Felértékelődő innováció
Finiséhez érkezett az OTP csoport két vállalkozása, az OTP Hungaro Projekt Kft. és a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. közös felmérése a magyarországi kutatás-fejlesztés és innováció (k+f+i) helyzetéről és kilátásairól.
„A vártnál nagyobb érdeklődés kíséri a Magyar Innovációs Szövetség és a Világgazdaság szakmai támogatásával megvalósuló, Iránytű – Magyarország vállalati innovációs térképe című programot: az április 15-én záruló felmérés keretében 479 kitöltött kérdőívet küldtek vissza, ezek közül 418 értékelhető” – összegezte a felmérés eddigi tapasztalatainak gyorsmérlegét Bánfi Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) tanszékvezető egyetemi tanára. A régiók közül a legaktívabbak Közép-Magyarország, Dél-Alföld és Észak-Alföld vállalkozói voltak. A felméréssel hazánkban először alakulhat ki átfogó kép a kockázati tőke helyzetéről.
Magyarországon is felértékelődik az innováció – a BCE professzora szerint ez a felmérés legfőbb üzenete. Ugyanakkor az is látszik, hogy a vállalkozások meghagynák a tudományos munkát a kutatóhelyeknek, ám türelmetlenül várják az eredményeket, és szívesen, mielőbb bekapcsolódnának ezek piaci hasznosításába, ha segítséget kapnak hozzá.
A kezdeményezők célja az volt, hogy a felmérés eredményeként átfogó képet nyújtsanak a magyarországi vállalkozások innovációs, kutatás-fejlesztési adottságairól, terveiről, finanszírozási és támogatáspolitikai igényeiről. A szakmai „közvélemény-kutatás” részletes eredményeit a tervek szerint május 10-én a Világgazdasággal közös szakmai konferencián ismertetik. Ezen a tanácskozáson mutatják be az ország ezek alapján elkészülő innovációs térképét is.
A program keretében azokat a 2008 előtt alapított vállalkozásokat keresték meg, ahol az alkalmazotti létszám 20–250 fő, az árbevétel pedig 150 millió és 12,5 milliárd forint között van. A megkérdezetteknek 26 kérdésre kellett válaszolniuk a magyarországi innováció helyzetével, az e téren felmerülő problémákkal és lehetőségekkel kapcsolatban. A program elindítói lényegében azt várták, hogy a megkérdezettek elmondják javaslataikat, téziseiket a jogszabályi, fejlesztés- és támogatáspolitikai környezettel kapcsolatban, s a válaszokból következtetések vonhatók le az ösztönzési, támogatási és pályázati rendszerek forrásallokációjára, annak ütemezésére, valamint az igényekhez illeszkedő finanszírozási termékek kialakítására.
A program apropóját az adta, hogy az Új Széchenyi-terv a 2011–13-as időszakban kutatás-fejlesztési és innovációs célokra minden eddiginél nagyobb viszsza nem térítendő forrást biztosít a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztéseihez. A kezdeményezés ezzel összefüggésben arra is lehetőséget teremtett, hogy a hazai kis- és középvállalkozások körében egyértelművé váljanak az innovációs folyamatok jellemzői, és így a saját – akár jelenleg is végzett – kutatási, termékfejlesztési tevékenységüket be tudják illeszteni az új pályázati kiírások rendszerébe. Legyen szó hitelről, kockázati tőkéről vagy pályázati pénzről, az optimális konstrukció s feltételek kialakítása közös érdeke a vállalkozóknak és finanszírozóknak. (vg)
