A miniatürizálásé a jövő
A miniatürizálást nevezte az egyik kulcstényezőnek az infokommunikációs fejlesztésekben Ian Pearson brit futurológus a siófoki Internet Hungary konferencián tartott előadásában.
A kutató elképzelhetőnek tartotta, hogy a jövőben az ember számára szükséges adathalmazt olyan apró eszközök segítségével tartjuk magunknál, mint egy ékszer. Az adatok megjelenítésére szerinte egy szemüveghez hasonló eszköz is alkalmas lesz a jövőben, de az is lehet, hogy egyes helyeken közös, kihelyezett kivetítő eszközök állnak majd az emberek rendelkezésére.
A kutató szerint 2020-ra vagy 2025-re már az emberiség rendelkezésére állhat a képek megjelenítésére alkalmas úgynevezett aktív kontaktlencse, amellyel akár a televízió adásait is nézhetjük nagy felbontásban, a szemünket csukva tartva.
A Google is fejlesztett olyan különleges szemüveget, amely mindarra képes, amire egy okostelefon – mondta a trend elemzője, Patrick Heneghan. A hang által vezérelt, zenelejátszásra, hangfelvétel és fotó vagy videó készítésére és küldésére is alkalmas eszköz egyik előnye, hogy használójának szabadon marad a keze.
A cég másik újítása, egy még fejlesztés alatt álló eszköz a GPS technológia felhasználásával az autóvezetőknek nyújt majd segítséget, akár a balesetek elkerülésében is. Az eszköz földrajzi adatokat gyűjt, és hosszú távon azt is lehetővé tesz majd, hogy az autó akár magától eljusson a célállomásra.
Patrick Heneghan arról is beszámolt, hogy a Google évente mintegy 500 korrekciót végez keresőprogramjain, amelyeken keresztül naponta csaknem 100 milliárdnyi keresés zajlik a világban.
Az infokommunikációs szektor a GDP mintegy 6 százalékát adja, megelőzve olyan ágazatokat, mint az építőipar vagy a mezőgazdaság – mondta a szektor magyarországi helyzetét bemutató előadásában Kelemen Gábor, a Q 3 Politics munkatársa. Elmondta azt is, hogy az e-kormányzati szolgáltatások tekintetében Magyarország a 31. helyen áll 190 ország közül, az ENSZ felmérése szerint.
Mint mondta, az ország az uniós átlagot meghaladó, jó pozícióban van a szélessávú internetelérés tekintetében is, ám még mindig van mintegy 4,2 millió ember Magyarországon, aki még soha nem használta a világhálót. (MTI/Tőzsdefórum)
