Ebben a posztban jóval több kérdést teszek fel, mint amennyire választ adok.
1. Mi is az a melamin?
2. Mit keres a mindenben?
3. Hogy kerül a csimma az asztalra - azaz mi köze van ehhez az üzletfejlesztésnek?
Na lássuk:
1. Melamin.
A melamin egy heterociklusos vegyület (bármit is jelentsen ez) >>>. Fontosabb szerintem, hogy 350 Celsius fokon olvad és vízben nagyon rosszul oldódik. Még fontosabb, hogy magasabb hőmérsékleten elbomlik, úgy, hogy hidrogén-cianid és nitrogén-oxid keletkezik. Felhasználása alapértelmezésben melamin formaldehid műgyanták (aminoplasztok) anyaga (újabban táplálékkiegészítő).
2. Minek rakják ezt a szemmel látható módon nem emberi fogyasztásra teremtett matériát a kajába?
Nem tudni.
Hogy valami gáz van, azt lehet sejteni a nyilatkozatokból: a "Fehér Nyúl" tartalmaz valamennyit - ám a határérték alatti mennyiségben...>>> Mondjuk engem érdekelne, hogy miért van ilyen határérték, ez mennyi és hogy mennyi volt az, az érték, amely nem érte el ezt a nem tudni mekkora határértéket?
Állj, meg egy pillanatra kedves olvasó, fogódzkodj meg és csak aztán olvass tovább: a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal közölte azt is, hogy nem volt bizonyíték arra, hogy szennyezett búzaglutén, rizsfehérjekoncentrátum, vagy bármilyen más Kínából származó fehérjeforrás hozzánk került volna. Oké - de minek is kerülnének ezek ide? Meg aztán ő azt honnan tudja? Ja: és minek kerülne ide egyebek mellett kukoricakorpa (van ilyen egyáltalán?) meg rizskorpa - ami melaminnal szennyezett/kevert?
Könyörgöm, mondja meg nekem valaki, hogy minek hoz be az Európai Unió kukoricakorpát Kínából? És azt minek kezelik/szennyezik melaminnal?
3. A Cadbury`s-t meg a többiek nyakkendőjét elkapta az ipari húsdaráló.
A brit Cadbury tizenegy csokoládékészítményt von ki - mondja a hír >>> (de persze nem csak őket érinti a dolog, más gyártók más termékei is benne vannak, de ez most nem lényeges).
Na itt jön be az üzletfejlesztés.
Egyfelől ugye a kínai csokigyártó Cadbury a kínai igényeket elégíti ki - de mit lehet tudni, hogy mit gyártat ott és mit hoz vissza belőle (gondoljunk például a lengyel Balatonra vagy Pilótára...)?
Az üzletfejlesztés keretén jó, ha olcsóbban termelünk, termeltetünk - de mennyire kell a drágábbá tevő fejlett világbeli szabványokra odafigyelni, hatósági követelményeknek megfelelni, ha kitelepítjük termelésünket a harmadik világba? Vagy elég azt mondani, hogy az ottani szabványok, törvényi előírások mások - ott, azokat kell betartani?
Megéri-e a rövid(ebb) távú haszonért odadobni a cég hosszútávú létezését? Mert előfordulhat, hogy az ilyen típusú hírek, úgy leviszik a vállalat értékét, hogy könnyen felvásárolhatják - vagy évek múlva olyan kártérítést fizettetnek vele a túlélőknek, hogy lehúzhatja a redőnyt...
