"Mi mennyi? Uniós támogatási keretek: „Számításaink szerint…”
Mostanában röpködnek a számok – csak győzze az ember kapkodni a fejét. Eltérő adatok jelennek meg a sajtóban: más értéket nevez meg az NFÜ, mást a tanácsadók, a frissen kinevezett döntéshozók pedig egyelőre csak becslésekre hivatkoznak.
Mindössze két olyan szám van, ami nem vitatott: a már-már axiómaként emlegetett 8000 milliárd Ft (átlag Euro/Forint árfolyamon a teljes támogatási időszakra elérhető az ÚMFT és ÚMVP támogatás értéke) és az NFÜ honlapján is publikált, cirka 1000 milliárd forintos megvalósult kifizetés. E két sarokpont között – nem kevesebb, mint 7000 milliárd vonatkozásában – a tényadatok zöme misztikus ködbe vész, így a civil szemlélő számára nem világos, hogy pontosan mekkora is a gazdaság fellendítésére fordítható uniós keret.
Vajon mi magyarázza a közhasznú információk ilyen fokú hiányosságát? A jelenségre két – jóindulatú – magyarázat is adódik. Egyrészt javában folynak az átadás-átvételi procedúrák, a rendszer régi-új szereplői keresik a helyüket, s így aligha jut kapacitás a pontos, aktualizált kimutatások elkészítésére. Másrészt az adatok értelmezése is jelentős eltérést mutat: nem mindig világos, hogy épp a megpályázott, odaítélt, leszerződött vagy részben kifizetett összegeket emlegeti-e a megszólaló.
A hivatalos adatszolgáltatás sem garantálja a transzparens tájékoztatást. Az NFÜ honlapján megtalálható EMIR-adatok bőven tartalmaznak inkonzisztenciát. (Ennek hátterében állhat adatfeltöltési hiba vagy informatikai probléma egyaránt.) A májusban közzétett “Újratervezés 2.0.1.0″ tanulmány („IV. Új Magyarország Fejlesztési Terv Programok az ügyfelek szemével” fejezet) többször is utal arra, hogy a forrásként hivatkozott, nyilvános adatok nem feltétlenül írják le pontosan a valóságot. A helyzetet, amelynek feltérképezése egyre sürgetőbb feladat.
Hogy miért is? Mert a számok hiányában nem indulhat el a forrásátcsoportosítás folyamata. Az a folyamat, amelytől a támogatási rendszer hatékonyságának javulását reméljük, de amely az uniós procedúrák miatt legalább 6 hónapot vesz igénybe (ld. a „VIII. Kitörési pontok, megoldások” fejezet „1.1 Tervezésre, programozásra vonatkozó szabályok” alfejezete a tanulmány 322.oldalán).
Az idő pedig most valóban pénz.
Hogy pontosan mennyi…?
No ezt kellene mielőbb kideríteni.
***
Szerző: Essősy Zsombor vezérigazgató, MAPI Zrt
Közgazdász, érdekérvényesítő szakközgazdász vagyok. Szakmai pályafutásomat hatékonyságnövelési tanácsadással kezdtem, jelenleg a Magyar Pályázatkészítő Iroda (MAPI) Zrt. vezérigazgatója vagyok. 2003 óta foglalkozom a magyarországi pályázati rendszerrel, ez idő alatt a MAPI Magyarország egyik legmagasabb sikerességi mutatójával és - a Budapest Business Journal (BBJ) listája alapján - a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező pályázati projekt menedzsmenttel és szervezetfejlesztéssel foglalkozó vállalkozásává nőtte ki magát, vállalati és önkormányzati területen egyaránt. Számos meghatározó, hazai szervezetben töltök be pozíciót: a Menedzserek Országos Szövetségének választmányi tagja, a Magyar Logisztikai Szövetség számvevő bizottságának elnöke, a Joint Venture Szövetség Elnökségi tagja, a Junior Achievement Alapítvány kuratóriumi tagja, az Amerikai Kamara EU Bizottságának vezetője és a Magyarok a Piacon Klub alapító tagja vagyok. 2006-ban a Menedzserek Országos Szövetsége az „Év fiatal menedzserének” választott. Cégem egészséges munkakörnyezetének kialakításáért tett erőfeszítéseimet 2 díjjal is jutalmazták, ezek a Healthy Workplace Amcham Award (2006) és a „Szívbarát Munkahely” középkategória, I. helyezés (2008). Több mint 100 rendezvényen voltam meghívott előadó, a napi és a heti sajtó rendszeres interjúalanyaként gyakran kérnek fel szakértői véleményezésre pályázati témákban. A MAPI „Újratervezés 2010” címmel a nyár elején egy több mint 400 oldalas tanulmányt bocsátott társadalmi vitára, amely radikális javaslatokat tartalmaz az európai uniós források egyszerűbb, hatékonyabb felhasználási feltételeire vonatkozóan.
/Forrás: VG Üzleti blog/
