztési Díj - pályázz! Kiírás az Üzletfejlesztési Portálon >>>

Leépít és százmilliárdos fejlesztésekbe kezd a Mol

A következő 2-3 évben összesen 300 milliárdos építkezésbe kezd a cég az ország több pontján, ezek ötezer új munkahelyet teremthetnek.

Elbocsátja 700 dolgozóját a Mol, csoportos létszámleépítés keretében - erősítette meg az a Krónikának az olajvállalat kommunikációs igazgatója. A magas olajárak miatt egyre nehezebb helyzetbe kerül a finomító üzletág, csökken a kereslet, ami miatt nő a cég vesztesége - magyarázta a létszámleépítés okait a Kossuth Rádiónak a kommunikációs igazgató.

Szollár Domokos elmondta: rövidesen megkezdődnek a tárgyalások a leépítésről, ami a csoporthoz tartozó Tiszai Vegyi Kombinátot is érinti. Fele-fele arányban fizikai és szellemi foglalkozásúakat küldenek majd el, és a leépítés során a leghumánusabb megoldásra törekszenek, folyamatosan egyeztetnek az érdekképviseletekkel, amelyekkel már felvették a kapcsolatot, a konzultáció várhatóan már jövő héten elindul. Döntés október végén születhet, az elbocsátás várhatóan jövőre kezdődik.

A kommunikációs igazgató beszélt arról is, hogy több százmilliárdos beruházást is tervez a Mol, ami munkahelyeket teremt, többet, mint ahány embert most elküldenek. A következő 2-3 évben összességében 300 milliárdos építkezésbe kezd a cég Magyarország több pontján, ami a számítások szerint 5 ezer új munkahelyet teremt – fogalmazott Szollár Domokos, hozzátéve: Európában minden ötödik finomítót bezárnak, a Mol viszont fejlesztéssel próbálja elkerülni a válságot. (MRKrónika/hirado.hu)

Felkeltette Ikran és Bora a külföldiek érdeklődését

Októberben mutatják be a nyilvánosságnak a Honvédelmi Minisztérium saját cége által kifejlesztett robotrepülőgépeket, amelyek iránt számos ország érdeklődik, elsősorban keletiek és észak-afrikaiak - írta a Népszabadság.

A HM EI Zrt. öt éve kezdte meg a robotrepülőgépek fejlesztését, ennek eredményeként született meg a sugárhajtóműves Meteor 3MA elnevezésű célrepülőgép, és az idén valósul meg az Ikran és a Bora fantázianevet viselő felderítő robotrepülőgépek megtervezése és gyártása.

A lapnak Borbíró Zoltán, a HM EI Zrt. igazgatósági elnöke, a tárca helyettes államtitkára elmondta: számos ország érdeklődik a fejlesztés iránt, folytattak már tárgyalásokat Algériával, Líbiával és mongol döntéshozókkal. Utóbbiak elsősorban olajkutak védelmére, határrendészeti feladatok ellátására használnák a gépeket, s szerepet szánnak nekik az ásványi anyagok felkutatásában is.

Azt, hogy a cég mennyit fordított saját forrásból a repülők kifejlesztésére, illetve hogy mennyiért árulja majd azokat, valamint a hozzájuk kapcsolódó rendszereket, Borbíró Zoltán piaci és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem árulta el. A lap azonban annyit megtudott: a piacon kapható hasonló gépek árának alig feléért lehet majd hozzájutni a magyar fejlesztéshez. (MTI - kép: scifi-forum.de)

200 millió eurós balti innovációs alapot gründolnak

A három szomszédos balti ország - Lettország, Észtország és Litvánia - közösen hozzák létre azt a legalább 200 millió eurós alapot, amely az innovációs fejlesztéseket szolgálja.

A Balti Innovációs Alap létrehozását tegnap jelentették be hivatalosan. Az Európai Befektetési Alap (EBA) 40 millió euróval szállt be, a balti országok pedig egyenként 20 millió eurós befektetési garanciával. Az EBA választja ki azokat a privát befektetési menedzsereket, akiket megbíz, hogy kapcsolataikat felhasználva gyűjtsék össze az alap működéséhez szükséges további tőkerészt.

Hogy ebből a technológiai cégek mennyi pénzhez juthatnának, arra nem jelöltek ki célokat, de – mint a Wall Street Journal TechEurope blogja írja – mérhetetlenül meglepő volna, ha nem jutna nagyobb tőkerész erre a területre a mindhárom ország számos bimbózó technológiai startupja miatt.

Az EBA nem először fog ilyen alap szervezésébe, például Nagy-Britanniában is hasonlót hoztak létre az innováció támogatására. Ami új, hogy több ország is érintett a projektben. A Goga Om technológiai blog szerint az EBA észak-európai regionális főnöke, Graham Cope erről azt mondta, hogy a balti országok olyan kicsik, hogy külön-külön nem lehetne hatékony alapot szervezni a számukra. Az Észt Kockázati Tőke Szövetség pedig azt közölte, hogy az új alap létrehozása hatalmas jelentőségű, ugyanis a térségben a privát befektetési üzletek 80 százaléka nem éri el az 5 millió eurós szintet.

A Balti Innovációs Alap első befektetése 2013-ra várható. (CW)

Valaki nyugtasson meg, hogy ez nem a kormány nem hivatalos álláspontja...

Amúgy alapvetően egyetértek a gondolattal.

2008-ban már arról írt az Üzleti innováció blog, hogy a közgazdaságtan elmélete jócskán lemaradt az gyakorlattól  (ezt nem ilyen kifinomultan), illetve folyamatosan írunk arról, hogy a korlátlan növekedés és erőforrások korszakának vége - de Matolcsynak és Pálinkásnak nem ártana néha beszélgetni egymással...különös tekintettel Matolcsy 4-6 százalékos GDP növekedési vízióira.

Mondjuk nekem is jó lett volna tunni a választás előtt, hogy a leendő kormánypárt egyik oszlopos tagja nem kíván gazdasági növekedést. Ezt meg biztos nem a kisujjából szopta ki - szerintem vannak még arrafelé olyanok, akik a dzsucse >>> eszméjét követve most rögtön átállítanák a gazdaságot - mondván: hulljon a férgese.

Szívesen kiegyeznék azzal, ha egy jól működő gazdaságot szépen, természetes úton (már amennyire lehet ez természetes) átállítanak egy ööö... izé... fenntartható? pályára, amiben nem a gazdasági növekedés dominál, de jelen nyomorúságunk közepette csöppet merésznek érzem - mondhatni már-már más maszkulin genitáliájának a biocsalánosba kontaktálása.

Egyébként a magyar innováció értékelése és közeli jövőre vonatkozó pályája is kiolvasható cikkből - már persze annak, akit érdekel.

Pálinkás: Nem növekedés, stabilitás kell a gazdaságban

Meg kell haladni a GDP mindenhatóságára alapozott gazdasági modellt, az innovációnak a jövőben újdonságokat, hanem fenntarthatóságot kell hoznia - mondta az MTA elnöke.

Az európai növekedés lanyhulóban van, a közgazdászoknak új gazdasági modellt kell keresniük, olyat amely szakít a gazdasági növekedés kényszerével és mindenhatóságával. Egyebek között ez is elhangzott a magyar közgazdasági Társaság 50.jubileumi vándorgyűlésén Egerben.

Az előadások sorát Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke nyitotta meg, és bár nem közgazdász, arról beszélt, hogy újra kellene gondolni a gazdasági növekedés fogalmát. Lassuló növekedésre van-e modellje a közgazdaságtannak – tette fel a kérdést Pálinkás József. Az MTA elnöke úgy látta, hogy az európai növekedés kilátásai illuzórikusak. A kereslet – a hogy ő fogalmazott, a felesleges dolgok kereslete – már nem hajtóereje a növekedésnek. Az innováció szerepe sem az lesz a jövőben, hogy újdonságokat hozzon, hanem hogy a fenntarthatóságot biztosítsa – tette hozzá.

Pálinkás József szerint a gazdasági növekedés mára dogmává vált, és a GDP mindenhatóságára alapozott modell helyett újat kell kidolgozni, amely jelentős növekedés nélkül is biztosítja a gazdaság és a társadalom stabilitását is.

Azt, hogy új modellre valóban szükség van, Andor László, az Európai Bizottság tagja is megerősítette. A testületben egy olyan új gazdasági és monetáris, esetleg szociális unióban is gondolkodnak, amelyről a vitát és a részletek kidolgozását már megkezdték.

A következő két napban még több kutató és gazdaságpolitikus tart előadásokat Egerben. (hiradó.hu: A leadet így írták - a mondat helyesen tartalmazna egy "nem"-et is - de tanyára, parasztnak így jó lesz.)

"Tim Cook sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nem tudtak megfelelni a felhasználók elvárásainak az új térképes szoftverrel." - tartalmazza az Apple szoftverével kapcsolatos hír.

Nehéz kiállni - de az Üzletfejlesztési Portál >>> domén-adminisztrációjával kapcsolatban mi is hibáztunk és tartozunk egy bocsánatkéréssel látogatóink felé (különösen azoktól, akik a Nemzetközi Üzletfejlesztési Díj pályázati kiírását szerették volna letölteni, hiszen erre kimondottan kértük őket).

Egy "domain átkérésnek" nevezett procedúrát nem kezeltünk kellő figyelemmel, így a felhasználók péntektől-hétfőig nélkülözni kényszerülnek a webhelyet.

A hibáért elnézést kérünk, az átkérés már folyamatban, hétfőn helyreáll a szokásos üzemrend.

Köszönjük megértésüket - további szép napot!

Fodor Zoltán, gazda
fodor.zoltan.skype
06/30/600 31 26
info@uzletfejlesztes.hu

Volt víz a Marson!

A Curiosity bizonyítékot talált arra, hogy bizony voltak folyók a vörös bolygón.

A Gale kráterben és a Sharp hegy lábánál kíváncsiskodó marsjáró elég meggyőző fotókkal (bizonyítékokkal) támasztja alá azt a tényt, hogy valamikor régen volt víz a Marson. A felszínen található kavicsok pontosan ugyanolyan eróziót álltak ki, mint a földi kőzetek, ugyanolyan alakúak és ugyanúgy lemorzsolódtak a sziklákról, mint ahogy a Földön is történik (a búzaszem mérettől egészen a golflabda nagyságúakig).

Már korábban is találtak arra utaló nyomokat, hogy régen víz volt a Mars felszínén, de ez az első közvetett bizonyíték arra, hogy ez így is történt. A Curiosity projekt egyik társkutatója kiszámolta, hogy nagyjából 0.91 méter per másodperc sebességgel folyt a víz ezen a területen és a fényképek alapján azt is megállapította, hogy volt, ahol akár csípőig is érhetett a víz. Ha volt víz, akkor az élet nyomai se lehetnek már messze….(wikitech)

Terepjárót és nyaralót is vesznek mobillal

Másfél millió forintos órát, vidéki nyaralót és drága festményt is vettek már mobillal a magyarok, az iPhone tulajdonosok általában drágább termékeket tesznek a virtuális kosárba, az androidosok pedig többször vásárolnak.

Nyáron a mobilplatformokon leginkább fényképezőgépet és kamerát vettek, illetve drágább órákat, miközben általában a felhasználók legszívesebben ruhát, műszaki cikket, számítástechnikai terméket és sportcikket vásárolnak telefonnal.

A klasszikus internetes termékek mellett kiugróan nagy volt a kereslet a különleges tárgyak iránt is, az elmúlt hónapokban az egyik mobil alkalmazáson keresztül kelt el egy terepjáró 750 ezer forintért, egy óra másfél millió forintért és egy nyaraló 4 millióért.

Az allegroup.hu Kft. tájékoztatása szerint mobilplatformjain már több mint százezer termék talált gazdára, elérve a félmilliárd forintos forgalmat. A felhasználók nyáron is sokat vásároltak mobilkészülékeiken: a forgalom július és szeptember között megötszöröződött a tavalyi év azonos időszakához képest. Az eladott termékek száma pedig 2010 vége óta elérte a százezres nagyságrendet.

Tavaly a webáruházak kiskereskedelmi forgalma (B2C) 155-160 milliárd forint volt, szemben a 2010. évi 133 milliárd forinttal, a növekedés 50 százalékát a piacra újonnan belépő e-kereskedők adták. A WebShop-Experst Kft. és az árukereső.hu Kft. korábban közölt adatai szerint a magyar piacon több mint 3 ezer webáruház van, ám a forgalom 90 százalékát mindössze az e-boltok 10 százaléka generálja. Az idén a forgalom a becslések szerint 175 milliárd forint lesz, de a szakértők általában "alálőnek" a piacnak. (MTI-Eco)

****

Olvasson hírt a Nemzetközi Üzletfejlesztési Díjról - A Nemzetközi Üzletfejlesztési Díj 2012 - RG NetWorks Kft. jelezte ambícióit >>>

Beszéljünk az Üzletfejlesztési Díjról: Fodor Zoltán, ötletgazda, 06/30/600 31 26.

Összeomlottak Magyarország növekedési kilátásai – Mi történt?

Az 1996 és 2007 között jellemző 3 százalék feletti potenciális növekedési ütem mostanra fél százalékra csökkent. A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint 2009 óta a termelékenység trendje negatívan járul hozzá a potenciális növekedéshez. A gazdaság potenciális növekedési kilátásai jelentősen romlottak az elmúlt időszakban. Az MNB friss inflációs jelentése szerint a csökkenő termelékenység mögött számos ok húzódhat meg:

A pénzügyi válság szűkítette pénzügyi közvetítést, ezen keresztül a termelés finanszírozási lehetőségeit, így a korábbinál csak kevésbé produktív módon folytatható a termelés. Emellett a külső finanszírozás elapadása akadálya lehet a kevésbé jövedelmező termelés jövedelmezőbbé való átstrukturálásának, illetve termelékenységet javító beruházások megvalósításának – írják az MNB elemzői.

A munkapiaci aktivitást növelő programok eredményeként 2010-től fokozatosan emelkedik az alacsonyabb képzettségű munkavállalók munkakínálata, ami az aggregált termelékenységet csökkentette.

Az OECD országok átlagához képest alacsonynak tekinthető Magyarország innovációs képessége, többek között az alacsony kutatási és fejlesztési kiadások, a kockázati tőke hiánya, az információáramlás modern csatornáinak relatíve alacsony elterjedtsége (szélessávú és vezeték nélküli internet előfizetések, e-kormányzat), illetve a kutatás-fejlesztésre fordítható humán erőforrások mennyiségi és minőségi korlátai miatt.

Végül a válság óta visszaeső beruházások a tőkejavakban megtestesülő technológia átvételét is lassították, ami a tőkeállomány mellett a mért termelékenységet is visszavethette. (A potenciális kibocsátást a potenciálisan rendelkezésre álló termelési tényezők és a trend termelékenység felhasználásával határozta meg az MNB.)

A potenciális kibocsátás 1996-2007 közt átlagosan 3 százalék feletti ütemben bővült, amit szinte kizárólag a tőke bővülése és a termelékenység javulása okozott. A munka ebben az időszakban kis mértékben, váltakozó előjellel hatott a potenciális növekedésre.

A válság utáni években a nagymértékben visszaeső beruházások miatt a tőke növekedési hozzájárulása jelentősen lecsökkent. 2009-től a munka pozitívan járult hozzá a növekedéshez, melynek oka főként a növekvő aktivitás volt, ugyanakkor ezt a kedvező hatást mérsékli az egyensúlyi munkanélküliség emelkedő rátája a jegybank elemzőstábja szerint. „A potenciálisan rendelkezésre álló termelési tényezők és termelékenység alakulásának eredője 2010-2012-as időszakban számításaink szerint fél százalék körüli potenciális növekedést tesz lehetővé” – állapítják meg.

Idén recesszió, jövőre lassú növekedés

Az MNB szerint idén 1,4 százalékkal csökken a GDP, jövőre pedig 0,7 százalékos növekedés érhető el. A kormány ezzel szemben idén stagnálást vár, jövőre pedig 1,6 százalékos GDP-bővülést. „A növekedés forrása továbbra is az export, azonban a romló nemzetközi konjunkturális kilátások miatt ezen a téren is a korábbinál alacsonyabb bővülésre számítunk. A belső kereslet tartósan visszafogott maradhat” – írják az MNB közgazdászai.

A hazai szereplők elhúzódó mérlegkiigazítása, a szigorú hitelezési feltételek és a bizonytalan gazdasági környezet következtében a fogyasztás és a beruházás idén és jövőre is tovább csökkenhet – vetítik előre. Hozzáteszik: a magas szinten ragadó munkanélküliség és a tartósan alacsony beruházási aktivitás következtében a gazdaság potenciális növekedése teljes előrejelzési horizontunk visszafogott maradhat. (VG)

****

Innovatív? Mutassa be innovációit, üzleti célű újdonságait! Nemzetközi Üzletfejlesztési Díj 2012

Kapcsolódó Üzleti innováció blog posztok:

A Nemzetközi Üzletfejlesztési Díj 2012 - RG NetWorks Kft. jelezte ambícióit >>>

A Nemzetközi Üzletfejlesztési Díj 2012 - Adja meg vállalkozásának azt a figyelmet, amelyet megérdemel >>>

A Nemzetközi Üzletfejlesztési Díj 2012 - Pályázati kiírás (PDF) >>>

****

Innovatív cég - DMSONE

Név

netTeam-DMSONE Zrt. (DMSON)

Kategória

Innovatív cég

Indexbe kerülés időpontja

2012. 09. 27.

Iparág

Informatika

Innováció megnevezése

Komplex, stratégiai szintű üzletfejlesztés

Innováció típusa

Szervezetfejlesztés

Indukált változás nagysága

+3

Innováció bemutatásának időpontja

2012. szeptember

Kifejtés

A DMSONE 2002 óta van jelen az elektronikus dokuentumkezelés területén. A cég az első sikereit az államigazgatási szektorban érte el, 2006. szeptember 29-én a Belügyminisztérium hivatalos közleményben jelentette be, hogy a vállalat iktató- és ügyiratkezelő rendszere elsőként felelt meg a Belügyminisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium által rendeletben szabályozott követelményeknek.
A cég a piaci viszonyok változását követve erőteljesebben belépett a vállalati dokumentumkezelő szoftverek területére. A DMSONE jól ráéérezve az aktuális trendekre lehetővé tette rendszerének összekapcsolását az az SAP Business One vállalatirányítási rendszerrel.
A piaci teljesítmény növelése érdekében viszonteladói, illetve partneri hálózatot épített ki. Alapítója volt az Irat- és Dokumentumkezelési Szakmai Szövetségnek.
A cég erőteljes figyelmet fordít kommunikációs tevékenységére, illetve kiemelten kezeli az emberi erőforrásait.

Üzleti Érték Várható Változása (BVA)

+4

BVA elemzés

A folyamatos üzletfejlesztés jelzi, hogy a továbbiakban is gyakran és viszonylag jelentős újdonságokra számíthatunk a DMSONE-tól.

Összesített innovációs érték

107

Az innováció gazdájának bemutatása

A DMSONE közel 10 éves múltra tekint vissza az elektronikus dokumentumkezelés terén. A vállalat 2002. február 18-án kezdte meg működését, akkor még NetTeam-Magyarország Kft. néven, és még abban az évben bemutatta az iratok és dokumentumok elektronikus kezelését támogató megoldását, a Kontroller programot.

A DMSONE első sikereit az államigazgatási szektorban érte el, 2006. szeptember 29-én a Belügyminisztérium hivatalos közleményben jelentette be, hogy a vállalat iktató- és ügyiratkezelő rendszere elsőként felelt meg a Belügyminisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium által rendeletben szabályozott követelményeknek. A vállalat szintén ebben az évben mutatta be megoldásának bővített funkciókkal ellátott változatát, a Kontroller 2-t.
2007-ben a DMSONE megjelentette az Ügyiratkezelői kézikönyvet, melyet a Kormányzati Iratkezelési Felügyelet lektorált, s melyet ma már az ügyviteli oktatásban is alkalmaznak. 2007 júliusában megváltozott a cégforma, kft.-ből zrt.-vé vált a társaság.

2009-ben a DMSONE indult a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) által kiírt elektronikus dokumentumkezelésre vonatkozó beszállítói kiválasztáson. A KSZF döntőbizottsága a DMSONE megoldásait a legjobb műszaki pontozással vette fel a KSZF listájára. 2009 októberében a cég nevet váltott, netTeam-DMSONE Zrt. (röviden DMSONE) néven folytatta működését. 2009 egyben a termékpaletta megújulását is jelentette, ekkor mutatták be a Professional, illetve Ultimate termékeket, majd a BX-DMSONE-t, mely egy dokumentumtároló és -kezelő kiterjesztés az SAP Business One vállalatirányítási rendszerhez.

2010-ben a DMSONE megalapította romániai képviseletét. Szintén ebben az évben a DMSONE részt vett a Iratkezelési és Dokumentumkezelési Szakmai Szövetség létrehozásában, melynek főtitkára Puskás Zsolt, a DMSONE vezérigazgatója.

2011-ben az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége keretein belül megalakult az Elektronikus Iratkezelés munkacsoport, melynek a DMSONE is tagja. A vállalat 2011-re több mint 3 500 dokumentumkezelő rendszert vezetett be, melyeket a cég saját közlése alapján 50 ezer felhasználó alkalmaz a mindennapi munka során.

****

Innovatív? Mutassa be innovációit, üzleti célű újdonságait! Nemzetközi Üzletfejlesztési Díj 2012

Kapcsolódó Üzleti innováció blog posztok:

A Nemzetközi Üzletfejlesztési Díj 2012 - RG NetWorks Kft. jelezte ambícióit >>>

A Nemzetközi Üzletfejlesztési Díj 2012 - Adja meg vállalkozásának azt a figyelmet, amelyet megérdemel >>>

A Nemzetközi Üzletfejlesztési Díj 2012 - Pályázati kiírás (PDF) >>>

****

INNDEX - Magyar Innovációs Index

Az INNDEX Magyar Innovációs Index célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az innovációra, elismerje az innovációban élenjáró cégeket és bemutassa üzleti célú innovációikat.

Az INNDEX az innovációban "jegyzett", innovatív cégek innovációs értékének változását (tevékenységének, fejlesztéseinek hatását) jelzi. (Átlagának változása mutathatja (előrejelezheti) a magyar innováció alakulását.)

Értelmezése: az innovációs indexben (INNDEX) szereplő cégek innovációi, fejlesztései hogyan változnak egy bázis értékhez és időponthoz viszonyítva (2012. június 17. = 100). Bekerülés: nyilvánosságra hozott adatok alapján - innováció és az általa várt/elérhető érték (eredmény/haszon) alapján kalkulált számérték szerint.

Az INNDEX objektív és szubjektív elemek alapján kerül számszerűsítésre.

Az INNDEX-ben a cégek névvel, indexbe kerülés időpontjával, iparággal, fejlesztés/innováció megnevezésével, innováció típusával (termék/szolgáltatás, eljárás...), indukált változás nagyságával, innováció időpontja, összesített innovációs értékkel (esetleg rövid kifejtés/értékelés résszel), Üzleti Érték Várható Változása (BVA) kerülnek megjelenítésre (ez a mai állapotra vonatkozik, a későbbiekben a megjelenített adatok és a számítási algoritmus változatási jogát fenntartjuk).

Az INNDEX Innovációs Index ötletgazdája Fodor Zoltán.

Az RG NetWorks Kft. 2012. szeptember 26-án szándéknyilatkozat adott, mely szerint indulni kíván a magyar innovatív cégek versenyén - indulni kíván a Nemzetközi Üzletfejlesztési Díjért.

Az RG NetWorks Kft. a világelső műholdszolgáltatók, a EUTELSAT műholdas internetért felelős leányvállalatának a SKYLOGIC s.p.a. és a SES csoport (korábban SES ASTRA) műholdas internetért felelős leányvállalatának a SES BROAD BAND SERVICES (korábban ASTRA BROADBAND SERVICES) hivatalos magyarországi képviselete.

A SKYLOGIC s.p.a. Tooway szolgáltatásait az RG NetWorks vanNET szolgáltatás néven kínálja a magyar piacon.

A SES BROAD BAND SERVICES Astra2Connect szolgáltatásait az RG NetWorks vanNET szolgáltatás néven kínálja a magyar piacon.

Adja meg vállalkozásának azt a figyelmet, amelyet megérdemel - pályázzon!

A Nemzetközi Üzletfejlesztési Díj egy izgalmas, valóban független, egyedülálló szakmai kezdeményezés, amely egy vállalkozás üzleti célú újdonságait, eredményeit mutatja be, legyen az üzletfejlesztésként, business developmentként, üzleti innovációként, vállalkozásfejlesztésként vagy hasonló módon nevesítve.

Az Üzletfejlesztési Díj célja a figyelmet ráirányítani a leginnovatívabb vállalkozásokra, minden cég számára lehetővé tenni a tanulást és versenyképességének növelését, objektív visszajelzést adni, illetve a közösségépítés.

A Díj minden szervezetnek szól, ahol eredményes termékfejlesztéssel, szolgáltatásfejlesztéssel, szervezetfejlesztéssel, üzletfejlesztéssel, üzleti innovációval foglalkoznak.

A Nemzetközi Üzletfejlesztési Díj 2012 - Pályázati kiírás (PDF) >>>

A pályázat tárgya:
- új termék
- új szolgáltatás
- új üzleti modell
- marketinginnováció
- innováció a stratégiában
- folyamatinnováció
- új kommunikációs megoldás
- szervezetfejlesztés (új szervezet, kultúraváltás, stb.)
- a fentiekbe be nem sorolt egyéb üzletfejlesztés.

Tájékoztató: A Nemzetközi Üzletfejlesztési Díj 2012 - Adja meg vállalkozásának azt a figyelmet, amelyet megérdemel >>>

Rendszerszolgáltatóvá fejlődik a Dell

A személyi számítógépeiről ismert Dell teljes körű informatikai megoldásokat kínáló rendszerszolgáltató irányába bővíti termék- és szolgáltatás portfolióját, válaszul a számítástechnika előtt álló új kihívásokra, az "adatrobbanásra" - tájékoztatta Stefan Kaltenberger, a Dell kelet- és közép-európai regionális marketingigazgatója a sajtót szerdán Budapesten. (MTI/TM-zanza)

Fedezze fel: szürke arany

Jó okunk van feltételezni: ahogy növekszik a szárazság és csökken az ivóvízkészlet, úgy kap egyre nagyobb jelentőséget a szürke víz szerte a világon. Hogy mi is ez a ma még újdonságnak számító fogalom? Nos, olyan víz, ami minden háztartásban keletkezik, leginkább a fürdés, mosás, mosogatás során, s amit meginni ugyan nem lehet, de jól felhasználható (lenne) például a felmosáshoz, vécéöblítéshez vagy a kert öntözéséhez.

Nagyszüleink még napi 30-40 literrel beérték, manapság fejenként 150 literre van szükségünk tiszta ivóvízből. Ami jó középmezőnyös világszint, az amerikai 260 literes átlagtól jócskán elmarad. Viszont, ha a trópusi Afrika országainak 5 literét tekintjük, akkor nagyon jók vagyunk. Már csak az a kérdés: meddig? Különös egybeesés, hogy mi is 5 litert használunk főzéshez és iváshoz, amihez tényleg nélkülözhetetlen a jó minőségű víz. A további 145 liter tiszta vízzel pedig magunkat zuhanyozzuk, áztatjuk, a vécét öblítjük, az edényeket mossuk, a kertet locsoljuk. Ilyen gazdagok vagyunk!

Számítások szerint egy négy-öt fős háztartásból naponta több száz liter olyan víz kerül a csatornába, amelyet nyugodtan föl lehetne még egyszer használni, anélkül, hogy fönnállna a fertőzés veszélye. Ez az a bizonyos szürke víz, ami a kézmosás, zuhanyozás, mosás közben keletkezik. Ezzel – akár mindennemű tisztítás nélkül is – le lehetne öblíteni a vécét, mosni a kocsit, meglocsolni a kert növényeit. És ilyen szürke vízként lehet tekinteni az esővízre is, ami szintén remekül használható az imént sorolt föladatokra. Itt ismét egy adat: hazai viszonyok között egy 150 négyzetméternyi alapterületű családi ház tetejéről annyi esővizet lehetne összegyűjteni, amennyi fedezné egy négytagú család éves vécéhasználati, mosási, takarítási igényét, illetve egy 120 négyzetméteres kert locsolását.

Kétségtelen, ehhez be kellene ruházni: nagy, legalább 4-5 köbméteres víztárolókat (ciszternákat) építeni, amibe összegyűlne a szürke víz. A ház belső lefolyórendszerét pedig úgy kellene átalakítani, hogy alkalmas legyen a szürke víz fölfogására és elvezetésére a ciszternákba. Ahonnan szivattyúval lehetne kiemelni, s eljuttatni a megfelelő helyre. Meglehet, mindez ma még nehezen bevehető gondolat, de szokni kell, mert eljöhet az idő, amikor a szürke víz is aranyat ér.  (SzabadFöld - kép: lakjonjol)

Az igazi reality: a következő lépés az lesz, hogy közvetlen továbbítják a képet a Facebookra - nehogy véletlen bárki lemaradjon bármiről...

A semmihez sem hasonlítható, viselhető fényképezőgép

A világ első intelligens, viselhető fényképezőgépeként írta le újdonságát a brit OMG cég, hozzátéve, ez a készülék látja a láthatatlant.

A fényképezéssel egy igen nagy gondja van a kevésbé profi felhasználónak (és a többségünk ilyen), a nem elég gyors reagálás miatt sokszor szalasztunk el visszahozhatatlan pillanatokat.

Mindez nem fordulhat elő az OMG Autographer nevű fényképezőgépével, amely a viselhető IT-eszközök családját bővíti, és amelyet például a ruhánkra tűzhetünk vagy a nyakunkba akaszthatunk. A gépben öt érzékelő, GPS-képesség és egy, a Microsoft nevével fémjelzett szoftver gondoskodik arról, hogy a készülék maga döntse el, mikor készít felvételt (mondjuk, ha változnak a fényviszonyok, a hőmérséklet, valamilyen mozgást érzékel stb.), és akár 2000 HD képet is megörökíthet egy nap – ezeket a memóriájában tárolja. Arra is van mód, hogy a képek néhány perces videóként visszanézhetők legyenek.

Az Autographer története egyébként érdekes, eredetileg ugyanis a demenciában (szellemi leépülésben) szenvedők számára fejlesztették, hogy segítsen felidézni számukra, mi is történt egy adott napon. A piackutatások azonban azt jelezték, hogy a kütyürajongók, illetve a szakmai felhasználók számára is izgalmas lehetne egy ilyen különleges fényképezőgép. Állítólag novemberben kezdik árulni, először az Egyesült Királyságban, 400 font körüli összegért. (HVG)

Kiakasztották a vevőket az újdonsággal

"Hámozott" banánt árult egy német üzletlánc, amivel nem sikert ért el, hanem közfelháborodást: környezetszennyezéssel és pazarlással vádolják.

A Billa láncolatban fogant az előzékeny ötlet, hogy a vevőknek még a banán héjmentesítésével se kelljen bajlódniuk. Evégett a lecsupaszított banánokat műanyag dobozokba tették és fóliába csomagolták.

A Billa újítását azonban hamarosan kipellengérezték vevők a neten, a lánc pedig - amely 9 európai országban több ezer áruházzal van jelen - hibának ismerte el újítását és megígérte, hogy többé nem árul héjatlan banánt - adta hírül a Central European News hírszolgáltató. (MTI)

****

Ne felejts el lájkolni, hogy több érdekességet kaphass! Facebook Innováció >>>

A Tesco elköszön a gazdaságos márkától

A Tesco kivezeti nagy-britanniai boltjaiból a Tesco Value saját márkás termékeket, mert saját bevallásuk szerint is kínos volt ezek vásárlása.

Minden bizonnyal mérföldkő a Tesco lánc életében, hogy – egyelőre – nagy-britanniai hálózatában eltűnnek a polcokról a Tesco Value (Tesco gazdaságos) termékek – írja a Pénzcentrum.hu a This is Money gazdasági hírportál alapján. A korábbi tapasztalatok azt mutatják , hogy a hasonló jelentőségű lépések előbb-utóbb bekövetkeznek más régiókban is. Így nem lenne nagyon meglepő, ha egy idő után múlva már a magyar boltokban sem lehetne megtalálni a Tesco legegyszerűbb saját márkás termékeit.

Az üzletlánc 1993-ban vezette be az azóta világszerte ismertté vált kék-fehér logós Value márkát, amellyel alacsony árú saját márkás termékeit jelölte. A Value most teljesen eltűnik a polcokról, helyét egy új, modernebb - igaz, kevésbé jellegzetes- márka és dizájn, az Everyday Value (szabad fordításban Mindennapi Gazdaságosság) veszi át. Andy Yaxley, a Tesco élelmiszer-kereskedelmi igazgatója azzal indokolta a lépést, hogy felméréseik szerint a vásárlók már-már zavarban voltak, ha Value terméket kellett betenniük a kosárba. (HVG - kép: maria.blog.hu)

Partnerkereső adatbázis KKV-knak

Az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatóságának vállalkozásfejlesztési hálózata – az Enterprise Europe Network – 600 európai üzletfejlesztéssel foglalkozó szervezetet tömörít.

A Hálózat célja, a vállalkozások nemzetközi kapcsolatépítésének támogatása, legyen szó akár üzleti kapcsolatokról, innovációról, vagy éppen K+F együttműködésekről.
A vállalkozások az Enterprise Europe Network kollégáival Magyarország több városában is felvehetik a kapcsolatot: a hálózatot működtető konzorcium koordinátora a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA Enterprise Europe Network irodák: Budapest, Eger, Miskolc), tagjai kereskedelmi- és iparkamarák (Győr, Pécs, Székesfehérvár, Debrecen, Szeged), valamint a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat konzorcium két megyei szervezete (Zalaegerszeg, Nyíregyháza).

Az Enterprise Europe Network magyarországi partnerei weboldalukon keresztül új lehetőséget biztosítanak a nemzetközi kapcsolatok bővítésére. Az üzleti partnerkereső adatbázis a hálózathoz tartozó országok cégeinek üzleti ajánlatait, igényeit és lehetőségeit tartalmazza, támogatva a mikro-, kis- és középvállalkozások nemzetközi üzleti kapcsolatépítő tevékenységét. A rendszer – melynek használata teljes mértékben ingyenes – a legkülönfélébb tevékenységi körű cégek profiljából épül fel: részletes leírás hosszú távú partnerkeresési igényeikről és ajánlataikról.

Amennyiben egy hazai KKV nemzetközi üzleti partnert keres, böngészhet ágazat vagy célország szerint, illetve használhatja a szabadszavas keresőt is. Mindezek mellett folyamatosan értesülhet a céget érintő üzleti ajánlatokról hírlevél feliratkozás vagy RSS-Feed szolgáltatás segítségével. Ezután, ha egy profil felkeltette érdeklődését, nem kell mást tennie, mint a területileg illetékes Enterprise Europe Network partnernek jelezni azt a profilok alján megadott e-mail címen.

Az adatbázisba regisztráló cégek partnerkeresése az Európai Unió tagországaiban és az Európai Unión kívül is (pl. Kína, Japán, Dél-Korea, USA) megjelenik, így nagyobb eséllyel találhatják meg potenciális üzletfeleiket. Az angol nyelvű adatbázis használata térítésmentes és védi a vállalkozások adatait: az adatlapok a cégek elérhetőségét nem tartalmazzák, kapcsolatfelvétel kezdetén az Enterprise Europe Network tanácsadói közvetítenek és így az ügyfél a megfelelő partnerekkel léphet kapcsolatba.
Bővebb információ a nemzetközi üzleti partnerkereső adatbázisról és az ajánlatokról az Enterprise Europe Network honlapján található: http://www.enterpriseeurope.hu
Kérdés esetén az Enterprise Europe Network munkatársai az een@hita.hu e-mail címen állnak az érdeklődők szíves rendelkezésére. (MTI/Tőzsdefórum)

Két nagy tragédia van a magyar innovációban: vagy van ötlet - de nincs pénz, vagy van pénz - de nincs eladható ötlet...

Indul a Jeremie II. – de kiket finanszíroz?

A Jeremie II. kockázati tőkeprogram pályázatain tíz alap költhet el összesen 41 milliárd forintot, de nem lesz egyszerű finanszírozható vállalkozásokat találni.

Most zárul, de csak hónapok múlva lehet megtudni, milyen kockázati tőketársaságok kaphatnak forrást a Jeremie II.-ben − a pályázati határidő péntek délután járt le, a nyerteseket november végén hirdetik ki – írja a Napi Gazdaság Online. "Magvető" és növekedési szakaszban lévő társaságokba lehet tőkét kihelyezni, magvetőbe hat, növekedésibe pedig 22,5 milliárd forint uniós pénzt, ez a kötelező harminc százalék önrésszel együtt 41 milliárd forint. Összesen négy magvetőt és hat növekedésit támogató alap jöhet létre, utóbbinál azonban fontos szempont, hogy a Jeremie I-ben nyertes alapok nem indulhatnak − a tulajdonosaik által alapított más alapok viszont igen. Nagy tolongás ugyanakkor a magvető alapoktól nem lesz, inkább új szereplők megjelenésére lehet számítani.

A távol maradás egyik oka lehet, hogy nem lesz egyszerű kihelyezni a forrást. Már az első program indulásakor figyelmeztettek a szakértők arra, hogy nehéz lesz annyi céget találni, ahányba érdemes befektetni. Vagyis vagy megmarad a forrás egy része, vagy "elszórják". A felesleges kihelyezésekkel persze csínján kell bánni, hiszen az innovatív cégek többsége szükségszerűen kifullad, befuccsol, épp ez benne a kockázatos.

A Jeremie I. nem hátráltatja majd a második felvonást, hiszen a két program valószínűleg csak rövid ideig fut párhuzamosan. Az első programnál az alapok 2013-ban már az utolsó kihelyezéseken fognak dolgozni, amikor az új alapok várhatóan megindulnak, míg a Jeremie I-es kiszállások nagyjából akkorra várhatóak, amikorra a második programnál lezárul a forráskihelyezés. Eddig egyetlen exitről lehet beszélni, a PortfoLion 1,4 milliárd forintért eladja a Cryo Innovation Kft.-t, az embriófejlődés-figyelőt a Virtofon biotech cég vásárolná fel. (HVG)

****

Nemzetközi Üzletfejlesztési Díj 2012 - pályázz! Üzletfejlesztési Díj letölthető pályázati kiírás (PDF) >>>

Módosíthatják az Államreform Operatív Program akciótervét

A nemzeti fejlesztési miniszter módosíthatja az Államreform Operatív Program akciótervét, ha a program végrehajtása legalább harminc százalékban eltér az abban szereplő ütemezéstől, illetve tartalomtól.

Erre a nem teljesítő projektek cseréje érdekében lehet szükség - ismertette az erről szóló kormányrendeletet a Magyar Közlöny legutóbbi száma.

A rendelet egyúttal arra hívja fel a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy az Államreform Operatív Program 2011-2013. évekre szóló akcióterve alapján állítson fel tartaléklistát annak érdekében, hogy ki lehessen cserélni a nem teljesítő projekteket.

A kormányrendelet arra is kitér, hogy a nemzeti fejlesztési miniszternek lehetősége lesz elállni a szerződéstől azoknak a projekteknek az esetében, ahol az elmaradás legalább harminc százalékkal meghaladja a támogatási szerződésben vállalt ütemezést. (MTI)

Átadták a Falco Zrt. új lamináltlapgyártó üzemét

A tükörfényes laminált lapot gyártó üzem több mint hatmilliárd forintból, európai uniós támogatással épült fel. A cég az Új Széchenyi Terv Gazdaság Operatív Programja keretében pályázati úton több mint 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az üzem építéséhez, berendezéseihez, az új termék kifejlesztéséhez és a foglalkoztatás támogatására.

A tükörfényes laminált lap prémium termék. A gyárban készülő mennyiség 85 százalékát exportra tervezik. A gyártósor kapacitása 40 ezer négyzetméter. A fejlesztésnek köszönhetően 17 új munkahely jött létre.

A Falco Zrt. az egyetlen hazai vállalkozás, amely forgácslapgyártóként a megtermelt alapanyagot továbbhasznosítva laminált lapokat készít.

Éves szinten faforgácslapból 450 ezer köbmétert, laminált lapból 16 millió négyzetmétert, impregnált papírból 32 millió négyzetmétert, cementkötésű forgácslapból pedig 30 ezer köbmétert tudnak előállítani. (MTI/Mixonline)

Ideje a gondolkodás megváltoztatásának

Magyar innováció - hát igen, olyan, amilyen. Kicsit csonka-bonka, kicsit savanyú - de a mienk. A Népszabadságtól egyébiránt nem is várnánk mást: kicsit nosztalgikus, kicsit fájdalmas - talán a régi szép időkre vágyik, amikor ha nem is csurrant, azért cseppent...

Pedig ami volt, elmúlt - világméretben és Magyarországon is - és soha nem is tér vissza. Ideje...

Szerény tudományos bázis

OECD-jelentés – Innováció válság idején – Magyarországról nem túl dicsőséges a kép

A gazdasági világválság tudományra és innovációra gyakorolt hatását elemzi az OECD most megjelent terjedelmes tanulmánya, mely érdekes és megfontolandó megállapításokat tesz egyebek mellett hazánkra is.

A világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő 33 országban az üzleti szféra kutatásra és fejlesztésre költött ráfordításai már a válság első évében, 2009-ben 4,5 százalékkal csökkentek, s ugyan a trend egy évvel később néhol megfordult, az átlagos helyzet máig nem érte el a válság előtti szintet. A tagországokon belül éles különbségek is mutatkoznak, hiszen míg a tudományra most kevesebbet fordító Svédországban és Finnországban még a szabadalmi bejelentések is visszaestek, addig Koreában minden szinten folyamatos maradt a fejlődés.

A jelentés három csoportot különböztet meg. A legrosszabb helyzetbe a dél- és kelet-európai országok kerültek, ahol a jövőben sem várható az üzleti K+F ráfordítások jelentős növekedése. Az észak-európai országokban és Németországban ellenben viszonylag gyorsan kedvező folyamatok indulhatnak az innováció terén, míg az Egyesült Államokban, Japánban, Nagy-Britanniában és Franciaországban bizonytalanok a kilátások.

A kutatás-fejlesztési tevékenység leggyorsabban, már 2010-re, a multinacionális high-tech cégeknél tért vissza a megszokott mederbe, a kisebb cégek innovációja és az ezek működését segítő kockázatitőke-aktivitás azonban még nem érte el a válság előtti szintet. Az állami pénzforrások 2009-ben az OECD-térségben 9 százalékkal emelkedtek, mivel a hosszú távon gondolkodó kormányok felismerték: a gazdaság fejlődési pályára állításához éppen az innováció támogatásának növelésén keresztül vezet az út.

Ezeket az összegeket főleg infrastrukturális beruházásokra és az innovatív vállalkozások támogatására fordították. A következő évben azonban már megfordult a trend, a kényszerű megszorítások miatt a kormányzati források is 4 százalékkal csökkentek. Miközben az OECD-térség tudománya és innovációja stagnáló vagy csökkenő tendenciát mutat, Kína dinamikusan fejlődik, 2009-ben például 26 százalékkal több pénz áramlott a tudomány és technológia területére a piaci szektorból és a globális K+F kiadásokból való kínai részesedés a 2004-es 7 százalékról 2009-re már 13 százalékra ugrott.

A válság hatására egyre sürgetőbb a közszférában végzett kutatások eredményességének fokozása – szögezi le a jelentés. E célból egyre több kormány szeretné ösztönözni a tudomány eredményeinek széles körben való elterjedését, gazdaságba áramlását. A hatékonyan alkalmazkodó országokban emellett az egyetemeket nagyobb autonómiával és felelősséggel ruházzák fel, ami összhangban van azzal a modellel, hogy a kutatás támogatását intézményi finanszírozás helyett pályázati forrásokból kívánják megoldani.

A jelentés hazánk esetében az üzleti szféra K+F ráfordításainak 2000-től megfigyelt dinamikus, évi 9 százalékos bővülését emeli ki, ami 2010-re majdnem megduplázta, 0,69 százalékra emelte a GDP-hez viszonyított arányt a 2000-es 0,36 százalékhoz képest. Ez – az OECD átlagánál magasabb ráta – persze jórészt a csúcstechnológiai multinacionális cégeknek volt köszönhető, hiszen a magyar vállalkozások innovációs aktivitása a jelentés szerint alacsony, ahogy az egyetemek és a közfinanszírozású kutatóintézetek szabadalmi bejelentései száma is alulról veri az OECD átlagát.

2010-ben Magyarország teljes, GDP-re vonatkoztatott 1,16 százalékos K+F ráfordítása sem érte el az uniós célokat, bár a jelentés kiemeli, hogy 2005 és 2010 között az érték évi 4 százalékkal bővült, ami az unión belül az egyik legjobb érték volt. A teljes összegen belül 2010-ben az ipar 47, míg a költségvetés 39 százalékkal részesedett. A dokumentum is szól a hazai kutatáspolitika és az ahhoz kapcsolódó intézményrendszer gyakori átszabásáról, amire 2009 óta kétszer is sor került. Szerepel a jelentésben a K+F költségvetés majd 37 százalékának 2010-ben, már az Orbán-kormány idején történt befagyasztása is.

A dokumentum az innovációval kapcsolatos emberi erőforrásokat gyengének tartja, s megjegyzi, Magyarországon a felnőtt lakosságnak csak 20 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, a 33 tagú OECD-ben pedig 27. helyen állunk a 15 évesek között mért természettudományi műveltség terén. Átlag alattinak tartja a jelentés az e-kormányzás szintjét, ahogy az internet-ellátottságot is. A viszonylag szerénynek nevezett magyar tudományos bázis ellenére kiemelkedők vagyunk a környezeti technológiák terén, míg informatikai, bio- és nanotechnológiai fejlettségünk az OECD átlagához közelít.

Az állami K+F költések alacsony mértéke a jelentés szerint visszatükröződik egyetemeink nemzetközi rangsorban elfoglalt helyében, ami alatta van az OECD átlagának. Sokat emlegetett tudományos kiválóságunk az OECD jelentésének fényében meglehetősen szerénnyé szűkül, ami gazdasági helyzetünket és jelenlegi felsőoktatási irányvonalunkat ismerve még bizonytalanná teheti jövőbeli reményeinket. (NOL, képpel)

Jobb döntések agyimplantátumokkal

Meghökkentő előrejelzés az Apple-ről és a Google-ről

Két díjat nyert a magyar ház Madridban

Unortodox pontgyűjtő akcióval neveli ki a jövő vásárlóit az IKEA