"Versenyjogba ütközhetnek az innovációs megállapodások
Ha két vagy több cég megállapodást köt kutatásra, fejlesztésre, akkor a költségek és a kockázat megosztásával olyan újdonság is születhet, amely másképpen elmaradna, viszont az ilyen összefonódás nem ütközhet a versenyjogba - mondta Bassola Bálint ügyvéd a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara rendezvényén szerdán Budapesten.
Az unióban a szellemi tulajdon alapvetően nemzeti hatáskörben szabályozott, míg a versenyszabályok közösségi jellegűek. Az előbbiek államilag engedélyezett jogi monopóliumokat hoznak létre, amikor például 20 évre adnak szabadalmi védettséget. A versenyjog viszont azt vizsgálja, hogy ezzel a jogi monopóliummal visszaél-e a szabadalmat tulajdonló cég - ismertette a jogi alapokat az előadó, aki a Kővári Tercsák és Salans ügyvédi iroda munkatársa.
Az uniós versenyjog nemcsak a versenytársak összefonódását (ezek a horizontális megállapodások), hanem a vertikális megállapodásokat is tiltja. Ez utóbbi körben a termelési lánc egyes szemei fonódnak egybe, de a franchise megállapodások - bár ilyenek - nem tiltottak. Példaként említette, hogy egy játszóházakat üzemeltető magyarországi vállalkozás azonban olyan kikötést tett a franchise vásárlókkal kötött szerződésben, hogy a megállapodás megszűnésétől 2 évig nem végezhetnek hasonló szolgáltatást. Ezt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) túl hosszú időnek tartotta, de nem fogadná el a franchise-ba adó árrögzítését sem - vélte az előadó.
Egy másik esetet ismertetve elmondta: a szellemi tulajdonnal rendelkező erőfölénnyel való visszaélésnek minősítette az Európai Bizottság, majd az Elsőfokú Bíróság is a Microsoft árukapcsolását. Az operációs rendszerében meglévő monopóliumát úgy próbálta kiterjeszteni a média lejátszójára is - amelynél már nem volt monopóliuma - hogy a viszonteladókat a két termék egységcsomagban történő árusításra kötelezte. A másik bűne pedig az volt, hogy a szerverekkel és a perifériákkal kommunikáló információkat nem adta ki másnak. Így más cég által kifejlesztett új termék nem kerülhetett a piacra. A Microsoftnak ezek a versenykorlátozások félmilliárd eurós bírságba kerültek.
Megemlítette, hogy a GVH-nak is volt egy ügye a Microsofttal. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság 25 milliárd forintos szoftver beszerzésre írt ki tendert úgy, hogy az ajánlott terméknek Microsoft-kompatibilisnek kellett lennie. Ezt a monopolizáló kikötést a GVH megtámadta a bíróság előtt, de a Fővárosi Ítélőtábla elutasította a GVH keresetét."
/Forrás: MTI/Vállalkozói Negyed/
