Magyar kutató kaphatja Európa legrangosabb innovációs díját
A virtuális 3D-mikroszkóp kifejlesztéséért Molnár Bélának, a Semmelweis Egyetem (SE) sejtanalitikai laboratóriuma vezetőjének személyében első alkalommal jelöltek magyar kutatót az Európai Szabadalmi Díjra.
Tulassay Tivadar, az SE rektora hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Európa legrangosabb innovációs díját május 19-én Budapesten osztják ki öt kategóriában. Az elismerést az Európai Bizottság egyik szerve és az Európai Szabadalmi Hivatal alapította 2006-ban. Az idei zsűri tagjai között szerepel Rubik Ernő.
A rektor elmondta, hogy Molnár Bélát a patológiai (kórbonctani) folyamatok digitalizálásáért jelölték az elismerésre: a virtuális 3D-mikroszkóp gyorsabb és pontosabb diagnózist tesz lehetővé. Mint rámutatott, a patológia az orvoslás utolsó területe, amelyben még nem következett be a digitális forradalom. Ennek oka abban keresendő, hogy itt van szükség a legkifinomultabb képalkotó és a leginkább számításigényes módszerekre, egy röntgenfelvételnél megközelítőleg sem kell hasonlóan részletes képet elemezni.
Molnár Béla 1997-ben „egyéni kockázatvállalással” alapította a digitális mikroszkópia egyik úttörőjének számító 3DHistech Kft.-t, a házépítésre szánt megtakarításait fordítva e célra. Fiatal mérnökök segítségével alkotta meg a digitális tárgylemezszkenner prototípusát. A digitális szövettani laboratóriumért 2003-ban elnyerte a Magyar Innovációs Nagydíjat.
Egy évvel később a Carl Zeiss-szel is szerződést kötött, amelynek értelmében a német optikai cég saját márkanév alatt értékesítette a kft. termékeit. A szerződés lejárta után, 2009-től a cég egymaga építette fel a most már világszintű disztribuciós és szervizhálózatát. Molnár Béla tájékoztatása szerint a virtuális mikroszkóp egy problémára adott újszerű válasz volt. A cég jelenleg csaknem száz embernek ad munkát, éves termelési értéke meghaladja az egymilliárd forintot.
A módszer előnyeit sorolva elmondta, hogy nemcsak gyorsabb, hanem pontosabb és hatékonyabb a kórismézés. Az új generációs képfeldolgozó algoritmusok objektívebb és sok esetben gyorsabb eredményt adnak, mint a patológus orvosok. Segítségével meghatározható az onkológiai terápia, lehetővé vált a távkonzultáció. Alkalmazzák az oktatásban, a gyógyszerfejlesztésekben és biotechnológiai kutatásokban.
A rendszert nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is szabadalmaztatták. Jelenleg már több mint 400 magyar fejlesztésű patológiai rendszer működik a világ 40 országában, így például a Harvard Egyetemen, Stockholmban és Amszterdamban. „Magyarországon mind a négy hazai orvosi egyetemen működik” – emelte ki Molnár Béla, hozzátéve, hogy az igazi áttörésre azonban csak az elkövetkező években kerül sor, amikor a technika rutinfelhasználásra is elterjed, és a hangsúly a felhasználóbarát működésre helyeződik. (MTI/MNO/kecskemetilapok)
