Biotechnológia az új innovatív iparág
Miként az informatika, úgy a biotechnológia is robbanásszerűen fejlődött a 20. század második felében. Idén ünnepli megalapításának 110. évfordulóját a Richter Gedeon Nyrt. A rangos eseményt a Társaság az Európai Bizottság és Magyarország tisztségviselőinek, valamint Európa és hazánk jeles szakembereinek részvételével megrendezett konferencián ünnepelte meg.
A rendezvény a soros magyar EU-elnökség része. A konferencia fő témájául ezúttal a biotechnológiát választották, mivel az Európai Unió versenyképességének erősítése nagyban múlik az új, feltörekvő innovatív iparágak, így a biotechnológia sikerén is, amit az unió 2020 Stratégia is tartalmaz.
Bogsch Erik a Richter vezérigazgatója bevezetőjében egyebek között elmondta, a 20. század második felében miként az informatika, úgy a biotechnológia is robbanásszerűen fejlődött, az utóbbi két évtizedben pedig komoly „szárnyakat" kapott. Európa igyekszik ezen a téren is éllovas lenni, s ebből a Richter Gedeon Nyrt. portfoliója szintén kiveszi a részét. Ahhoz, hogy az Európai Unió erős legyen, az újításokra, az innovációra kell koncentrálni a fejlődésben. Ami pedig a cégét illeti, Richter Gedeon örökségét 21. századi szinten igyekeznek tovább vinni.
A nyitóbeszédek között a magyar EU-elnökség jelentőségéről, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára Gál András Levente tartott előadást.
Az Új Széchenyi Terv jelentőségét Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter méltatta. Hangsúlyozta, hogy Magyarország az Európai Uniós elnöksége idején átfogó gazdaságpolitikai koncepciót készít az év végéig, tervbe vették, hogy csökken a tagországokban az államadósság és a költségvetési elmaradás. A pozitív folyamat kiszámítható pénzügyi gazdálkodáshoz vezet. „Nem véletlen, hogy innovációról és biotechnológiáról beszélünk, hiszen ezek szorosan összekapcsolódnak egymással. Az Európai Unió versenyképessége az innováción múlik.
Ugyanakkor, amit ebben a témában versenyképességi paktumként Németország és Franciaország kezdeményezett, nem tartalmaznak ilyet. Magyarország viszont – az adózás kivételével – versenyképességi fókuszt akar a jövőnek adni. A különböző akciótervekben azt akarjuk, hogy a térség és az Unió legversenyképesebb legyen az adózásban. Éppen ennek érdekében a legambiciózusabb politikát fogalmaztuk meg. Nevezetesen, hogy Magyarország jobbról előzi meg Uniót, megkerülve az innovációt és a versenyképességet, ami nekünk előbbre valók. A versenyképességi paktumnál többet akarunk, mint az Unió néhány tagországa" - tette hozzá.
A miniszter az iméntieket még a következőkkel egészítette ki. „Minden országnak tudomásul kell vennie, hogy a végső siker a foglalkoztatástól, a beruházásoktól, a növekedéstől, a kutatás-fejlesztéstől és az innovációtól függ. Az Új Széchenyi terv a gyógyszeripar, a balneológia, egészségipar, biotechnológia erősítésének fontosságát rögzíti, meg azt, hogy a magyar kormány ezekre több mint 100 milliárd forint támogatást nyújt.
Egyelőre szerények az alapok, biotechnológiában 150 cég dolgozik hazánkban, 45%-os dinamikával, de 2020-2025-re az Unió legnagyobb biotechnológiai országa leszünk. Az eredményesség pedig képzést, innovációs parkokat, pénzügyi-gazdasági kiszámíthatóságot igényel."
A témához kapcsolódó szakmai előadásokat az Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatóságának biotechnológiáért felelős főosztályvezetője Giulia del Brenna, továbbá Európai Bizottság Kutatási Főigazgatóságának főosztályvezetője Jean-David Malo vezette fel. (MTI/Weborvos)
