Egy most aláírt együttműködési nyilatkozat alapján Dél-Koreában is alkalmazni fogják a magyar fejlesztésű nanoszerkezetű hidroxiapatitot. A tojáshéj- és kagylóalapú anyagot a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetében (MTA MFA) hozták létre, csonthelyreállító műtéteknél fogják használni – írja az Index.hu
Az MTA MFA a Gangnung-Vondzsu (Gangneung-Wonju) Nemzeti Egyetem fogászati és korrekciós arcsebészeti klinikájával kötött megállapodás értelmében az ázsiai országban folytatódik a HAp alkalmazásának továbbfejlesztése és gyakorlati kipróbálása. A korábbi implantátumok legfőbb problémája sokszor az volt, hogy mesterséges anyagokból készültek, és a szervezet nem volt képes azt befogadni magába. Az MTA MFA kutatói által létrehozott természetes alapú, nanoméretű hidroxiapatit tulajdonságai kedvezőbbek a korábban alkalmazott szintetikus HAp anyagokénál.
“Ez a bioanyag kémiai szempontból ugyanis hasonlít a csontszövet összetételére, így a szervezet számára könnyen befogadható: a nano-hidroxiapatit a betegnek gyorsabb gyógyulást, az orvosnak rövidebb műtéti időt jelent. Ráadásul a magyar anyag előállítása egyszerűbb, olcsóbb és környezetkímélőbb, mint a hagyományos csontpótló implantátumok létrehozása. Előállítása során az MFA kutatói egyébként kidobásra ítélt tojáshéjból és kagylóból mechanokémiai eljárással nyerik a nanoszerkezetű anyagot” – hangsúlyozza a közlemény. A csontpótlót főleg arc- és szájsebészeti korrekciós műtéteknél alkalmazzák egyrészt térkitöltőként, másrészt a csontképződést serkentő bioaktív anyagként.