Több innovatív kisvállalkozás kellene az EU-ban
Az EU-n belül és nemzetközi szinten egyaránt fokozni kellene a kutatási együttműködést és a kutatási eredmények megfelelőbb felhasználását, az oktatási rendszereket hozzá kellene igazítani a vállalati innovációs igényekhez, és jobban kellene ösztönözni az innovatív kkv-kat – csak néhány azon ajánlások közül, melyeket az Európai Bizottság csütörtökön közzétett jelentése tartalmaz.
Európának több és „intelligensebb” beruházásra van szüksége mind a köz-, mind pedig a magánfinanszírozásból folytatott kutatás és fejlesztés terén – ezzel nem csak a növekedésnek adhatna ugyanis lendületet, de válság idején ellensúlyozni tudná a ciklikus hatásokat is. Arról nem is beszélve, hogy ha az Unió komolyan gondolja az EU2020-as stratégiában lefektetett – növekedéssel kapcsolatos – célkitűzéseit, akkor számos területen fokoznia kell innovációs teljesítményét – egyebek között ezt állapította meg friss innovációs jelentésében a Bizottság.
A testület éppen ezért úgy gondolja, hogy Európának fel kell gyorsítania a kutatási és az innovációs beruházásokat, ugyanis meglehetősen lassan teljesülnek azok a célkitűzések, melyek értelmében a GDP 3 százalékát kellene kutatási-fejlesztési beruházásokra fordítani (2009-ben ez az arány 2,01 százalék volt). Ennél is nagy probléma azonban, hogy a lemaradás éppen a legfontosabb versenytársakkal szemben nő. A Bizottság felhívta a figyelmet arra is, hogy a kutatási és innovációs beruházásaikat növelő országoknak jobbak a kilátásaik a válságból való kilábalásra. 2009-ben tizenhét, 2010-ben pedig tizenhat tagállam volt képes arra, hogy fenntartsa vagy növelje a K+F-re fordított költségvetési összeget.
Fontos szempont még a Bizottság szerint, hogy az innovációs tevékenységek és a beruházások „intelligensebbek” legyenek. A testület példája szerint azok számítanak igazán sikeresnek, akik olyan stratégiát valósítottak meg, amely a kínálati oldallal kapcsolatos szakpolitikákra (például a felsőoktatás számára közpénzből nyújtott támogatásokra, az üzleti vállalkozások K+F tevékenységére, a kockázati tőkére és a tudományos és technológiai infrastruktúrákra) és a keresleti oldalra vonatkozó szakpolitikákra (így az innovatív termékekre irányuló közbeszerzésekre, a teljesítményalapú szabványosításra és a versenyt elősegítő termékpiaci szabályozásokra) egyaránt kiterjed.
Növelni kellene a magasan képzett személyek számát is, ezzel egyidejűleg pedig figyelembe kellene venni az üzleti szektor igényeit. Míg ugyanis az Egyesült Államokban a kutatók 80 százaléka dolgozik az üzleti szférában, addig az EU-ban ez az arány mindössze 46 százalék. A Bizottság fontosnak nevezte még emellett a kutatások integrálását és nemzetközivé tételét, valamint a megfelelő keretfeltételek létrehozását. További intézkedésekre van szükség a szellemi tulajdon védelmének és kezelésének költséghatékonyabbá tétele érdekében. A testület szerint ebben sokat segíthet az uniós szabadalom, amelyről jelenleg is folynak a tárgyalások.
Az EU-nak mindezeken túl több innovatív és gyorsan fejlődő kkv-ra van szüksége. Az Uniónak fel kell zárkóznia az Egyesült Államokhoz a csúcstechnológiai és a közepes technológiai színvonalú iparágak kutatásintenzitása terén. Más szóval strukturális változásra van szükség mind az egyes ágazatokon belül, mind pedig az ágazatok között.
Néhány európai országnak – például Ausztriának és Dániának – már sikerült strukturális átalakítás révén tudásintenzívebbé tenni gazdaságát. Ezen országok jó része a gazdasági válságból is könnyebben lábalt ki, ebben pedig fontos szerepet játszottak azok az innovatív és gyorsan fejlődő kkv-k, amelyek nem csak a közszférabeli kutatás eredményeire építhettek, de kihasználhatták azokat az előnyöket is, melyek az új tudás piacképessé tételét elősegítő keretfeltételekből származtak. (BruxInfo)
