Üzleti innováció, üzletfejlesztés

A K+F beruházásokat a GDP 3 százalékára kell emelni

A fenntartható gazdasági növekedés került az Európai Bizottság március végén kihirdetett közbeszerzési reformcsomagjának a fókuszába. A stratégiai célkitűzés az, hogy 2020-ra a K+F beruházások az uniós GDP 3 százalékra emelkedjenek, elsősorban a magánszektor kutatásfejlesztési beruházásai feltételek javításával. Ennek érdekében két éven belül egy új eljárásformát, az „innovációs partnerséget” is be kell építeni a magyar közbeszerzési törvénybe.

Az új eljárásforma abban az esetben alkalmazható, amennyiben a termék vagy szolgáltatás beszerzése nem lehetséges a piacon már létező megoldásokkal – vagyis ki kell fejleszteni valamit egy jól megfogalmazott igényre.

Az irányelv szerint az innovációs partnerség egy nyilvános felhívással induló, két szakaszból álló, tárgyalásos eljárásforma lesz, aminek a végén olyan hosszú távú együttműködés jön létre, amelynek eredménye egy, a piacon addig nem létező termék vagy szolgáltatás, amely többek között képes valós, piaci keresletet generálására is.

Az új eljárásforma a most induló 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban már alkalmazandó lesz. Ezzel a közszféra is belép az innováció ösztönzésébe, ennek érdekében lehet újszerű technikai megoldások és szolgáltatások kialakítására közbeszerzési eljárás keretében pályázni.

A Magyarországot érintő legnagyobb kihívások közé tartozik az üzleti innováció és versenyképesség előmozdítása, hiszen a gazdaság versenyképessége javarészt az ország kutatási-fejlesztési és innovációs rendszerének minőségétől és hatékonyságától függ. Ahhoz, hogy hosszú távú, fenntartható növekedési pályára kerülhessünk – többek között – a K+F területén fokozottabb erőfeszítésekre és a vállalkozások – különösen a fejlettebb finanszírozási lehetőségek alkalmazásával – támogatására is szükség van.

Az innovációs partnerség legnagyobb előnye várhatóan az lesz, hogy a teljes innovációs ciklust támogatja a kutatástól a találmányok piacra viteléig. Ez pedig a közfinanszírozású kutatás, a felsőoktatás és a magánszférabeli újítók közötti együttműködési partnerséggel valósítható meg, amelynek kereteit az eljárásforma biztosítani tudja.

A korábbi közbeszerzési gyakorlattal szemben a kiválasztási folyamat az innovációs partnerség esetében – köszönhetően a több tárgyalásból álló tárgyalási szakasznak – hosszabb lesz, a kiválasztási folyamat végén pedig ajánlatkérőnek lehetősége lesz egyszerre több partnerrel is együttműködni. Az irányelvi szabályozás közvetlenül nem alkalmazható, beépítéséről minden tagország maga gondoskodik és legkésőbb 2016 áprilisáig át is kell ültetni a magyar jogrendszerbe. (VG)