"A fejlődés motorja az innováció
Az elkövetkező évek gazdaságfejlesztését alapvetően meghatározzák az Új Széchenyi-tervben megfogalmazott irányok, prioritások. A kormány társadalmi vitára bocsátotta a terv vitairatát. A legfontosabb területeket bemutató, az azokon tervezett lépéseket vázoló kormányzati elképzeléseket sorozatban mutatja be a Világgazdaság. Ma a tudomány, a kutatás-fejlesztés és innováció kerül terítékre.
Az elképzelések szerint érdemi és növekvő támogatást biztosít a kormány az Új Széchenyi-terv keretében ennek a területnek. Ezért cserében nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt vár el a kedvezményezettektől az évtized közepére. A szakma örül, bár van, aki ennél többet várt a terület számára.
A bruttó hazai termék (GDP) 1,5 százalékával egyenértékű ráfordításokat, az EU-átlagot elérő innovációs teljesítményt, majd az uniós országok felső harmadához való felzárkózást ígér az új Széchenyi-terv (ÚSZT) a kutatás-fejlesztés és innováció (k+f+i) területén az évtized közepére. A vitaanyag szerint plusz 1,5-2 százalékkal járulhat hozzá a nemzetgazdasági növekedéshez az adottságainkra épülő tudomány-, technológia- és innovációpolitika (tti) hatékony végrehajtása, az új értékeket létrehozó, eredeti termékekre és szolgáltatásokra épülő hazai és regionális piac megerősítése és a tudatos szellemi export.
A terv „Tudomány – innováció – növekedés” fejezetében konkrét célkitűzésként jelöli meg a magyar gazdaság k+f és tudásintenzitásának emelését, a magas növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások támogatását, a kis- és középvállalkozások innovációs és abszorpciós kapacitásának növelését, az innovációs klaszterek fejlesztését, valamint az innovációhoz szükséges hazai és nemzetközi tudásforrások és piacok összekapcsolását. Intézményi oldalról fontosnak tartja Magyarország töredezett tudás-infrastruktúráinak (kutatóintézetek, egyetemek) erősítését, képességeik javítását.
A vitaanyagból kiderül, hogy a fenntartható növekedés, a fejlettebb országokhoz történő felzárkózás egyik fő hajtóerejének tekinti a kormány az innovációt. Ennek kihasználását szolgálja az európai uniós pénzforrások gazdaságfejlesztési célú átcsoportosítása – elsősorban a high-tech, illetve az innovatív vállalkozások felé –, valamint a kkv-k réspiaci pozíciójú originális innovációinak segítése, a beszállítói iparban a termékek integ-ráltsági szintjének emelése. Azt is elismeri a terv, hogy végső soron az innovációs hajtóerő töltheti be a növekedési motor szerepét az olyan komplex iparok gyorsulásában, mint az egészség-, az infokommunikációs és a közlekedésipar.
Az innovációorientált ágazati k+f prioritásokat tekintve konkrétan négy területet emel ki az ÚSZT. A húzóágazatok közül a közlekedés- és a járműipar, valamint az egészségipar fokozott innovációs támogatását szorgalmazza. Ezek mellett hangsúlyozza az informatika és a számítástechnika fejlesztését, mert azok az egész gazdaság teljesítőképességét növelik. Fokozott teljesítményt vár el az új energetikai fejlesztésektől, mert ezekkel a gazdaság, illetve a társadalom működésének biztonságát lehet elérni. Külön kitér a kreatív iparágakra, arra hivatkozva, hogy ezek jelentik a magyar nemzetgazdaság számára az egyik kiugrási lehetőséget.
A felelős tudomány-, technológia- és innovációpolitika főbb tézisei közé sorolja a terv az eddig hiányzó politikai, illetve kormányzati elkötelezettséget, a finanszírozás terén meglévő bizonytalanság mielőbbi fel-számolását, a stabil irányítási rendszer megteremtését. Elengedhetetlennek minősíti a tti-politika végrehajtási színvonalának és gyorsaságának érdemi javítását, a szakpolitika, valamint a programok és projektek megvalósításának folyamatos nyomon követését és értékelését, a pályázati rendszer követhetetlen forrásfelosztásának egyszerűsítését. Elismeri ugyanakkor, hogy az innovációs teljesítmény javulása kedvező általános makrogazdasági kereteket feltételez, amelyek alapvető tényezője a kiszámítható, stabil makrogazdasági környezet, a szilárd, vállalkozóbarát adó-, szabályozó- és intézményrendszer, a növekedés- és vállalkozásbarát pénzügyi politika.
Horizontálisan a tti-politikának az ország versenyképességének növelését, a magasabb szellemi hozzáadott értéket biztosító munkahelyteremtést és a lakosság életminőségének javítását kell szolgálnia.
Az Új Széchenyi-terv abból indul ki, hogy a tudásalapú, az innovációt előtérbe helyező szemlélet kihat a teljes gazdaság- és társadalompolitikára. A természettudományos és műszaki képzésben például lemaradtunk versenytársainkhoz képest, ezt a folyamatot vissza kell fordítani. Fontos a hatékony horizontális kapcsolat az egészségüggyel is. A gyógyítás és az egészségmegőrzés amellett, hogy alapvető eleme az életminőségnek, az egyik leginnovatívabb és legversenyképesebb területe a gazdaságnak.
Az innovációpolitikának elhagyhatatlan része továbbá a korszerű, tudományos alapú agrárinnováció, az energiaszektor. A terv fontosnak nevezi az együttműködést a szakmai-érdekvédelmi szervezetekkel, továbbá a regionális fejlesztéspolitika területén annak érdekében, hogy az egyes régiók felzárkózását, innováción alapuló növekedését felgyorsítsák.
(A Nemzetgazdasági Minisztérium mindenkitől várja a javaslatokat az Új Széchenyi-tervvel kapcsolatosan, a következő e-mail címen: szechenyiterv@ngm.gov.hu)"
/Forrás: VG/
