130 év jutott a fényképezés Fordjának
A napokban kért csődvédelmet a 20. század egyik emblematikus vállalata az Eastman Kodak, melynek alapítója, George Eastman hasonlóan forradalmi tettet hajtott végre, mint saját iparágában Henry Ford. A korábban csak egy szűk réteg számára elérhető tevékenységet, a fotózást a mindennapjaink részévé tette. Igaz, a technológia fejlődése úgy tűnik, a cég végét jelenti.
A 19. század végén külön szakma volt a fényképezés, hiszen az akkoriban használt masinák nem csak, hogy relatív drágák voltak, de egy laikus számára kezelhetetlenek. Egy átlagember számára elképzelhetetlen volt, hogy fényképezőgépet vesz; aki fotót szeretet volna, az életében egyszer-kétszer elment a fotográfushoz és készíttetett. A fotózásban rejlő látens igényt látta meg a kor egyik lángelméje, George Eastman. Az akkoriban banki alkalmazottként dolgozó és a fotózás iránt érdeklődő fiatalember nagy innovátor volt, gyakorlatilag az ő, illetve későbbi csapatának ötletei és találmányai indították el a siker útján az 1881-ben Eastman Dry Plate Company néven alapított társaságot. Az amatőr fotósokat megcélzó vállalat egy újonnan szabadalmaztatott eljárással igen érzékeny és könnyen előállítható szárazlemezeket gyártott, amelyek az előző eljárásoknál tízszer-hússzor kevesebb megvilágítási időt igényeltek.
A filozófia azon az ötleten alapult, hogy ne legyen szükséges kémiai tudás a fotografáláshoz, hogy bárki képes legyen fényképet készíteni. Ennek nyomán nyitotta meg 1888-ban a cég a világ első előhívólaborjait. Ezáltal az embereknek már nem maguknak kellett előhívniuk képeiket, hanem egy profi csapatból álló stáb készítette el azokat, mely egyben garantálta azt is, hogy nem megy tönkre kép az előhívás során. Saját képeiket ezután már csak a profi vagy műkedvelő (amatőr) fényképészek hívták elő otthoni laborjaikban.
2003-ban a Kodak adta ki a világ első OLED-kijelzős digitális fényképezőgépét, a Kodak EasyShare LS633-at. Ugyanebben az évben jön ki a cég első fényképezőgép-nyomtató kombinációja is. A Kodak 2004. január 13-án jelentette be, hogy fokozatosan kivonul a hagyományos filmes kamerák piacáról, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában nem gyárt több filmes kamerát. Ennek megfelelően ebben az évben az alkalmazottainak mintegy negyedét elbocsátotta.
A Kodak utolsó egy évtizede azonban üzletileg egy lefele mutató hullámvasút volt, egy-egy jobb időszakot súlyos veszteségek követtek, utoljára 2007-ben volt nyereséges. Míg azonban 2002-ben még 4,5 milliárdos forgalmat ért el, 2010-ben már csak 640 millió dollár volt az árbevétele. Nem véletlen, hogy a New York-i tőzsde legfontosabb mutatójának tartott Dow Jones Ipari Átlag indexből 74 év után, 2004-ben kikerült. Majd 2010-en a jóval átfogóbb S&P 500-as mutatóban sem volt már helye. A cég 2012. január 19-én kért csődvédelmet, annak érdekében, hogy a hitelezőivel megoldást találjanak a fennálló adósságok rendezésére és átütemezésére. (mfor, rövidítve)
