Elképesztő teljesítmény: a térségben mindenkit lenyomtunk
Soha nem látott szintre emelkedett a hazai GDP-n belül 2012-ben a kutatás-fejlesztésre fordított összegek aránya, amivel messze megelőzzük régiós versenytársainkat. Cséfalvay Zoltán az MNO-nak arról beszélt, hogy a hazai innovációs politika alapelemei mára helyükön vannak, így elérhető a 2020-ra vállalt 1,8 százalékos GDP-arányos k+f-ráfordítás. A kormány nemrég fogadta el az innovációs stratégiát, míg a következő uniós pénzügyi ciklusban 700 milliárd forint érkezhet erre a területre.
Messze verjük a térségünket
A KSH legfrissebb adataiból az is kiderült, hogy 3090 kutatóhelyen 2011-hez képest 2 százalékkal többen, 56,5 ezren foglalkoztak k+f-tevékenységgel, közülük 37 ezer fő kutatóként. A teljes munkaidejű dolgozóra átszámított létszám 35,7 ezer fő volt. 2011-hez hasonlóan a számított létszám nagyobb ütemben nőtt (5,2 százalékkal), mint a tényleges. A kutatás-fejlesztési ráfordítások forrásaiban a legnagyobb részarányt változatlanul a vállalkozások tették ki, az állami költségvetés szerepe tovább csökkent. A külföldről származó források összege kiemelkedően, 23,7 százalékkal nőtt, ezzel részesedése is 2 százalékponttal emelkedett.
Az NGM államtitkára aláhúzta, hogy nagyon sok területen már kialakult a konkrét lépések mikéntje: a vállalatok és az egyetemi szféra együttműködése jól halad, a kockázati tőkebefektetések területén jelentős előrelépés látható, az induló start-upok számára is megvannak a segítségnyújtás eszközei. Cséfalvay szólt arról is, hogy megvan az államnak a szerepe a k+f területén, főként az egyetemi szféránál, de ahogy haladunk a piac felé, ez folyamatosan csökken, és nem is veheti át az állam ezekben a szegmensekben a szerepet a piactól.
A fő cél, hogy olyan ösztönzőrendszert kell kialakítani, hogy kutatás-fejlesztésre többet tudjanak fordítani a vállalkozások, amire a legjobb példa, hogy idén január elsejétől a PhD-s alkalmazottak után adókedvezmények járnak, de még ezen a területen is lehet újabb intézkedéseket hozni – hangsúlyozta az NGM államtitkára. Szlovákiában 0,65, míg Lengyelországban 1 százalék körül mozog a GDP-ből a k+f-ráfordítások aránya, így a 2012-es magyar számok mindenképpen nagyon jónak számítanak, de az összeurópai szinttől ez még mindig elmarad – zárta szavait Cséfalvay. (MNO, szerkesztve)
