Visszafogja az innovációt az ACTA?
A hamisítás elleni megállapodás korlátozhatja az informatikai szektor lehetőségeit az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint.
Az IVSZ szerint az infokommunikációs technológiai (IKT) szektor innovatív vállalkozásainak lehetőségeit is korlátozhatják a január végén aláírt Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) egyes rendelkezései.
A szervezet szerdai közleményében felhívja a figyelmet, hogy az ACTA jelenlegi változata az érintettek bevonása nélkül született meg.
Az IVSZ az egyezmény ratifikálása előtt elengedhetetlennek tartja a széleskörű társadalmi egyeztetést, hogy a hazai szabályozás alakításában mind az innovatív vállalkozások és közvetítő szolgáltatók, mind a jogtulajdonosok érdekei kiegyensúlyozottan, egymásra tekintettel és transzparens módon érvényesüljenek. Ennek első lépéseként a szervezet együttműködést kezdeményezett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával.
A közleményben kiemelik: a magyar GDP 10 százalékát adó IKT szektorban különösen magas az innovatív vállalkozások aránya. Az IVSZ tagvállalatok körében végzett 2011-es felmérés szerint az innovatív vállalkozások még a recesszió idején is 6-7 százalékos növekedést értek el. A szervezet szerint ezt a növekedési potenciált foghatja vissza az ACTA, melyet január végén Magyarország is aláírt.
Az ACTA jelenleg ismert rendelkezései alapján azok a cégek, startup vállalkozások, projektek, amelyek valamilyen fejlesztési tevékenységbe kezdenének, azt kockáztatják, hogy egy esetleges szándékolatlan jogsértés miatt a tényleges kár mértékét jelentősen meghaladó összegű kártérítést kell fizetniük.
Az érdekvédelmi képviselet szerint ezek a vállalkozások szerzői jogi szempontból gyakran nem kiszámítható közegben működnek, aminek oka egyrészt a jogszabályok összetettsége, az európai uniós szerzői jogi szabályozás sokszínűsége, másrészt az, hogy az iparágra jellemző felgyorsult technológiai és piaci változásokat a szerzői jogi szabályozás nem tudja követni.
Az IVSZ szerint az egyezmény több pontatlanságot, illetve nem egyértelmű rendelkezést is tartalmaz. A közvetítő szolgáltatók számára például szankciókat állapíthat meg, amennyiben egy szerzői jogsértéssel vádolt, ám jogerősen el nem ítélt felhasználója szolgáltatását nem függeszti fel. Emellett a jelen megfogalmazásban az ACTA lehetővé teszi, hogy az internet szolgáltatókat kötelezzék a szerzői jogsértéssel vádolt weboldalak elérhetetlenné tételére. Ezen szolgáltatókat, cégeket, projekteket továbbá az ACTA alapján bevezetendő új jogérvényesítési eljárások is fenyegetik, amelyek szintén túlmutatnak az uniós joganyagban rögzítetteken az IVSZ szerint. (MTI/MédiaInfo)
