Jaj, már megén: ehun la egy szösszenet, amely kedvenc vesszőparipámon történő lovaglásra ad kiváló lehetőséget.
1. Rámutat a fogalomhasználat lehetetlen állapotára (kutatás-fejlesztés és vállalati innováció egymásba fonódott kusza összevisszaságára: nem tiszta, hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz - a "nagy" innováció része-e a kutatás-fejlesztés, vagy a kutatás-fejlesztésbe tartozik bele valamiféle "kisebb" innováció-fogalom vagy mindkettő vagy egyik sem), valamint hogy nincs bevezetve az a jól körülhatárolható tartalommal bíró megnevezés, amelynek révén egy gyakorló menedzser csillogó szemmel pályázna - ez mondjuk lehetne az üzleti innováció vagy üzletfejlesztés.2. Valamit valahol valaki nagyon elfarigcsált: korábban azt szűrtem le, hogy mindenért a megélhetési innováció a felelős - de úgy tűnik nem.
Az idők folyamán mostanra kialakult valami sokszereplős furcsa megegyezés: tudjuk, hogy úgysem tudunk értelmes és jól hasznosuló programokat szervezni, mert a vállalkozásoknál nincs erre fogadókészség, de azért az elköltendő pénzeket el kell költeni - pályázzon hát mindenki.
Nem tudom, hogy máshol hogyan megyen - mindenesetre kíváncsi vagyok, hogy mit fog szólni majd az innovatív Európa, amikor idejön lángoló szavakkal, hogy vegyük fel mi is a versenyt a világgal - az a kevés érdeklődő magyar vállalkozó, akit sikerül nagy nehezen összetoborozni meg csak néz rá, néz rá szomorúan, magyarosan, aztán hátat fordít és elballag...
Hétköznapi innováció
A magyarokat az innovációs források rendkívül alacsony felhasználása jellemzi, és a hazai pályázók meglepően alacsony aktivitást mutatnak az EU direkt programjaiban.
A Gazdaságfejlesztési Operatív Programon (GOP) belül az 1. prioritás hivatott a vállalkozások kutatási-fejlesztési és innovációs képességeinek növelésére, fejlesztésére, a magyar cégek azonban nemigen tolonganak támogatásért. Pedig a GOP még le nem kötött kereteinek 40 százaléka áll rendelkezésre, ami közel 170 milliárd forint forrást jelent a vállalkozások számára – mutatnak rá a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda szakértői. Az Európai Bizottság kisvállalatoknak szóló ökoinnovációs kiírásain például 614 indulóból mindössze egy volt magyar.
Több ok miatt nem tudják oly mértékben kihasználni ezeket a lehetőségeket a vállalkozások, mint ahogy az kívánatos lenne. A legfontosabb ok talán az, hogy a kutatás-fejlesztés szó említésekor a menedzsment fehér köpenyes embereket képzel el, akik laboratóriumokban kotyvasztanak valamit. Pedig a tényleges vállalati innovációs tevékenység ennél jóval szélesebb körű és sokkal mindennapibb tevékenységeket takar.
A helyzeten csak ront a pályázati kiírások, útmutatók bonyolult megfogalmazása, és a számos támogatási jogcím, ami miatt az ügyfelek nem tudják értelmezni, köznapivá tenni az innovációt. Nem véletlen, hogy a szervezetek gyakran tartanak információs napokat, ahol bemutatják a támogatások rendszerét.
A probléma gyökere a kommunikáció, amely nem siet hétköznapivá tenni a vállalati innovációt; pedig van jó gyakorlat más, hasonló területen: a korábban ugyancsak misztikusnak ható, külső szakértőkkel egyenként hosszadalmas eljárással vizsgált (GVOP 2004–2006) informatikai fejlesztéseket ma már automatikus eljárással képes kezelni a támogatási intézményrendszer.
A vállalati innováció minden fejlődő vállalkozás működését áthatja. Ehhez természetesen fejlődő, fejlődni akaró vállalkozások kellenek, ahol a menedzsment tisztában van a vállalat lehetőségeivel és innovációs potenciáljával – és tisztában van az innováció jelentésével és jelentőségével.
Egymást segítve
Lényeges probléma továbbá, hogy a termeléssel foglalkozó, nagy ipari vállalatok sem tudják beszállítóikat fejlesztésekre ösztönözni: vagy mert az elvégzendő feladatok nem illeszthetők bele az aktuális kiírásokba, vagy mert a beszállítók nem képesek teljesíteni a kiírásban szereplő szigorú kritériumokat.
Essősy Zsombor, a MAPI Zrt. vezérigazgatója szerint ezt olyan pályázati konstrukcióval lehetne orvosolni, amelyet a termelő nagyvállalatok pályázhatnának meg a beszállítóik javára, ezzel is szorosabbra fűzve az együttműködést, illetve elősegítve, hogy a műszaki újdonságok mihamarabb megjelenhessenek a piacon.
Mohamed esete a heggyel
„Az informatikai, s különösen a szoftverfejlesztési ágazatban az innováció, a kutatási-fejlesztési tevékenység napi munkánk szerves része – világít rá Bozsó Julianna, az it-biztonsági megoldásokra specializálódott VirusBuster ügyvezetője. – Ennek ellenére szinte lehetetlen olyan pályázati kiírást találni, amelyben egy vállalkozás, illetve annak tevékenysége valamennyi előírt paraméternek meg tudna felelni. Az lenne a szerencsés, ha nem az innovációt végző cégeknek kellene a pályázati kiírásokhoz alkalmazkodniuk, hanem a kiírásokat az egyes iparágak igényeihez igazodva fogalmaznák meg.” (itbusiness)
