Egyre többen költenek egyre több valódi pénzt virtuális divatruházatra
Habár sokak számára zavarba ejtő a gondolat, hogy valódi pénzt költsenek olyan ruhadarabokra, amelyek fizikailag nem léteznek, a virtuális tárgyak mégis valódi forgalmat generálnak -írja a Reuters hírügynökség nyomán az origo.
Amikor a Decentraland virtuális világ júniusban bejelentette, hogy a felhasználók saját ruhákat készíthetnek és adhatnak el avatárjaik (virtuális énjük) számára, Hiroto Kai egész éjjel fent maradt, hogy japán ihletésű ruhadarabokat tervezzen.
A Decentraland egy decentralizált 3D virtuális valóság platform, amelyet az Ethereum blokklánc hajt; 2020 februárjában nyitották meg a nyilvánosság előtt, és a nonprofit Decentraland Alapítvány felügyeli.
Elmondása szerint három hét alatt 15-20 ezer dollárt (6 millió forintot) keresett azzal, hogy kimonókat adott el az ONLINE TÉRBEN darabonként körülbelül 140 dollárért (42 ezer forint).
A digitális művész és Japán-rajongó Kai igazi neve Noah, 23 éves és New Hampshire-ben él. Miután röpke három hét alatt keresett annyit, amennyi zeneboltosként egy teljes éves fizetése, felmondott, hogy főállású dizájner lehessen.
“Ez egy új módja annak, hogy kifejezd magad, ez az, ami annyira klassz benne. Ha van egy ruhadarabod, elmehetsz benne egy buliba, táncolhatsz benne, felvághatsz vele, és ez egyben státuszszimbólum is.”
A Decentralandban az avatarok ruházata – az úgynevezett “viselhető tárgyak” – a nem helyettesíthető tokenek (NFT) kriptoeszközének formájában értékesíthetőek (adhatóak és vehetőek) a blokklánc technológia segítségével. Minden NFT esetében egyedileg kell meghatározni létrehozásuk során a céljukat, és hogy mitől lesz az adott digitális eszköz különleges. Ezek állandó, megváltoztathatatlan adatok, amik nélkül nem létezhetne a token.
Ma már nem csak digitális, de fizikai tárgy, egy festmény, vagy akár egy ingatlan is tokenizálható.
A hiánypótló kriptoeszközre már a divatvilágban is felfigyeltek, és rájöttek arra, hogy a fiatalokat és a jövő generációit a leggyorsabban ennek megismerése és használata révén érhetik el. Az iparág már folytatja marketingcélú kísérleteit ezzel az eszközzel. Például a Louis Vuitton elindított egy metaverse játékot, amelyben a játékosok NFT-ket gyűjthetnek, a Burberry pedig márkás NFT-kiegészítőket készített a Mythical Games tulajdonában lévő Blankos Block Party játékhoz. A Gucci a Roblox nevű játékban nem NFT-ket tartalmazó ruhákat árult avatárok számára.
“Az avatárod téged képvisel” – mondta Imani McEwan, egy Miamiban élő divatmodell és NFT-rajongó. “Alapvetően az, amit viselsz azonosít is téged, egyedivé tesz.”
A divatmodell január óta 15-16.000 dollárt költött NFT ruhadarabokra, a kriptovaluta befektetésekből származó nyereséget felhasználva. Az első vásárlása egy bitcoin témájú pulóver volt, nemrég pedig egy barátja által tervezett fekete svájcisapkát szerzett be.
Az NFT viselhető termékek piacának teljes méretét nehéz megállapítani.
A nonfungible.com, az NFT-piacot nyomon követő weboldal szerint csak decentralandban ezek eladási volumene 750.000 dollár volt 2021 első félévében, szemben a tavalyi év ugyanezen időszakának 267.000 dollárjával.
A rajongók szerint a virtuális üzletekben történő vásárlás lehet a kiskereskedelem jövője.
„A virtuális tér felfedezésével sokkal magával ragadóbb márkaélményben lehet részünk – akár az online avatarunknak vásárolunk, akár fizikai termékeket szerzünk be.” – mondta Julia Schwartz, egy 10 millió dolláros virtuális ingatlanbefektetési birodalom, a Republic Realm igazgatója, amely egy bevásárlóközpontot épített Decentralandban.
Az RTFKT nevű virtuális tornacipőgyártó cég olyan limitált kiadású, tornacipőket megtestesítő NFT-ket árul, amelyeket egyes virtuális világokban vagy a közösségi médiában egy Snapchat-szűrőn keresztül lehet “viselni”.
“Az üzlet a koronavírus berobbanásával indult be igazán, amikor az emberek elkezdtek egyre több időt tölteni az online térben.” – mondta Steven Vasilev, az RTFKT társalapítója és vezérigazgatója.
A cég 7 millió dolláros forgalmat könyvelhetett el, a limitált kiadású tornacipők 10.000-60.000 dollárért keltek el az aukciókon – nyilatkozta a vezérigazgató. Bár a vásárlók többsége a 20-as és 30-as éveiben jár, egyre több a tizenéves kuncsaft. (origo via trademagazin))
***
Kérje az i7+ Innovációs audit tájékoztatóját az Üzleti innovációs blogon keresztül: Fodor Zoltán, vezető auditor, 06/30/886 64 85
