Tömérdek pályázat érhető el hazánkban a vállalkozások számára, viszont ez komoly kérdéseket is felvet, többek között azt is, hogy a pénzek gyors vagy inkább a lassabb, de biztosabb ütemű kihelyezése a cél. Éppen ezért az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásainak komoly átvizsgálására lenne szükség – hangzott el a Napi Gazdaság vállalkozásfejlesztési konferenciáján 2010 májusában.
„Mindenképp meg kell fontolni a pályázati szabályzatok egyszerűsítését, hiszen most egy nagyobb volumenű beruházáshoz kapcsolódó pályázati anyag közel ezer oldalas is lehet” - kezdte előadását Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatíró Iroda vezérigazgatója.
2004. és 2006. között 693 milliárd forint támogatás állt rendelkezésre a Nemzeti Fejlesztési Tervnek köszönhetően. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül jelenleg a rendelkezésre álló nyolcezer milliárd forint fele valamilyen szerződéshez már köthető, tíz százaléka pedig már kihelyeződött a vállalkozásokhoz. Az elkövetkező időszak feladata, hogy a fennmaradó forrás is kikerüljön, és lehetőleg a megfelelő helyre. A két feladat együttes teljesítése azonban igen nehéz terhet helyez a szakemberek vállára. Nem csak a pontos elosztás a feladat, de az is, hogy a fejlesztési ügynökségek munkája átgondolt legyen, és hogy az egyes projektek szervezői között meglegyen a párbeszéd.
Összesen negyven vállalkozásfejlesztési szervezet működik hazánkban. Mivel ilyen nagy létszámban vannak jelen a piacon, így átláthatatlan a köztük lévő rendszer, csakúgy mint a rengeteg közvetítő szervezet között. Ennek a következménye az is, hogy nincs megfelelően kidolgozott panaszkezelési struktúra, a kifogásokat, reklamációkat nem bírálják el, vagy csak hosszú időszakot követően. Eddig összesen 1300 pályázatot írtak ki, ami óriási mennyiség és összességében kezelhetetlen.
„A kkv-k tavaly átlagosan 144 millió forint értékben nyertek közbeszerzési tendert fővállalkozóként, a teljes, nagyvállalatokat is magában foglaló átlag pedig 274 millió forint volt. A közbeszerzési piac folyamatosan koncentrálódik” – nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Morvayné Vígh Katalin, a Gazdasági Versenyhivatal szakmai főtanácsadója.
Ugyan folyamatosan nő a kis- és középvállalkozások részesedése a közbeszerzési eljárásokból a darabszámot tekintve, de értékben ez a tendencia ingadozó. Mivel a jogszabályi változások már a kisebb értékű munkák pályáztatását is előírják, így a kkv-k nagyobb teret és hangsúlyt is nyertek, ezzel egyidőben egyszerűsödtek az eljárás szabályai és csökkentek az adminisztratív terhek is.
„Az általános elemek mellett kifejezetten kkv specifikus elemek is bekerültek a törvénybe, így a részajánlattételi lehetőség, illetve az, hogy az ajánlatkérő fenntartja a lehetőséget, hogy a kkv egyszerűsített eljárásban vehessen részt, ha árbevétele nem éri el az egymilliárd forintot - építési beruházás esetében 200 millió forint.” – írja a Napi Gazdaság.
/Forrás: sikeres.hu/
