Az ipartól az innovációig
Magyar designtörténeti kiállítást mutat be a FUGA, a Budapesti Építész Központ. Kiváló anyag, nagyszabású áttekintés, ami hat éve járja Európa keleti felét, de nálunk most először látható.
Hogy miért csak angol nyelven olvashatók a tablók és hogy kerültek az építészek kulturális központjába, az hosszú történet – ha nem is olyan hosszú, mint az Ernyey Gyula kurátor által itt megrajzolt 130 évnyi designhistóriája. A kiállítás 2005-ben készült a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének szervezésében, utazó tárlatnak: bejárta Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Romániát. Magyar változatra már nem futotta, pedig ez a nagyszerű történet itthon is kevesek számára ismert. És mivel a design nálunk még mindig nem megfelelően tisztázott fogalom, nincs működő design központ, nincs igazi otthona a designhoz kapcsolódó eseményeknek, jobb híján az építészek vállalták fel a kiállítást.
Még így is örülhetünk ennek a gesztusnak. Mert Ernyey Gyula 130 év magyar ipartörténetét szépen összekapcsolta a nemzetközi sikerekkel. A tablókon dokumentumokkal, plakátokkal, tárgyfotókkal és tervekkel találkozhatunk, a miniatűr tárlókban pedig ott vannak maguk a tárgyak: a Kner Nyomdában készült könyvek, a kecskeméti fütyülős barack különleges formájú üvege, Kelle Antal játéktárgyai, a Zsolnay gyár termékei és a hatvanas évek késő modernista telefonkészüléke.
Ezzel a kiállítással és a nemrég megjelent, hasonló tárgyú könyvével – amely nem csupán Magyarország, de egész Közép-Kelet-Európa tárgykultúrájának másfél évszázadát tekinti át – Ernyey megalapozta egy hazai designtörténeti múzeum irányelveit. Az Iparművészeti Múzeum nem olyan távlati terveiben szerepel is egy ilyen részleg kidolgozása. Európában ma még nem sok állandó design múzeum működik, és azok sem feltétlenül a történetiségre épülnek. Ez az anyag itt, a tablókon meggyőzően bizonyítja, hogy a hazai design története megérdemel egy állandó kiállítást, ahol Kandó Kálmán villanymozdonyától, a Nyugat folyóirat címlapjától és a Dongó sportrepülőgéptől Bozzay Dezső 1958-as kerek telefonján át Losonczi Áron üvegbetonjáig és a 2010-ben készült Antro Solo hibrid meghajtású városi autóig a hazai ipar nagyszerű múltja és az ipari háttér nélkül maradt jelen kreatív szellemi hozadéka, mindez együtt látható. (kultura.hu, Götz Eszter)
