Bár van egy olyan mondás, hogy akkor keljünk át a folyón, ha majd odaértünk, de azért elmondom a jó hírt, hogy 2014-től több pénzt kaphat az innováció (és ami külön jó, hogy kiegészült egy jelzővel: ÜZLETI innovációról beszél a cikk) - cserébe azt hiszem, hogy a magyar úthálózat soha nem látott mélységekbe fog kátyúsodni...
Szerinted?
Brüsszel másra költené a pénzt
Többek között kutatás-fejlesztésre, illetve az alacsony foglalkoztatottsági szint emelésére összpontosítaná a 2014–2020 között az ország rendelkezésére álló uniós fejlesztési forrásokat az Európai Bizottság – mondta el lapunknak Szűcs Tamás, a testület magyarországi képviseletének vezetője. Brüsszel a jelenlegi hétéves ciklushoz képest kevesebb EU-támogatást fordítana infrastrukturális kiadásokra, ezen belül is főként közútfejlesztésre.
Bár legkorábban a február 7-8-ára összehívott EU-csúcson dőlhet el, hogy Magyarország pontosan menyi uniós fejlesztési forrást kap 2014-2020 között, azonban a támogatások felhasználásnak módjáról, vagyis, hogy a közösségi támogatásokat mire és hogyan költheti el majd hazánk a következő uniós költségvetési ciklusban, már elkezdődtek a kétoldalú egyeztetések a kormány és az Európai Bizottság képviselői között.
Az egyeztetések elindítására az Európai Bizottság főigazgatóságai kidolgoztak egy olyan munkaanyagot, amely a hazánk számára ajánlott prioritásokat tartalmazza az uniós források elköltéséhez. „Ebben a dokumentumban felmértük, melyek a Magyarország előtt álló legfőbb gazdasági, társadalmi kihívások, és ennek megfelelően javaslatokat is tettünk arra, hogy milyen módon, milyen célokra kellene a jövőben felhasználni a Magyarország számára rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat” – mondta el lapunknak Szűcs Tamás.
Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője kiemelte: a bizottság azt javasolja, hogy Magyarország négy kiemelt területen használja fel a közösségi forrásokat. Ezek az üzleti innováció és versenyképesség erősítése a kutatás-fejlesztés hatékonyságának növelésével (I), a fenntartható közlekedési, energetikai, valamint vízgazdálkodási és hulladékgazdálkodási infrastruktúra kialakítása (II), a foglalkoztatottság növelése az oktatás színvonalának emelésével (III), illetve a természeti erőforrások környezetbarát használata többek között az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások arányának növelésével (IV).
A fenti prioritásokat az uniós növekedési stratégia, az Európa 2020 programban megjelölt céloknak megfelelően határozta meg a Bizottság, amelynek végrehajtására a tagállamok országokra lebontott konkrét vállalásokat tettek.
„A 2014–2020 közötti uniós forrásokat az Európai Bizottság szerint többek között olyan Magyarország által vállalt célok elérésére kellene felhasználni, mint hogy 2020-ra a GDP 1,8 százalékára nőjön a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások aránya, illetve, hogy az évtized végére 75 százalékra emelkedjen a foglalkoztatottak aránya. Emellett az EU-pénzek hatékony felhasználásával azt is elő lehetne segíteni, hogy a megújuló energiaforrások aránya 2020-ra érje el a vállalt 14,65 százalékos szintet a teljes energiafogyasztáson belül” – mondta Szűcs Tamás. (Világgzadaság Online)
****
Több magyar üzleti innováció
Az üzleti innováció pénzt hoz a házhoz >>>
Folytatódik az innovatív magyar vállalkozások auditja >>>
Magyar innováció: méltó régi nagy híréhez - Innovatív-e vagy? >>>
