Szlovénia a legversenyképesebb, Magyarország a harmadik lett
A legfontosabb teljesítménymutatók az infrastruktúra, a dinamikus és innovatív jelleg, az oktatás, a vállalkozások működtetésének egyszerűsége, a humán tőkébe való beruházás, a K+F és a pénzügyi szektor kifinomultsága voltak.
Egy átfogó regionális kutatás eredményeit tették közé a közelmúltban az "Observatory on New Europe" című, Budapesten megrendezett konferencián, melyet a The European House-Ambrosetti szervezett olyan vezető nemzetközi vállalatok megbízásából, mint a GE, az Enel, a Prysmina, a CIB Bank és az ING International. A tanulmány az úgynevezett "Új Európa" országainak (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Szlovénia, Horvátország) versenyképességét és jövőbeli kilátásait vizsgálta a pénzügyi és gazdasági válság fényében.
A legfontosabb teljesítménymutatók az infrastruktúra, a dinamikus és innovatív jelleg, az oktatás, a vállalkozások működtetésének egyszerűsége, a humán tőkébe való beruházás, a K+F és a pénzügyi szektor kifinomultsága voltak.
A magas beosztású állami és vállalati döntéshozók által leggyakrabban hangoztatott kifejezések az alábbiak voltak: versenyképesség, bizalom, strukturális reformok, innováció és K+F, változtatási képesség, és pozitív kép kialakítása a közép-kelet-európai (KKE) régióról.
A rangsor az alábbiak szerint alakult:
1. Szlovénia
2. Csehország
3. Magyarország
4. Horvátország
5. Szlovákia
6. Lengyelország
7. Románia
Mi vajon a titka az első helyen álló aprócska piacnak? A kiemelkedően magas GDP-arányos K+F ráfordítás (1,86%) a régióban a legalacsonyabb ilyen jellegű ráfordításokat produkáló Romániáéval (0,47%) összevetve, a gazdasági növekedés, a vállalkozás szabadsága és a makrogazdasági stabilitás. (MTI/Zipp)