Sok vagy kevés? Hatmilliárd kutatásokra
Hatmilliárd forintot fordítottak Heves megyében tavaly állami, vagy magánpénzből kutatás-fejlesztésre.
Hetvenöt helyszínen foglalkoztak kutató-fejlesztő (K+F) tevékenységgel Heves megyében 2009-ben, áll a Központi Statisztikai Hivatal kiadványában. Fő- vagy mellékállásban több mint ezren dolgoztak itt, a létszám 60 százalékát a kutatók tették ki. Tudományos fokozattal rendelkezett a kutatók, fejlesztők közel fele, amely jóval meghaladja a majd’ 40 százalékos országos átlagot. A 287 kandidátus mellett 26-an rendelkeztek a tudomány doktora címmel, hatan a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes, vagy levelező tagjai voltak. A K+F-re fordított közel hatmilliárd forinttal a források két százalékát használták föl a megyében.
Kutatás-fejlesztésre tavaly a legtöbb pénzt, 139 milliárd forintot a vállalkozások fordították, míg az állam 119,6 milliárdot adott. A külföldi források részaránya elérte a 11 százalékot. A magánszektorban tavaly már 1307 kutatóhely működött. A legtöbbet nagyvállalatok költötték, főleg kísérleti fejlesztésre. Változatlanul innovatőrök a gyógyszergyárak, de tör előre a gépgyártás és az információ, kommunikáció ágazat. A főiskolák, egyetemek 1394 szervezeti egysége működött kutatóhelyként is, amelyek 62,6 milliárdot (nagyrészt állami pénzt) költhettek el tavaly, főleg alap- és alkalmazott kutatásokra.
A legrégebbi megyei műhelyek között található a növénynemesítésről híressé vált kompolti Fleischmann Rudolf Kutatóintézet. A Károly Róbert Főiskolához (KRF) tartozó intézményben 32-en dolgoznak.
– Nem csupán őszi és tavaszi árpával foglalkozunk, hanem pillangós növények, lucerna, borsó nemesítésével, és búzával is. Tavaly két fajtánkat fogadta el a Magyar Szabadalmi Hivatal, idén is bejelentünk két fajtajelöltet, de folyamatban van több nemesített növényünk bejegyzése is. Ez a procedúra két-három évig tart. Büszkék vagyunk arra, hogy eredményeinket a szakma használja is, hiszen az árpa vetésterületek mintegy 30 százalékán kompolti fajták vannak.
– Az új irányt adó növényvédelmi és tápanyaggazdálkodási kutatásainkba bevonjuk az integrátor cégeket, gazdasági szervezeteket, tehát szoros kapcsolatban állunk a piac szereplőivel – árulja el dr. Futó Zoltán, a Fleischmann Rudolf Kutatóintézet igazgatója. – Célunk, hogy a talajtani, földművelési kutatások felé terjeszkedjünk, az ezekben elért eredményekről saját konferenciákon is számot adunk.
Publikációk, szabadalmak
Az ország összes kutatóhelyein tavaly 8800 könyvet, könyvfejezetet írtak, negyedét idegen nyelven. A megjelent cikkek száma 29,5 ezer volt, 44 százalékuk idegen nyelvű. Az elektronikus formában megjelent tudományos művek száma intenzíven gyarapodott. Tavaly közel 2700 volt az elfogadott szabadalmak száma. A Heves megyei kutatók tavaly 153 magyar nyelvű könyvet írtak, 376 cikket publikáltak, idegen nyelven 33 könyv és 186 cikk jelent meg tőlük.
Kompolton is folyik energetikai kutatás
A gyöngyösi főiskola nagy hangsúlyt fektet az energiaültetvényekre, főként a fás szárú növényekre, így mi is folytatunk energetikai kutatást. Csak a nemesítésből nehezen lenne fönntartható az intézet – beszél a jövőről dr. Futó Zoltán. Hozzáteszi: ehhez pénz kell, de az utóbbi években ez egyre nehezebb lett a pályázatok számának megcsappanása miatt.
Forrás: HeOn
