Nagy tisztelettel felhívom az Innovációs Nagycirkusz csepűrágóinak és publikumának figyelmét a cikkben elrejtett "kommercializáció" fogalmára - amely nemcsak a marketinget jelenti, hanem a kommunikációt is bennfoglalja.
Íme egy innovatív cég, ahol figyelnek az innovációra, meg a kommercializációra is: 2013 első üzletfejlesztési auditja - Három csillagot kap az innovatív magyar cég >>>
Néptanítás 2.0 autorun end.
Az ismert márka és az újdonság vonzza a vásárlókat
Minden második megkérdezett magyar fogyasztó támogatja azt, hogy az ismert márkák alatt tevékenykedő gyártó vállalatok újdonságokkal bővítsék a kínálatukat - közölte az innovációk piaci fogadtatására vonatkozó globális felmérése alapján a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat kedden az MTI-vel.
Magyarországon a válaszadók 63 százaléka értett egyet azzal, hogy szívesen vásárol új terméket akkor, ha ismert márka nevével jelenik meg a kereskedelemben, az erre vonatkozó kérdésre 14 százalék válaszolt nemmel, 23 százalék pedig nem foglalt állást a kérdésben. Ezek az arányok nagyjából megfelelnek huszonkilenc vizsgált európai ország átlagának - áll a közleményben.
A felmérés szerint az egészséget megőrző, jó közérzetet nyújtó újdonságokat, a felhasználást könnyítő, illetve kényelmi termékeket keresnek a vevők a boltokban. Fontos szempontjuk, hogy minél kedvezőbb áron vásárolhassák meg az új árucikket, amely számukra értéket jelent.
A gyártó vállalatok dollármilliókat költenek újdonságok kifejlesztésére és piaci bevezetésére, azonban három innovatív termékből kettő nem tud megmaradni a piacon, három éven keresztül. A gyártó és kereskedelmi vállalatok akkor tudnak sikert aratni egy új árucikkel, ha az a fogyasztók meglévő, de kielégítetlen igényének felel meg. Azon kívül valóban különbözik a - kategóriájában kínált többi - árucikktől, előnyeit világosan kommunikálják, és árusítását optimális marketing stratégia kíséri.
Szerepet játszanak a vásárlási döntésekben anyagi megfontolások is. A romló gazdasági körülmények világszerte csökkentik a fogyasztók kedvét ahhoz, hogy új terméket próbáljanak ki. A magyar válaszadók mindössze 9 százaléka hajlandó prémium árat fizetni egy újdonságért. Az európai átlag ehhez képest jóval nagyobb, 29 százalék. (MTI/hír6 - forrás: csomagolas-ami-elad)
