Az innováció hálás téma, szinte sose lehet megunni.
1. Az innováció szép is, jó is, különösen annak a száz embernek, aki ebből él.
2. Az innovációt a kormány támogatja. Az innovációt minden kormány támogatja. Az innovációt minden kormány támogatni fogja.
3. És én is szép vagyok, szép vagyok, én is jól vagyok, jól vagyok - dudorásszák a szabolcsi innovátorok három szólamban, olyan kvintláncon alapuló ötfokú hangsorban, melyben nincsenek félhanglépések, a hangközök pedig nagyszekundok és kistercek.
Új utak a gazdaságpolitikában és az innovációban
A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából hétvégén a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola tudományos konferenciát szervezett 'Új utak a gazdaságpolitikában és az innovációban' címmel. Szakács Fülöp Vince a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola alapító elnöke azt mondta, hogy tudományos értekezlet államigazgatásból, tudományos és az üzleti életből érkezett előadói bemutatták Magyarország világgazdasági válságot követő lehetőségeit, az állami gazdaságpolitika és az üzleti menedzsment területén.
A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola elnöke szerint a rendezvény célja az volt, hogy az intézmény hallgatói alapos, naprakész ismereteket szerezzenek a körülöttük zajló új gazdasági folyamatokról, és megismerjék azok innovációs és tudományos hátterét. Szakács Fülöp Vince bevezetőjében azt mondta, hogy a Wekerle Üzleti Főiskola, mint a hazai közgazdaági felsőoktatás új szereplője, kiemelt céljának tekinti a gazdasági élettel való folyamatos kooperációt, és az üzleti gyakorlat oktatásban való hasznosítását.
Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára előadásában azt mondta: a kormány célja a növekedésorientált gazdaságpolitikával, hogy újra növekvő pályára állítsa a gazdaságot. 'Ennek érdekében Európa egyik legversenyképesebb társasági adóját vezetjük be, folyamatosan csökkentjük a bürokráciát valamint a Széchenyi Tervvel és az EU-s források KKV szektorba történő átirányításával, tovább erősítjük a hazai cégeket” - emelte ki a kormányzati tervek irányát az államtitkár.
Kovács Árpád egyetemi tanár, az Állami Számvevőszék korábbi elnökének felfogásában a közfinanszírozás új kihívásai tartalmilag azt jelentik, hogy a fennmaradásért, a fenntartható fejlődésért a gazdasági társadalmi harmóniák új világát kell felépíteni. Előadása arról szólt, hogy a siker, a valódi modernizáció érdekében a kormányzásnak képesnek kell lennie a világ változásaihoz alkalmazkodni. 'Nemzeti jövőképet tükrözve, egy országot el kell helyezni a világ palettáján, és így felépíteni azt a feladatrendszert, amivel a társadalom és a gazdaság azonosulni tud, és ami finanszírozható, és nemzetközi méretekben is versenyképes' - mondta az ÁSZ korábbi elnöke.
Kovács Árpád úgy vélte, hogy a tudományos életnek, a közgazdász társadalomnak, mint szakmai értékformálónak meg kell haladnia a leegyszerűsítő modellekben való gondolkodást. Szerinte a kizárólagos, csak a vulgáris egyéni érdekeken nyugvó mintaadás helyett a közös értékekben való gondolkodás létrejöttét kell segíteniük a közgazdászoknak.
Kovács Árpád szerint az elmúlt hónapokban létrejött a gazdasági vízió, amely fontos egy ország gazdasági és pénzügyi céljainak megvalósításában. Szerinte például a magán-nyugdíjpénztári befizetések felfüggesztése is azt a célt szolgálja, hogy egyfajta jó értelemben vett társadalmi összefogás jöjjön létre. Beszédében azt is megemlítette, hogy azt önkormányzatok eladósodottsága - bár sokan másképp látják- szerinte még mindig elviselhető mértékű. Az 1000 milliárd forintos adósságállomány 'csak' mintegy huszada a teljes állami adósságnak, Kovács Árpád szerint ha nehezen is, de a következő években az önkormányzati rendszer finanszírozható.
Lőrincze Péter, a Trigránit Zrt. alelnöke előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy egy 5 milliárd forintos költségvetési kiadással külgazdasági képviseleteket lehetne létrehozni a leggyorsabban fejlődő világgazdasági központokban, mint például: Kína, India, Indonézia, Brazília, vagy éppen Dél-Afrika. Ezek szerinte már középtávon jelentős külgazdasági bevételeket jelenthetnének az országnak, új megrendelések formájában.
Lentner Csaba, a főiskola tudományos rektor-helyettese előadásában kiemelte, hogy a nyugat-európai, és észak-amerikai pénzügyi válságkezelés során előtérbe került az állam gazdaságirányító szerepe, amely néhány hónapja a mindennapok gazdaságpolitikájának része lett Magyarországon is. Így adódik, hogy az új gazdaságpolitikai gyakorlat is helyet kapjon az üzleti képzésben.
Lentner Csaba azt mondta, hogy fiskális expanzióra, a magyar állami költségvetés megörökölt pénztelensége miatt egyelőre nincs lehetőség, így a helyzet konszolidálásához a segítség csak a magyar tudástőke, az innováció irányából érkezhet, amit az új kormány gazdaságpolitikája kell, hogy irányítson, felügyeljen, és nem utolsósorban szervezzen.