Szürkülő felhők
Szokjunk hozzá, hogy az internetes, böngészővel élvezhető szolgáltatások neve ezután „felhő” (cloud) lesz. Már a weboldalakat is a felhő állítja össze a látogató pillanatnyi igénye szerint. A webes levelezőt a felhő nyújtja. A Google Alkalmazások, a Skype, a Microsoft Office 365 a felhőben futnak – ez nem a jövő, hanem a jelen.
A számítási felhő egy közelebbről meg nem határozott informatikai eszközrendszer, amely jól körülhatárolt szolgáltatásokat nyújt tíz-, százezres vagy akár százmilliós tömegnek – amilyen például a Facebook. Ahogy nő a hálózati sávszélesség és a személyi számítógépek (okostelefonok, tabletek) teljesítménye, egyre jobb, gazdagabb lehetőségek keletkeznek a „felhőben”. És egyre körmönfontabb csínyeket lehet elkövetni.
Az egyik legnagyobb felhőszolgáltató az inkább a könyvforgalmazásról és a Kindle elektronikus könyvolvasójáról ismert Amazon. Számítási szolgáltatásokat is lehet bérelni, az ügyfél a bérleti feltételek technikai részében meghatározott környezetet, egy virtuális számítógépet kap a megállapodott ideig a megállapodott díjért. Azt csinálhat, amit csak akar, illetve, amire a környezet képes, amely jellemzően nagyságrenddel nagyobb teljesítményű és sávszélességű, mint az otthoni vagy az irodai gép.
Maga a felhő természetesen nem csak „jóra” használható. Eddig fáradságos vírusterjesztéssel, hónapokig tartó hálózatszervezéssel lehetett kiépíteni egy jó botnetet, fertőzött PC-k (például) szemétlevél-terjesztésre bérbe adható hálózatát. Mostantól néhány lopott hitelkártyával 10 perc alatt bérbe lehet venni mondjuk 20 nagy teljesítményű virtuális számítógépet egy nyilvános felhőszolgáltatótól, és további 10 perc múlva másodpercenként több tízezer levél röpül széjjel a hálón.
Ez nem puszta elmélet. Egy számítási felhővel foglalkozó konferencián mutatták be élesben a módszert a hollandiai Delfti Műszaki Egyetem munkatársai – valós időben, az előadáson terhelték túl a webszerverüket 20 000 oldallekéréssel másodpercenként egy bérelt virtuális szerver segítségével.
De nemcsak szemétlevelet lehet hatékonyan szórni a virtuális gépekkel, hanem hirdetésekre kattintó használók tömegeit is lehet utánozni. Ez az online hirdetési ipar réme, a kattintási csalás. Azért „jó”, mert a megtámadott cég hirdetése, amelyet a vevő olyan feltételekkel vásárolt, hogy mondjuk 200 ezer kattintásig látható, pillanatok alatt eltűnik. Ha meghatározott időre szólt a kontraktus, akkor pedig csillagászati lesz a kattintásszámmal arányos számla.
A szemétlevél nem fizet már jól, különben is a legnagyobb, „hagyományos” vírusszervezésű zombi hálózatokat lekapcsolták – a szemétlevélhányad a teljes elektronikusposta-forgalom a 2010-es 90 százalékáról 75-re csökkent úgy, hogy az e-mail-forgalom maga 60 százalékot apadt, a szemétlevelek száma alig nyolcada a tavalyinak. Most a túlterhelés a divat, ahogy a Sony Playstation Networkkel csinálták a károkozók nemrég – eddig 2,3milliárd dollárjába került a cégnek, és nem biztos, hogy a hírnévvesztésből valaha is felépül. Vannak olyan pletykák, hogy Amazon virtuális gépeket is használtak a támadáskor...
Ha a számítási felhő elterjed, akkor már nem az elektronikusposta-forgalom háromnegyede megy a szemétbe, hanem az online számítási kapacitásé – pillanatnyilag ez a legijesztőbb viharfelleg az informatika egén. (NOL)
