Megvan a képlete, hogyan lehetsz gazdag
A Forbes minden évben közzéteszi a leggazdagabbakról szóló listáját, ezek végigböngészésével érdekes következtetéseket vonhatunk le. Vélhetően kevesen tudták például azt, hogy 2010-ben a 25 legjobban kereső hedge fund vezér keresete 4-szer akkora volt, mint az S&P 500 indexben szereplő vállalatok vezetőnek teljes fizetése. Közgazdászok véleményére alapozva a Forbes azt írja, hogy megtalálta azt a "képletet", amellyel jó eséllyel betörhetünk a társadalom felső 1%-ába. Ehhez csak a következőt kell tennünk: felsőfokú végzettségű első generációs vállalkozókká kell válunk, akinek a kezében kezdetben óriási vagyon nem összpontosul, és olyan üzletbe kell belevágnunk, amelyben a technológia meghatározó elemet képvisel.
A Forbes szerzője beszélt a szakemberrel, aki elmondta neki, hogy a korábban bemutatott példákban szereplő menedzserek azért tudták megcsinálni a szerencséjüket, mivel nagy pénzeket kezelnek és olyan szofisztikált elektronikus programokhoz van hozzáférésük, amelyek nagyon gyors mozgásokat tesznek lehetővé. Kaplan szerint, ha valaki igazán gazdaggá akar válni, akkor a digitalizálódás világában technológiai fronton érdemes a tudását gyarapítania. Csak 2011-ben a Forbes 400 leggazdagabbjának vagyonának 25%-a jött az információs technológiából és az egészségügyi technológiából.
A lap írása szerint azért ez a megfogalmazás túlságosan leegyszerűsíti a helyzetet, hiszen míg a pénzügyi területen jól alkalmazható az elmélet, addig nem mond semmit arról, hogy például miért lehetettek olyan tehetősek egyes sportolók, ügyvédek vagy éppen a legnagyobb vállalatok vezetői. Kifejezetten érdekes jelenség, hogy a legnagyobb cégek vezetőinek fizetése átlagosan 12 millió dollár volt, ami a 2000-es csúcsoktól 32%-kal marad el. Ez az összeg nemcsak a pénzügyi területen dolgozók csúcsfizetéseitől marad el, de például a legjobban fizetett sportolókétől is, amelyek nagyon komoly pénzeket kapnak jogdíjakból is.
A családi háttér is magyarázó tényező lehet a vagyonosodás felé vezető úton, azonban itt is vannak éles különbségek. Kaplan szerint mindenképpen előnyt jelent, ha nem örököltünk óriási vagyont, hanem inkább saját erőnkből tudtunk építkezni. Ezt megerősíti egy másik kutatás is. A Forbes 400-as listája alapján drámai változás következett be 1982 és 2011 között. Míg 1982-ben az első generációs gazdagok aránya 40% volt, addig 2011-ben ez az érték 69%-ra emelkedett, és gyakorlatilag a piacról eltűntek a negyedik, ötödik vagy éppen hatodik generációs vállalkozók.
Végkövetkeztetése a szerzőnek az, hogy akkor van a legnagyobb esélyünk gazdaggá válni a Forbes listája alapján, ha felsőfokú végzettségű első generációs vállalkozókká válunk, nincs a kezünkben óriási vagyon és olyan üzletbe vágunk bele, amely erős technológiai komponenst tartalmaz. Sokkal kisebb az esélyünk igazán vagyonossá válni, ha nagyobb összeget örököltünk, ez viszont azért nem jelent nagy hátrányt, hiszen jobbak az oktatáshoz való hozzáférési lehetőségeink ezáltal. A verseny viszont egyre nagyobb a Forbes listáján, a technológiai fejlődés hatására olyan fiatal gazdag generáció nő fel, amelyek szinte a semmiből csinálták meg a szerencséjüket. (Portfolió, rövidítve)
