Jogi kérdések a szellemi tulajdont hasznosító "spin-off" társaságok körül
A kutatások és fejlesztések hasznosítására létrehozott, úgynevezett "spin-off" társaságok működésében jogi akadályokat jelentenek a kutatókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok, a típusválasztás korlátai, valamint az alkalmazotti és szolgálati találmányok gyakorlati elhatárolásának kérdései - hívta fel az [origo] figyelmét a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.
A gyakorlatban mutatkozó jogi problémák feltérképezésének azért van jelentősége, mert azok befolyásolhatják a fejlődés és a gyakorlati hasznosíthatóság lehetséges útjait, miközben a kutatásoknak és fejlesztéseknek a gazdaságban akkor van jelentőségük, akkor tudnak a gazdaság motorja lenni, ha azokat hasznosítani lehet, méghozzá lehetőleg gazdaságosan és profit-orientáltan - fejtette ki dr. Adamov Dávid.
A 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról (innovációs törvény) kijelölte a modernizálás mérföldköveit. Nyitottá tette a közfinanszírozású kutatóhelyeket (tipikusan egyetemeket/kutatóhelyeket) a piac irányában, ugyanis lehetővé tette számukra többek közt, hogy hasznosító vállalkozásokat alapítsanak. A spin-off vállalkozás tehát egy olyan gazdasági társaság, amely az adott kutatóhelyen megalkotott szellemi tulajdon (ez általában egy találmány) üzleti hasznosítása céljából jön létre, és amelyben a kutatóhely (egyetem) mindenképp részesedéssel rendelkezik: vagy önmagában, azaz egyedüli tulajdonosként, vagy résztulajdonosként egy másik befektetővel. A kutatóhely beszállhat úgy is egy spin-off vállalkozásba, hogy apportálja azt a szellemi alkotást, amit a kutatóhelyen/egyetemen létrehoztak. Az így létrejövő társaságok lennének hivatottak életre kelteni és gazdaságilag hasznosítani az adott szellemi alkotást, élénkítve ez által az innovatív fejlesztések piacát, ám miként fentebb részletesen szó volt róla, a spin-off társaságok működése azonban mégsem teljesen akadálymentes. (origo, rövidítve)