Én nem tudom.
Ebben az országban sose vót könnyű élni, magyarnak lenni mindig is egy kihívás volt, egyfajta tudatmódosult állapot.
Aztán itt van ez a hír - no, ez sem könnyít semmin se.
1. Lehet óbégatni Európa lemaradásán az innovációs versenyben, attól az még nem fog változni.
2. Valaki magyarázza már el, hogy hogyan jön a képbe a MGYOSZ?
3. Ha jól értem, az egész az utolsó bejegyzés a lényeg, amikor már megint állami támogatással innoválnának valakik?
Néhány apróság a legutolsó ponthoz kapcsolódóan:
Az MGYOSZ vagy nagyon okos és tud valamit - vagy ellenkezőleg. Én el nem tudom képzelni, hogy mivel tudnak odahatni a kormányzatra, hogy növelje a K+F+I kiadásokat ebben az elhúzódó válságos időkben, amikor minden permanensen széllkálmántervesítésre kerül.
Miért pont az innováció kapna több pénzt? Én nem vagyok semmi jónak elrontója - de tényleg?
Különös tekintettel az MGYOSZ albán légvédelemhez hasonló érdekérvényesítő képességére (húsz magasan kiképzett katona, két sorban: első sor csúnyán szemöldököt ráncol és keményen tekintget, a második sor öklöt ráz a behatoló gépek felé.)
Bár mondjuk az Echo TV is lehozta a hírt - akkor ezt meg találjátok ki ti, hogy most ez mit is jelenthet a jelenlegi erőterekben, jó? Mégiscsak tudhatnak valamit, amit mi nem?
MGYOSZ: Európa lemaradhat az innovációs versenyben
Az Európai Unióban működő vállalatok fejlődését elsősorban a tőkéhez való hozzáférés nehézsége és a szabályozási rendszer bonyolultsága hátráltatja - áll a Európai Bizottság jelentésében, amelyet a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) juttatott el csütörtökön az MTI-nek.
Az Európai Bizottság által közzétett kutatási eredmények szerint bár a vezető európai vállalatok a kutatási-fejlesztési-innovációs (K+F+I) befektetéseinek háromnegyede jelenleg még az Európai Unión belül valósul meg, a következő években ezek a beruházások egyre inkább eltolódnak Kína, Japán, India, az Egyesült Államok és az unión kívüli európai országok irányába.
Mindez azt jelenti, hogy az EU továbbra sem tekinthető vonzó helyszínnek az innovációs befektetések számára, ami egyre komolyabb versenyhátrányt okoz a fő nemzetközi riválisokkal szemben. Összességében a K+F+I beruházások terén 5 százalékos növekedésre lehet számítani a felmérésben részt vevő európai nagyvállalatoktól kapott adatok alapján, ugyanakkor az Európai Unióban várhatóan mindössze csak 3 százalékkal nő majd az érintett vállalatok innovációs kiadása. Az ilyen beruházások fennmaradó két százalékát tehát már az unión kívüli területeken hajtják végre - derül ki az összegzésből.
Az MGYOSZ szerint az EU területén működő vállalatok fejlődését a tőkéhez való hozzáférés nehézsége és a szabályozási rendszer bonyolultsága hátráltatja leginkább. Ezek a problémák nem csupán az európai K+F+I befektetések volumenét csökkentik, de lényegében a teljes uniós vállalati szektor gazdasági tevékenységét is negatívan befolyásolják.
"Európai szinten összehangolt innovációs politikára van szükség a K+F+I beruházások visszaesésének megállítása érdekében. Sürgős intézkedéseket igényel továbbá a vállalkozások forráshoz jutásának megkönnyítése és a szabályozás egyszerűsítése az Európai Unió részéről, ha nem akar végleg lemaradni a globális gazdasági versenyben távol-keleti és tengerentúli versenytársai mögött" - mondta Futó Péter, a BusinessEurope alelnöke, az MGYOSZ elnöke.
Az MGYOSZ szerint mielőbbi beavatkozásra van szükség e káros folyamatok visszafordítása érdekében az EU egészében, így Magyarországon is.
Ezek közül a legfontosabb a vállalkozások tőkéhez jutásának elősegítése, egységes uniós szabályozási rendszer kialakítása, különös tekintettel a kockázati- és magántőke-befektetésekre, a vállalkozások és az egyetemek közötti K+F+I együttműködések támogatása és a közvetlen kormányzati K+F+I támogatások jelenlegi szintjének emelése. (MTI/Elemzésközpont)
