Egyre több fogyasztó lát a színfalak mögé
Folyamatosan nő azok aránya, akik szerint az újdonságok sokkal inkább a fogyasztásösztönzés eszközei – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet „A gazdasági növekedés társadalmi-kulturális feltételei" című kutatásából. Bár továbbra is erős generációs különbség van az újdonságra való nyitottság terén a fiatalabbak és az idősebbek között, 2009-ben a fiatalok még a tíz évvel ezelőttihez viszonyítva is jóval magasabb arányban próbáltak ki új terméket és viszonyultak pozitívan az újdonságokhoz.
Közhely, hogy az újdonság a fogyasztás egyik vezérlő értéke a fogyasztásorientált gazdaságokban. A TÁRKI által 2009-ben készített A gazdasági növekedés társadalmi-kulturális feltételei" című kutatás során megvizsgálták, hogy 1999-hez képest hogyan változott a magyar lakosság új termékekhez való viszonya: mekkora részük látja az új termékben a fejlődés megtestesülését, illetve mekkora részük véli úgy, hogy az új termékek inkább a fogyasztás manipulált növelésén keresztüli profitszerzés eszközei.
Az adatok azt mutatják, hogy csökken az új javak fogyasztását pozitív jelenségnek tekintők aránya, s nő azoké, akik az újdonságot a fogyasztásélénkítés egyik technikájának tekintik csupán. A képet azonban árnyalja, hogy nem változott azok aránya, akik „azonnal szeretnek kipróbálni minden új terméket”, sőt kismértékben nőtt is a részesedésük az 1999-ben mért 25%-ról a 2009-ben tapasztalt 28%-ra, azaz összességében minden negyedik felnőtt magyar igen fogékony az új termékekre.
1999-ben az átlagnál nagyobb volt az „újdonságpártiak” (azaz az új dolgokat szívesen kipróbálók illetve az újdonságot fejlődésként értelmezők) aránya több társadalmi csoportban is, így a jó anyagi körülmények között élők (magasabb jövedelem és több tartós fogyasztási eszköz), az idegen nyelvet beszélők, az ország észak-nyugati régiójában lakók, a rendszeres újságolvasók, a vállalkozó szelleműek és kockázatkedvelők illetve a szakmunkásképzőt vagy középiskolát végzettek körében. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a magasabb vásárlóerővel és nyitott-modern gondolkodással jellemezhető társadalmi csoportok engedhették meg maguknak az újdonságpártiság luxusát, s álltak erre értékrendjüknél fogva is készen.
2009-ben az újdonságot kipróbálni az átlagosnál (28%) sokkal hajlamosabbak voltak a nagyvárosban élők, a gimnáziumi vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a tanulók és az alkalmazottak. Az újdonságra éhesek átlagos havi egy főre jutó jövedelme átlag feletti, szemben azokéval, akik megvárják, amíg mások kipróbálják az új termékeket, utóbbiak jövedelme ugyanis átlag alatti.
A felmérés szerint az újdonsághoz való viszonyt legerősebben az életkor befolyásolja. 2009-ben, csakúgy mint tíz évvel korábban a kor növekedésével folytonosan csökkent újdonságpártiak aránya mértéke, azaz a fiatalok jóval fogékonyabbak rá, mint az idősebb generációk. Míg azonban az újdonságot a fejlődéssel azonosítók aránya korcsoportonként alig változott az elmúlt tíz évben, addig az újdonság-éhség ma sokkal erősebben jellemzi a legfiatalabbakat, mint tíz éve.
Forrás: Privátbankár
