„Gondolatolvasó gép”

A kutatáshoz kapcsolódó kísérlet során a Glasgow-i Egyetem kutatói hat önkéntesnek különböző érzelmeket (boldogság, félelem és meglepődés) kifejező emberi arcokról mutattak képeket. A következő lépésben a kutatók letakarták a képem szereplő arcok bizonyos részeit, tehát néhány képen csak a szemek, vagy csak a száj volt látható.
Ezt követően a résztvevőket arra kérték, hogy azonosítsák a félig letakart képeken látható érzelmeket, miközben a kutatók a résztvevők fejére erősített elektródák segítségével mérni tudták az agyhullámokat. A kutatók észlelték, hogy az agyhullámok attól függően változtak, hogy a kísérlet résztvevői éppen az arc melyik részét nézték.
A kutatók megfigyelték, hogy 12 hertz frekvenciájú béta agyhullámok a képen látható szemről szállítanak információt, míg a 4 hertzes théta-hullámok a képen látható szájhoz kapcsolódnak. Az információ jellemzőbben az agyhullámok fázisai és időzítése alapján volt kódolva, mint az amplitúdó, vagy a hullámerősség alapján.
Philippe Schyns professzor, a tanulmány vezetője szerint az egész egy kicsit olyan volt, mint egy zavaros televízió-, vagy rádióadás behangolása. Korábban is érzékeltük ezeket a jeleket, de most már végre látni is tudjuk a jelek tartalmát, tette hozzá a professzor. A kutatás részleteit a Public Library of Science Biology című folyóiratban publikálták.
