Innováció - a magyar paradoxon
Minden népnek vannak legendái, természetesen nekünk is, így az egyik ilyen legenda, hogy mi nagyon kreatívak vagyunk.
A kreativitás alkotó - és teremtőképességet jelent, amely lehetővé teszi az addig elszigetelt tapasztalatok újszerű értelmezését, összekapcsolását és új formában történő megjelenését. Kreálni persze bármit lehet, de hogy az hasznos-e, az más kérdés. Ha van többletértéke, többlethaszna, hozadéka, és a gondolat új, akkor beszélhetünk innovációról – kezdi a beszélgetést Pakucs János, akit éppen költözés közben értem el, dobozok között, a régi irodában már nem, az újban még nem.
Minden népnek vannak legendái, természetesen nekünk is, így az egyik ilyen legenda, hogy mi nagyon kreatívak vagyunk. Ez bizonyíthatatlan, de azért szép legenda. Ugyanakkor tény, hogy az elmúlt húsz évben, amióta a Magyar Innovációs Szövetség létezik, és elsőként csatlakozott a fiatal európai uniós szakértők európai szervezetéhez és versenyéhez, ahol a kreatív tehetségeket keresik. Kreatív az a fiatal, aki ugyanazt nézi, mint száz másik társa, de mást lát, mást vesz észre, mint a többiek.
Ezen a versenyen összehasonlítják és összemérhetővé teszik a környezetvédelmi probléma megoldását egy matematikai tétel levezetésével. Ebben a versenyben, ahol 37 ország fiataljai vesznek részt, összességében másodikak vagyunk Németország után. De ebből sem lehet azt a következtetést levonni, hogy mi mennyire vagyunk kreatívak, csak annyit lehet mondani, hogy ezen a konkrét versenysorozaton másodikak lettünk.
Ha ilyen jó a helyzet, akkor a megvalósuló innovációban ez miért nem látszik, kérdem, amire az a válasz: magyar paradoxon. Van európai paradoxon is, ami arról szól, hogy az európai innovációs teljesítmény kifejezetten alacsony ahhoz képest, hogy mekkora a tudás, a tudásipar infrastruktúrája. Magyarország a világ tudományában a mérések szerint a 21-23-ik helyen található - ezt évek óta mérik – ami igen jó eredmények számít, csak a sportban van a jobbak. Az innovációs teljesítmény szempontjából viszont néhány évvel ezelőtt egy japán elemzés a 110-ik helyre sorolta a világ országai közül. Ez a magyar paradoxon: jó a tudományos eredmény, de alacsony az innovációs teljesítmény.
Az OECD 2008-2009 táján végzett elemzést a magyar tudomány, kutatás és innováció helyzetéről, és ők is azt állapították meg, hogy Magyarországon minden feltétel adott ahhoz, hogy magas innovációs teljesítmény legyen. Megvan az innovációhoz szükséges infrastruktúra, és mégsem működik. (VG - László József)
