A jogszabályváltás kihatnak a magyar termék fogalom használatára - erre fel kell készülni mindenkinek, akit érint:
1. Le kell követni a változásokat - le kell venni vagy fel kell tenni a címkéket, megnevezéseket.
2. A magyar piacon jelenlévő és megmaradni, sikeresen prosperálni kívánó cégek termékportfólióját fel kell készíteni a magyar vásárlók tudatosabb termékválasztására (meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a termékkörök, ahol a fogyasztók előnyben részesítik a magyar árut és kooptálni vagy cserélni kell).
Uniós egyeztetésen a magyar termék rendelet
Elkészült a magyar termék rendelettervezet, melyet az Európai Unióval is jóvá kell hagyatni, ezért a tárca elindította a notifikációs eljárást - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) pénteken az MTI-vel.
A VM jogszabállyal kívánja szabályozni az élelmiszerek önkéntes jelölését, pontos tájékoztatással szolgálva eredetükről, minőségükről, készítési módjukról. A tervezetet Brüsszelben, az Európai Unióban is megvizsgálják, az eljárás hat hónapig is eltarthat.. Magyarországon nő a magyar élelmiszerek iránti igény, de a fogyasztó nehezen igazodik el a címkék és trikolórok özönében. A vásárlók szeretnének bizonyosak lenni abban, hogy valóban azt kapják a pénzükért, amit keresnek, s ami a csomagoláson olvasható - emeli ki a tárca közleménye. A magyar termék rendelettervezet három kategóriába sorolja a magyar eredetű élelmiszereket.
A magyar termék minősítés vagy bármilyen egyéb állítás, amely az élelmiszer magyar származására utal, kizárólag akkor tüntethető fel, ha az áru magyar alapanyagokból, Magyarországon készült: a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait hazánkban termesztették, a vadon termő növényt hazánkban gyűjtötték, kezelték, csomagolták; az állati eredetű élelmiszerekhez az állatokat itthon tenyésztették, dolgozták fel, illetve a halakat honi vizeinkből fogták ki, a vadakat itthon ejtették el. Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább ötven százaléka magyar, és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt.
A harmadik kategória a hazai feldolgozású termékek köre. Ide tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek. A rendelettervezet az előállítás módja szerint is különbséget tesz az élelmiszerek között. A kézműves és hagyományos jelölés az egyedi előállítású, illetve a manufakturális körülmények között készült termékekre használható. A jogszabályban szereplő jelöléseket a termelők önkéntesen használhatják, ezért az előírásokat csak azoknak kell betartaniuk, akik feltüntetik a jelöléseket a termékeiken.
Bármely egyedi jelzésű terméket, amely formájában, színeiben arra utal, hogy magyar, hazai, vagy hazai előállítású, azonos szempontok alapján értékel az illetékes hatóság, s meg kell felelnie a rendelet előírásainak. A felsorolt három kategória kizárólag az összetevők alapján különbözteti meg a termékeket, s nem a minőségük szerint. A minőségre vonatkozó elvárásokat a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza. A magas minőségű élelmiszereken a gyártó feltüntetheti a különleges, prémium, extra és kiváló jelzést is, ha az előírásokat betartja.
A felmérések szerint Magyarországon hozzávetőlegesen 800 ezer élelmiszercikk kapható az élelmiszer kiskereskedelmi hálózatban. A termékek közel felére a jövőben használható lenne a magyar termék, a hazai termék, vagy a hazai feldolgozású termék jelölés. A kategóriákat a tervek szerint szimbólumok alapján azonosíthatják a fogyasztók, ezért a tervezők arra törekszenek, hogy a jelek egyszerűek és könnyen értelmezhetőek legyenek - áll a szaktárca közleményében. (MTI/PrifitLine)
