Üzleti innováció, üzletfejlesztés

Agy-szerű chipen dolgozik az Intel

A legtöbb mai neurochip a biológiai agy és a technológia szó szerinti vegyítésével dolgozik, az Intel azonban más utat jár.

Az Intel Circuit Research Laboratory munkatársai a chipekbe kötött idegsejtek helyett mondhatnánk, hogy maradtak a kaptafánál: neuromorphic, azaz idegsejt-szerű megoldást dolgoztak ki nemrég élő sejtek helyett szilíciumból. Az idegsejtek működése azonban merőben eltérő a hagyományos félvezető tranzisztorokétól, így teljesen új működési módot kellett alkotni.

A kutatók ehhez két új elemet használtak fel. Az első az elektronok spinjére érzékeny oldalsó „szelep”. Ez nem más, mint egy pár aprócska mágnes, amelyeket vezeték köt össze, és amelyek orientációját a vezetéken átkelő elektron spinje változtathatja. A másik beépített újdonság a memristor, amelyek permanens adattárolóként szolgálnak.

Az új design hatalmas előnye, hogy a jelenlegi hagyományos tranzisztoroknál sokkal kevesebb energiát használ fel. Ez egyfelől annak köszönhető, hogy a szelepek mindössze néhány mV-os feszültségen üzemelnek, másfelől pedig a merőben eltérő adatfeldolgozási módszertől. Az ilyen chip ugyanis az adatokat aprócska „tüskékben” kapja, nem pedig folyamatosan változó, mindig jelen levő feszültségben. A kutatók szerint akár 15-300x-os megtakarítás is elérhető.

Emellet természetesen egy ilyen felépítésű processzor sokkalta otthonosabb lehet az olyan felhasználási területeken, mint amelyekre egy biológiai agy is. Na persze nem szabad elfelejteni, hogy bár az Intel megoldása tényleg jobbnak néz ki a többi hasonló próbálkozásnál, még mindig nagyságrendekkel gyengébb a hatásfoka, mint a valódi idegsejteké. (mobilport)