A kutatás, fejlesztési tevékenység 2010. évi adatai
A kutatás, fejlesztési tevékenység gazdasági és társadalmi életben betöltött szerepének fontossága változatlanul megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor a kedvezőtlen piaci környezet, a szigorodó költségvetési feltételek e területen is éreztették hatásukat. Ezt jelzi, hogy az elmúlt évek intenzívebb növekedése után 2010-ben Magyarországon a GDP 1,14%-át fordították K+F-re, és a csökkenés egyértelműen az állami források szűkülésének következménye volt.
2010-ben a K+F-ráfordítások összege nemzetgazdasági szinten 310,2 milliárd forintot tett ki, a növekedés az elmúlt évekhez képest lényegesen lassult (3,7%). A kutatás, fejlesztéssel foglalkozók létszáma viszont az országos átlagnál jobban emelkedett, ebből adódóan részesedésük az összes foglalkoztatott körében a 2009. évi 0,79%-ról 0,83%-ra nőtt.
Az elmúlt tíz évben a K+F-ráfordítások folyó áron számolva 2,2-szeresére emelkedtek, a K+F tényleges létszáma 18,2, a teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám pedig ennél lényegesen többel, 37,2%-kal lett magasabb, miközben nemzetgazdasági szinten a foglalkoztatottak száma 2,3%-kal csökkent.
Az Európai Uniós célkitűzésekhez igazodóan a K+F-ráfordításoknak a bruttó hazai termék százalékában mért értékének növekedését a mindenkori gazdaságpolitika igyekezett előmozdítani. Ennek eredményeként a 2001-es 0,92%-os érték – ha nem is egyenletes ütemben, időnként viszszaesésekkel – kéttized százalékponttal emelkedett, így elmaradásunk az EU-átlagtól kismértékben ugyan, de mérséklődött. 2010-ben a kutatóhelyek száma megközelítette a 3 ezret, és mintegy 54 ezren foglalkoztak kutatás, fejlesztési tevékenységgel – közel másfélezerrel többen, mint az előző évben.
A teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám 31,5 ezer fő volt, ami 5,7%-os növekedés. A kutatók és a segédszemélyzet körében az átlagot meghaladó volt az emelkedés, az egyéb fizikai és nem fizikai dolgozók száma viszont 0,8%-kal csökkent. A K+F-ráfordítások finanszírozásában a vállalkozások és a külföldi források szerepe nőtt, az államháztartásé érzékelhetően visszaesett. 2010-ben az üzleti szféra biztosította a kutatás, fejlesztési tevékenység 47,4%-ának pénzügyi fedezetét, ez 1 százalékponttal magasabb érték az egy évvel korábbinál. A központi költségvetés – mint a második legjelentősebb forrás – 39,3%-kal részesedett, szemben a 2009. évi 42,0%-kal. A külföldről származó források 12,4%-ot, az egy esztendővel korábbinál 1,5 százalékponttal nagyobb arányt tettek ki. (KSH/elemzésközpont)