Elindult a GPS-helyettesítő kínai BeiDou
Kína saját fejlesztésű BeiDou műholdas navigációs rendszerének próbaüzemével újabb lépést tett, hogy véget vessen az Egyesült Államok műholdjaitól való függésnek, melyek egyelőre nélkülözhetetlenek a navigációs és helymeghatározási szolgáltatásokhoz. Ran Chengqi, az új rendszer szóvivője elmondta, hogy a BeiDou (jelentése Göncölszekér) jelenleg nagyjából a Kínától Ausztráliáig tartó területet, 2012-től Kelet-Ázsia nagy részét, 2020-tól pedig az egész földet lesz képes lefedni. A próbaüzem alatt 25 méteres pontossággal tudott adatot szolgáltatni, ám a jövő évi üzembe helyezésre 10 méteres precizitást érnek majd el - közölte a China Daily.
A folyamat 2000-ben kezdődött két szatellit föld körüli pályára állításával. Kína eddig tíz műholdat telepített a BeiDou működéséhez és további hatot küld fel a következő évben. A rendszer végül 35 műholdból áll majd (a GPS jelenlegi 24-ével szemben), amik különböző szektorok számára szolgáltatnak információt halászati, meteorológiai és telekommunikációs céllal. A China Daily szerint ez 2020-ra akár 400 milliárd jüan (15 ezer milliárd forint) értékű piacot is jelenthet. Emellett pedig – az orosz GLONASS rendszerhez hasonlóan – a kínai hadserege is függetlenné válhat az USA helymeghatározó rendszerétől, így szemben a pontatlanabb, polgári felhasználású GPS és GLONASS rendszerekkel, a BeiDou a Kínai Néphadsereg számára lehetőséget teremt rakéták és egyéb fegyverek önálló, független vezérlésére is.
A fejlesztések azt követően kezdődtek, hogy 1996-ban kiderült, két amerikai repülőgép hordozó anyahajó láthatatlanul érte el a Tajvani-szorost. A BeiDou mellett szólt továbbá Kína azon aggodalma, hogy egy esetleges konfliktus vagy szükségállapot esetén az USA kikapcsolhatja a teljes GPS navigációt, megbénítva ezzel lényegében a teljes hadsereget.
Az Európai Unió és az Európai Űrügynökség a Galileo műholdas navigációs rendszeren dolgozik, Japán és India szintén saját, regionális rendszerének kiépítését tervezi. Kína űrkutatás terén nagy ambíciókkal bír, űrállomást akar, valamint embert küldeni a Holdra. Természetesen a mostani bejelentéskor is tagadta, hogy katonai tervei volnának a világűrben. Ugyanakkor mind a 2007-ben sikeresen végrehajtott műhold-megsemmisítése, mind a 2010-ben sikeresen tesztelt csúcstechnológiája, a rakétákat levegőben megsemmisítő védelmi rendszere is a kínai űrkutatás és technológia rendkívül magas fejlettségi szintjét mutatják. (MTI/Kitekintő)
