Különösebb ideológiai alapozás nélkül: alapvetően jobbnak gondolom egy ismerőstől húst, zöldséget venni, mint ha 16 ezer kilométerről szállítják - különös tekintettel a fenntarthatóságra, meg ilyenekre.
Amúgy messziről jött ember, azt mond, amit akar...noha van abban valami furcsaság, hogy egy falusi a hipermarketbe jár élelmiszerért, kicsit erősnek érzem a "visszatértek az állattartáshoz a falusiak" kitételt, némi alátámasztás és részletezés nélkül. Az "egyre több helyen tartanak a kistelepüléseken, falvakban jószágot, csirkét, disznót" talán jobban megközelíti a valóságot.
Falun egyre népszerűbb a feldogozott termékek közvetlen értékesítése
Visszatértek az állattartáshoz a falusiak a feldolgozott termékek közvetlen értékesítésének megkönnyítésével a Fiatal Gazdák Szövetsége szerint. Az érintett gazdákra szigorúbb higiéniai szabályok vonatkoznak, mint azokra, akik saját fogyasztásra vágnak disznót.
A házi vágást nem kell bejelenteni a hatóságoknak, ha a hurkát, kolbászt, disznósajtot nem adják el. A kistermelőkre szigorúbb szabályok vonatkoznak. Évente 72 disznót vágathatnak le engedélyezett vágóhídon vagy vágóponton. Termékeiket a környék piacain vagy boltjaiban árulhatják.
– A falusi vendéglátás keretében adottak a lehetőségek arra, hogy a saját állatát valaki levágja, és azt feltálalja, hogy a falusi ízeket, ételkülönlegességeket megízleltesse a turistákkal – mondta a Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának vezetője, Farle Csaba.
– Nyolc éven át nagyon keveset hallottunk arról, hogy a helyi termékelőállítás milyen fontos, és hogy a közvetlen értékesítésben mennyi lehetőség van. A 2010 óta a kommunikációs váltás már érezteti a hatását – tette hozzá Mikula Lajos. A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének ügyvezető elnök úgy látja, hogy egyre több helyen tartanak a kistelepüléseken, falvakban jószágot, csirkét, disznót. (MTI/Agrárhírek - kép: editvendéghaz.ewk.hu)