Üzleti innováció, üzletfejlesztés

Egy startup fizet az áruházi fotókért

A Quri nevű amerikai vállalkozás fizet a vásárlóknak, ha feltöltik az áruházakban készített fotókat a termékekről. A nagyobb cégek sok pénzt hajlandóak fizetni azért, hogy ellenőrizzék, hova kerülnek termékeik az áruházakban, megfelelően vannak-e elhelyezve, elég hangsúlyos helyen vannak-e.

A San Franciscóban alapított startup arra vállalkozott, hogy a vásárlókat is bevonja ennek ellenőrzésébe, így nem kell a nagy cégeknek külön alkalmazottakat tartani erre, vagyis olcsóbban megússzák az ellenőrzést. Az ötlet egyszerű: szinte mindegyik mobilon van már kamera, vásárlás közben csak le kell fényképezni az adott termékeket és fel kell tölteni az erre kialakított felületre. A Quri összegyűjti a fotókat és eljuttatja a nagy cégeknek, majd fizet a vásárló PayPal számlájára néhány dollárt.

Az iPhone-ra és iPadre már egy EasyShift nevű alkalmazáson keresztül is fel lehet tölteni a képeket. A nagyobb cégeknek azért éri meg, mert vásárlók ezrei töltheti fel folyamatosan a képeket, így állandóan ellenőrizhetik a termékek helyét, állapotát, tudják mikor kell szállítani, mert kevés van már, és azt is láthatják, hogyan fogy a termék. (Index) 

A jövő Rubikjai versenyeznek

Magyarországon fejlesztett, máshol még nem látott találmányok versenyeznek június elején a Budapesten tartott Innovációs TechShown. A rendezvény célja a huszonegy leginnovatívabb hazai csúcstechnológiai termékének bemutatása.

Összehasonlítha-tatlan termékek versenyére kerül sor június hatodikán, a negyedik Innovációs TechShown. A zsűri azt a lehetetlen feladatot kapta, hogy intelligens meteorológiai ballonok, okostelefonos egészségügyi szoftverek és tanulóképes navigációs szoftverek közül válassza ki, melyik az év legígéretesebb fejlesztése.

Az Akvárium klubban megrendezett erőpróbát nem csak a befektetők, a feltalálók és a munkahelyet kereső, nyitott gondolkodású mérnökök kereshetik fel. Mindenki számára nyitva áll a kiállítás, akit érdekel, hogy mik lehetnek a jövő nagy találmányai. A fejlesztők mellett a befektetők is szóhoz jutnak az esemény programjában. A TechShow belépő 15 ezer forintba kerül, az egyetemisták azonban már 1200 forintért bejuthatnak.

Az idén negyedszerre megrendezett TechShow által felvonultatott magyar fejlesztésekről már tavaly is írt lapunk. A zsűri akkor az unalmas, krétával modellezős fizikaórákat felpezsdítő Webcam Laboratory szoftver lett. (origo)

Eltűnhet Magyarországról a bankkártyás fizetési mód

A közeljövőben a pénzügyi tranzakcióink is mobilizálódnak, így a bankkártyás fizetési mód idővel eltűnhet a piacról. Az NFC technológia küszöbön álló térhódításával a mobiltelefonba „költözhet" a pénztárcánk, ami magasabb felhasználói élmény mellett gyökeresen megváltoztathatja majd fizetési szokásainkat is.

Magyarország az elsők között indíthatja el a mobil NFC technológián alapuló szolgáltatásokat, a kereskedelmi bevezetés hazai sikeréhez pedig valóban minden tényező adott. A mobiltárca áttörést, evolúciós ugrást hozhat: nagyban visszaszoríthatja a készpénzforgalmat és leegyszerűsítheti a kiskereskedelmi tranzakciókat is.

Kimutatások szerint a bankkártyák számának emelkedése 2008 óta megállt és a hitelkártyák mennyisége pedig jelentősen, 25%-al (mintegy 600ezer darabbal) csökkent. Hazánkban 0,9 darab bankkártya jut egy főre, amely elmarad az európai 1,4-es átlaghoz képest. Ezzel szemben a mobiltelefon-penetráció már 2007-ben elérte a 100%-ot, ami azt jelenti, hogy minden magyar állampolgárra egy mobilkészülék jutott, ráadásul egyre gyakrabban vásárolunk is mobiltelefonunk segítségével.

„A három hazai nagy mobilszolgáltató jelenleg együttesen mintegy 11 millió aktív SIM kártyával rendelkezik. A mobiltelefon a mindennapok elengedhetetlen kelléke lett és hamarosan a pénztárcánk tartalma is beköltözhet a készülékbe" - nyilatkozta Pukler Gábor, a Magyar Mobiltárca Szövetség elnöke.

A kényelmi szempontok mellett számos üzleti és környezetvédelmi érv szól a mobiltárca mellett. Az NFC képes készülék csökkentheti a készpénzhasználatot és kiválthatja a pénztárcákban lapuló plasztikkártyákat is. A tranzakciók sokkal kényelmesebbek és gyorsabbak lesznek, így a felhasználók időt, a piaci szereplők pedig energiát spórolnak meg. A különböző hűség- és törzsvásárlói kártyák, jutalompontok és kuponok pedig különböző alkalmazások formájában költözhetnek be a mobiltelefonokba. A biztonsági elem pedig a SIM kártya, amelyet eleve egyedi, személyes kód véd meg az illetéktelen használattól.

„Bár számos, egymástól eltérő megoldás létezik az érintésmentes tranzakciókra, egy alapvető kérdés megválaszolásával könnyen meghatározhatjuk a fejlődés irányát. Nem mindegy ugyanis, hogy a készülékben, egy, a telefonba helyezett SD kártyán, vagy éppen a SIM kártyán van a biztonsági kontroll." - magyarázta Lemák Gábor, a Magyar Mobiltárca Szövetség Főtitkára. „Mindez technológiai kérdésnek tűnhet, ám a három biztonsági variáció három gyökeresen eltérő mobil NFC ökoszisztémát feltételez. A szövetség tagjai logikus megoldásként a SIM kártya mellett tették le voksukat."

Az idei évben 200 millió NFC képes mobiltelefon kerül forgalomba, 2013-ra pedig ez a szám már a 300 milliós mennyiséget is elérheti. A kritikus tömeg ugyanakkor az elfogadói oldalon is szükséges ahhoz, hogy a technológiában rejlő hatalmas potenciált a piaci szereplők kihasználhassák. A mobiltárca ugyanakkor a fizetésen túl még ezernyi innovációt kínál. Az NFC technológiában, az érintésmentes kommunikációban rejlő lehetőségek kihasználása csak az alkalmazásfejlesztők fantáziáján múlik. (MTI/PP) 

Valaki elmagyarázhatná, hogy mi volt ez?

Nekem semmi közöm az egészhez, hála Istennek, innen én csak szemlélődöm és hülyeségeket kérdezek - de azért mégis... 1. a projekt nem volt beállítva a költségvetésbe? 2. az Innovációs Alap 8 és fél milliárd forintja eddig általános tartalék volt, amire nem hirdettek semmilyen projektet? 3. milyen adatközpont az, amit három-négy hónap alatt fel lehet húzni? Mert, hogy most kiírják (?) a közbeszerzési pályázatot, egy hét múlva megnyeri valaki (vajon ki lesz az?), nálunk nyáron a fű se nő... gondolom valami számítógépeket (talán még különlegesek is, nem egyszerű bóti gépek) is kell beszerzeni, felszerelni, kapcsolatot kell kiépíteni, tesztelni kell, miegymás...

Mondjuk az is érdekelne, hogy hány embernek teremt munkahelyet...

Ezt rajtam kívül senki nem találja furcsának? Nem? Akkor jó, rendben.

Egyébként mindegy is, nekem ettől se nem jobb, se nem rosszabb - jöjjön, aminek jönnie kell.

Módosították a költségvetést

Módosította a költségvetést a parlament hétfőn, így a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap forrásai biztosítják, hogy a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) informatikai adatközpontja Budapesten jöjjön létre.

Három fideszes képviselő - Koszorús László, Csizi Péter és Ékes József - ezt célzó módosító javaslatát 290 igen szavazattal, 14 ellenében fogadta el az Országgyűlés.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpont által összeállított pályázat eredményeként 2013. január 1-jétől Csillebércen működhet a CERN részecskegyorsító kutatóintézet informatikai adatközpontja. Az ennek érdekében a szükséges beruházást így még idén meg kell valósítani.

A kormánypárti politikusok arra hivatkozva kezdeményezték az ez évi költségvetés módosítását, hogy a bruttó 8,5 milliárd forintos beruházáshoz nélkülözhetetlen az állami szerepvállalás és a költségvetési támogatás. Javaslatuk elfogadásával a szükséges összeget a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap idei forrásaiból biztosítják.

Az előterjesztés indoklása szerint Csillebércen világszínvonalon is egyedülálló csúcstechnológia valósulhat meg. A projekt része az MTA tulajdonában lévő ingatlan átalakítása úgy, hogy ott egy ezerötszáz négyzetméteres adatközpont jöjjön létre.

A fideszes politikusok hangsúlyozták: amellett, hogy az adatközpont javítja az ország tudományos megítélését, a CERN által több éven át biztosított üzemeltetési költségek elérik a 25 millió eurót, hozzájárulva a foglalkoztatás növeléséhez, másrészt a költségvetés bevételeihez. (Portfolio)

Saját böngészőt vehet magának a Facebook

Egy brit hírportál értesülései szerint a Facebook a számítógépre és mobil eszközökre egyaránt elérhető Opera böngészőt szemelte ki magának, és felvásárolni készül az azt fejlesztő norvég céget.

Erről a Pocket-lint nevű brit, főként kütyükkel foglalkozó technológiai hírportál számolt be egy saját, megbízhatóként definiált forrására hivatkozva. A hírportál szerint a Facebook fel akarja vásárolni az Opera Software céget.

Az Opera böngésző fejlesztése még 1994-ben kezdődött a norvég Telenor cég egyik osztályán, de egy évvel később a szoftvert felesztését külön cégbe vitték ki: bár a társaság hagyományos számítógépekre is elérhetővé tette böngészőjét, komolyabb sikert inkább annak mobiltelefonos és táblagépes verzióival ért el. Ennek specialitása, hogy a vállalat szerverein keresztül, tömörítve továbbítja az adatokat a készülékekre, így a böngészés lassabb mobilnetes kapcsolaton is gyors, és a szokásosnál kevesebb adatforgalmat generál.

Az Opera Software közlése szerint a társaság különböző szoftvereit világszerte mintegy kétszázmillióan használják. (origo) 

Magyar Telekom: év végére lefedi Budapestet a szupergyors internet hálózat

A tervek szerint az év végére Budapesten kültéren mindenütt elérhető lesz az ügyfeleknek a Magyar Telekom negyedik generációs mobil hálózata (4G/LTE), miközben a társaság nyáron a főváros agglomerációjába és több vidéki városba is elviszi szupergyors mobilinternet szolgáltatását.

A társaság közleménye szerint napjainkban kültéren Budapest lakosságának 90 százaléka, beltéren pedig 73 százaléka számára érhető el a 4G/LTE szolgáltatás.

A közlemény idézi Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgatót, aki elmondta, a jövőbeli fejlesztéseket veszélyeztetheti, ha az iparágat túlzott mértékben és diszkriminatív jelleggel terhelő különadók miatt csökkennek a források. Ennek következtében ugyanis lelassulnak a beruházások az ország versenyképessége szempontjából fontos húzóágazatban, a távközlésben.

A társaság egy éve indította el mobilhálózatának nagyszabású modernizációját: a szupergyors mobilinternet-hálózatot az Ericsson közreműködésével építi. A felek tavaly májusban, a fejlesztés nyilvánosságra hozatalakor a szerződés összegét üzleti titokra való hivatkozással nem árulták el, a Magyar Telekom csupán azt közölte, hogy a következő években mintegy 30 milliárd forintot költ hasonló fejlesztésekre.

A beruházás a hálózat gyorsabbá tétele mellett egyebek mellett 50 százalékos energia megtakarítást is lehetővé tesz. A vállalat célja az, hogy 2013-ra az ország közel 100 százalékán lehetővé váljon a másodpercenként 21 megabites internetes sebesség. (MTI/ProfitLine) 

K+F+I ernyőprojektek támogatása

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség március 30-án pályázatot hirdetett meg az "K+F+I ernyőprojektek támogatása (ERNYO_12)" címmel.

A pályázati kiírás célja: a vállalati K+F+I tevékenység dinamikus növekedésének biztosítása a jelentős nagyvállalati K+F+I programok megvalósításának támogatásával. A pályázó vállalatok K+F+I tevékenységet felölelő ún. ernyőprojekt keretében a vállalkozás új projektjeire nyerhet támogatást, a megvalósítási időszak alatt elvégzendő K+F+I tevékenységével arányosan.

Pályázók köre: gazdasági társaság, amely az álabbi feltételek közül legalább kettőnek megfelel:
- a 2010. évben legalább 40 millió Ft értekben volt előirt innovációs járulékfizetési kötelezettsége (K+F kedvezmény érvényesítését megelőzően)

vagy
- legalább 40 fő szakirányú felsőfokú képzettséggel rendelkező, K+F+I-vel foglalkozó kutatót, fejlesztőt, kutatás-fejlesztési segédszemélyzetet foglalkoztattak a pályamű benyújtását megelőző hónapban,

vagy
- legalább 3 éve igazolhatóan foglalkoznak K+F+I tevékenységgel.

Támogatható tevékenységek: alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés
Támogatás összege: 40-2000 millió Ft

Benyújtható: 2012. május 02-tól

További információ és részletes leírás: www.nfu.hu/palyazatok, telefon: 06-40/638-638, e-mail: nfu@nfu.gov.hu 

Hydro Kit hőszivattyú

A milánói Mostra Convegno Expocomfort (MCE) épületgépészeti kiállításon Hatékonyság és Innováció termékdíjban részesült az új LG Hydro Kit hőszivattyú, amely a hagyományos fűtési alkalmazásokhoz képest hatékonyabb megoldást nyújt melegvíz-ellátásra és padlófűtésre is.

A fejlett hőszivattyús és az innovatív, Inverteres technológiának köszönhetően az LG Hydro Kit akár 77 százalék energiát képes megtakarítani egy hagyományos gázkazánhoz képest. A Hydro Kit másik fontos előnye, hogy kifejezetten környezetbarát HVAC megoldásnak tekinthető, hiszen az energiatöbbletet termelő fűtéshez és háztartási melegvíz-ellátáshoz a környezet levegőjét használja fel megújuló energiaforrásként.

A Hydro Kit több energiát takarít meg a hagyományos elektromos vagy fosszilis üzemanyaggal működő fűtési rendszerekhez képest, lehetővé téve az üzemeltetési költségek és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését is. Mindezeken túl az LG rendszere magas fajlagos fűtési teljesítménnyel (COP) rendelkezik (akár 4,2).

A fűtéshez és háztartási melegvíz-ellátáshoz szükséges energiát a környezet levegőjéből nyeri megújuló energiaforrásként. Ennek a technológiának eredményeként a Hydro Kit jelentős csökkenést mutat a szén-dioxid-kibocsátás terén is: akár 51 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsát ki, mint egy hagyományos gázkazán. A Hydro Kit egyidejűleg több hőszivattyúhoz köthető, amelyek a levegőből, vízből és talajhőből nyerik a környezetbarát rendszerhez szükséges zöld energiát.

A magas hőmérsékletszintű Hydro Kit kiemelkedően jó hatásfokkal működik, az Inverteres, kétfokozatú kompresszor technológiája révén a fűtési teljesítmény igény 100 százalékát nyújtja 80°C fokos melegvízellátást biztosítva, még mínusz 15 °C fok külső hőmérséklet esetében is. A környezet levegőjéből történő hő kinyerésével, majd annak a fűtésnél és melegvíz-ellátásnál való felhasználásával a Hydro Kit további 15 százalékos energiamegtakarítást tesz lehetővé.

„Számos áttörést jelentő technológiának köszönhetően (mint például a hővisszanyerő rendszer) a Hydro Kit kiváló példa arra, hogy növelhetjük életminőségünket, miközben ezzel egyidejűleg csökkentjük az energiafelhasználást és védjük a környezetet is.” – nyilatkozta Kamgyu Lee, az LG AE System légkondicionáló üzletágának alelnöke. (LG Electronics Magyar Kft., rövidítve) 

"Iratkezelés? Mindjárt elájulok az unalomtól!"

Majd ha a hatóság elkapja a mogyoróit és elkezdi morzsolgatni, felébred... 

A jól szervezett iratkezelés (egyebek mellett): segíti a törvényeknek, előírásoknak megfelelő működést (mostanában ez erősődő, egyre jobban erősődő elvárás az állam részéről).

Most ugyan mosolyog, de ez csak azért van, mert még soha nem járt cége irattárában - az adóhatóság szigorúan bünteti a dokumentumok megőrzési kötelezettségeinek elmulasztóit!

Nem lenne jobb helye annak a néhány milliónak, amit most ki fog fizetni bírságra...?

Nem kell Önnek eljönnie - elég, ha valamelyik értelmesebb munkatársát küldi el - asszisztenstől a gazdasági igazgatóig volt már résztvevő....

A DWP Akadémia >>>, a dokumentumkezelési, iratkezelési képzések szakértője, 2012 májusában megkezdi Iratkezelési tanfolyamán a vizsgáztatást. Az itt vizsgázott hallgatók tanúsítványt kapnak - és hozzájárulásuk esetén - egy iratkezelési "szakértői" névjegyzékbe kerülnek, amelyet publikussá tesz.

Első alkalommal 2012. 05. 30-án kerül sor a vizsgára, amelyhez minden korábban végzett hallgató csatlakozhat, a jelenleg vizsgázók feltételeivel (kedvezményes vizsgadíj). A vizsgára a nap zárásaként kb. 16 órától kerül sor.

A jövőben folyamatosan lehet csatlakozni a vizsgázókhoz, a DWP Akadémia következő alkalommal június 27-ére tervezi a vizsgáját.   Iratkezelési tanfolyam júniusban >>>

A hallgatók a végzéstől számított egy éven belül bármely vizsgacsoporthoz csatlakozhatnak. A nyári szünet után szeptemberben indul tanfolyamaival, vizsgáival az Akadémia.

Iratkezelés a Facebookon >>> - csatlakozzon! 

Új képzések a DWP Akadémián >>> (időről időre bővül és folyamatosan indít csoportokat)

Kérdés, kapcsolat, információ:
Fodor Zoltán
szakmai igazgató
06/30/600 31 26
oktatas@docuworld.hu
info@ocuworld.hu
www.docuworld.hu 

Elindult a magánűrhajó

Elindították a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az első magánűrhajót kedden a floridai Cape Canaveral-i űrközpontból.

A Dragont egy Falcone–9 hordozórakéta emelte a magasba helyi idő szerint még napfelkelte előtt. Az indítást korábban többször elhalasztották.

Az űrállomáson tartózkodó asztronauták közül kettő robotkarral fogja majd be a szerkezetet, amikor a Dragon csütörtökön megközelíti az ISS-t. Az űrhajó előbb 2,5 kilométeres közelségbe kerül a ISS-hez, majd repülési manővereket végez. Az amerikai űrkutatási hivatal ezt követően adja ki az engedélyt a Dragon csatlakoztatására.

A SpaceX amerikai cég gyártmánya mintegy 500 kilogrammnyi hasznos terhet visz a Föld körül átlagosan 350 kilométer magasságban keringő űrbázisra, de mostani útjának az a lényege, hogy kipróbálják az utat a Dragonnal oda és vissza.

A Dragon két hetet tölt majd az űrállomáshoz csatlakoztatva. Ez idő alatt az ISS legénysége kipakolja a rakományt. Ezt követően a magán-teherűrhajót mintegy 600 kilogramm hasznos teherrel ugyancsak a robotkar segítségével választják le, hogy utána visszatérjen a Földre, Kalifornia partjaitól nem messze a Csendes-óceánba csobbanva.

Verseny

A SpaceX egyike azoknak az amerikai magáncégeknek, amelyek azért versengenek, hogy a NASA űrsiklóflottájának tavalyi „nyugdíjazása” után elsőként építsenek meg egy olyan űrhajót, amely képes rakományok, majd emberek biztonságos eljuttatására az ISS-re.

A NASA az űrrepülőgépek kivonása után a magánszektorhoz fordult segítségért, több száz millió dollárral támogatva annak fejlesztéseit. A lehetőséggel élni kíván a Sierra Nevada, a Blue Origin, az Orbital és a Boeing is. A riválisok közül a SpaceX volt az első, amely 2010. december 9-én képes volt űrhajót Föld körüli pályára állítani, majd onnan biztonságosan visszahozni.

A 6 tonna tömegű, 5,9 méter hosszú és 3,6 méter átmérőjű Dragon a közeljövőben teherűrhajóként fog szolgálni. Jelenleg orosz, európai és japán teherűrhajók szolgálják ki az ISS-t. A SpaceX tervei szerint 2014-ben már embereket is szállíthat a Dragon a Nemzetközi Űrállomásra. (MTI/MNO) 

Dudál a Nissan, ha felfújják

Az Egyesült Államokban ma már kötelező a guminyomás-ellenőrző rendszer minden új autóban, de a Nissan jött rá először, hogy a beépített érzékelőt másra is lehet használni.

A nem megfelelően beállított guminyomás komoly veszélyeket rejt, és ez nem csak arra az esetre vonatkozik, ha elszökik a levegő az abroncsból. Ha túlfújjuk a kereket, az ugyan a fogyasztás csökkenésével jár, és csökkenti a kerekek túlmelegedésének veszélyét is, viszont drasztikusan csökkenti a tapadást, ami szintén veszélyes. Ezt azonban kevesen tudják, és gyakran előfordul, hogy egy-egy autótulajdonos még hozzávetőleg sem tudja, mekkora nyomásra kéne felfújnia az abroncsokat.

Nekik lehet nagy segítség az Easy Fill Tyre Alert nevű találmány, amely a Nissan észak-amerikai modelljeiben a szériafelszerelés része lesz. Az ötlet egyszerű: a gumi felfújásakor az autó rövid kürtszóval jelzi, ha a nyomás eléri a gyárilag előírt értéket. A megvalósításhoz pedig nem kell szinte semmi: a szenzor kötelezően benne van az autóban és a kürt is, csak a nyomásfigyelő elektronika programozását kellett módosítani.

Egyelőre nem tudni, hogy más kontinenseken is tervezik-e a megoldás bevezetését, de talán nem lenne haszontalan, hisz nagyban leegyszerűsítené a megfelelő guminyomás beállítását. (Autótrader)

Apple - bejegyezték az új terméket: iPen

Az Apple újabb érdekes termék szabadalmát nyújtotta be, a PatentlyApple gondos bloggereinek hála most mi is megnézhetjük, mi lapul az almás cég tarsolyában. A legújabb elfogadott szabadalom neve iPen (azaz „iToll”), nem nehéz kitalálni, hogy nagyjából mire lesz jó. Újdonság, hogy a szabadalom alapján úgy tűnik hangszóró is lesz a tollban (talán audió-visszajezés céljából).

Az iPen működni fog iPhone-al és az iPad-ekkel is, sőt a szabadalomban szó esik multiplayer-játék támogatásról is, bár ezt egyelőre nehezen tudjuk elképzelni. Az iPen terveit 2010-ben nyújtotta be Aleksandar Pance és Omar Leung (Apple mérnökök) de az UPTO csak a héten hozta nyilvánosságra az adatokat. Részletes ismertető és sok-sok oldalas technikai magyarázat itt olvasható >>>. (Techline) 

Van-e értelme a kkv-kat támogatni? Ki lehet számolni (mondjuk 50 % Unilever önerőt feltételezve) - ha 100 vállalkozó kaphatott volna 10 millió vissza nem térítendő támogatást - mit tudott volna elérni vele? Össze lehet-e vetni 65 új rabszolgával? (Elnézést kérek a hatvanöttől, nem úgy értem) 

Csak ha már kkv-kat támogatunk, csak ha már vállalkozókat hiányolunk...

Esővízzel hűtik a fagyit Veszprémben

Több mint kétmilliárd forintból épült új hűtőház Veszprémben. Az Unilever új egysége környezetbarát technológiákat használ, így például az esővizet is felhasználják a fagyik hűtéséhez.

Átadták az Unilever Magyarország veszprémi jégkrémgyárának 2,2 milliárd forint összértékű, 65 új munkahelyet teremtő beruházásából megvalósuló hűtőházát. A fejlesztés eredményeként Európa egyik legkorszerűbb nagy kapacitású hűtőháza épült meg Veszprémben, amely az esővizet is felhasználja hűtővízként.

A projekt az Új Széchenyi-terv Közép-Dunántúli Operatív Program keretén belül, összesen 558 millió forintos támogatással valósult meg. A beruházás révén egy négy blokkból álló hűtőház jött létre a kapcsolódó épületekkel (kompresszorház, raktárak, árukiadó iroda, étterem, melegedő, öltöző, targoncatöltő) és 10 ezer négyzetméter hasznos alapterülettel. Az átalakítás során a csomagolóüzemet, az út- és parkolórendszert és a zöldfelületet is fejlesztették. A fejlesztés eredményeként csökkenni fog a veszprémi gyár szén-dioxid-kibocsátása és vízfelhasználása.

A veszprémi jégkrémgyár korábbi, kisebb kapacitása messze elmaradt az igényektől, ezért a gyár az utóbbi években már külső raktárakat használt a folyamatos szállítás biztosításához - mondta Szatóri László gyárigazgató. A most elkészült beruházás a gyár által 2008-ban indított háromütemű fejlesztési program második fázisát zárja le. Az első ütemben bővült a termelés, a második ütemben megvalósult a hűtőház fejlesztése, 2012-2015 folyamán pedig további kapacitásfejlesztés zajlik majd az üzemben: a 2009-es évi 40 millió literről 2015-ig 80 millió literre viszik fel a termelést - tette hozzá.

A fenntarthatósági terv értelmében az Unilever globális szinten vállalta, hogy miközben megkétszerezi forgalmát, felére csökkenti környezetterhelését 2020-ig. A most megvalósult beruházás e szempontoknak tökéletesen megfelel, ráadásul az átalakítással már most mintegy 10 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást - mondta a gyárigazgató.

A fejlesztés részeként az új hűtőházban a jelenlegi legkorszerűbb hűtéstechnológiát építették be, miközben az épületszerkezet kialakításánál a leghatékonyabb hőszigetelési megoldásokat alkalmazták. A hűtőházi és a kültéri világítást automatikusan vezérelt LED lámpák biztosítják, és a tetőről összegyűjtött csapadékvizet hűtővízként használják fel. A gyárban keletkező hulladékhőt az iroda- és a kiszolgáló területek fűtésére, illetve a használati meleg víz előállítására fordítják. A beruházásnak köszönhetően 65 új munkahely jött létre. (MTI/Vállalkozói Negyed) 

Ez a pénz is elfogyott

Lezárják a KMOP-1.2.1/B-11 kódszámú pályázatot. Már csak május 31-ig lehet pályázni a komplex vállalati technológia fejlesztés érdekében kiírt programra.

Miközben hatalmas probléma az ország számára, hogy nem tudja lehívni az EU pályázati pénzeket, újabb keret kimerülését jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent „Komplex vállalati technológiai fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára” című (KMOP-1.2.1/B-11) kiírás esetében – tekintettel a rendelkezésre álló keret valószínűsíthető kimerülésére – a benyújtási határidő 2012. június 30-ról 2012. május 31-re módosult az NFÜ honlapján megjelent tájékoztatás szerint.

A hivatal a 2012. május 31-én éjfélig postára adott pályázatokat még értékeli, de azután nem lehet pályázni. A „Komplex vállalati technológiai fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára” című (GOP-2011-2.1.1/B kódszámú) kiírást nem érinti a változtatás, vagyis a közép-magyarországi régión kívül még van forrás.
A benyújtási határidő 2012. június 30-ról 2012. május 31-re módosult

A minimum 15 millió forint, maximum 100 millió forint – az összes elszámolható költség maximum 30 vagy 35 százaléka (budapesti középvállalatnak 20 százalék) – vissza nem térítendő támogatást 2011-2013-ra 7,28 milliárd forintos kerettel hirdette meg az NFÜ.

Érdemes ellátogatni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjára, többek között a TÁMOP és TIOP kiírásokra vonatkozó megváltozott határidőkről, szállítói előlegről és egyéb kedvezményezetteket érintő változásokról szóló tájékoztató is megtalálható már az érintett pályázatok dokumentációihoz kapcsolva. (MTI/PP) 

Kínára és Indiára kacsintgat a Richter

A biotechnológia a Richter számra kitörési pont lehet a következő években - mondta Bogsch Erik, a gyógyszergyár vezérigazgatója kedden az Országgyűlés innovációs és fejlesztési eseti bizottságában.

A cégvezető továbblépési lehetőséget lát a kínai és az indiai piacon is, illetve Latin-Amerikában. Hozzátette, hogy az Európán kívüli piacokon az államközi kapcsolatok fejlesztése jelentős támogatást jelenthet a cég számára a terjeszkedésben. Mint mondta, Nyugat-Európa felé elengedhetetlen a nyitás, hiszen a gyógyszeriparban ma már minden előírás európai, az Amerikai Egyesült Államokban viszont nagyon nehéz a cégnek megvetnie a lábát.

Mindezek mellett Bogsch Erik fontosnak tartja azt is, hogy a vállalatnál megmaradjon az eredeti kutatás. Kifejtette, hogy az eredeti készítmények gyártásának ugyan nagy a kockázata, a cég jövője szempontjából azonban fontos, egyrészt a gondolkodás, a kreativitás fenntartása miatt, másrészt ha egy eredeti molekula sikeres, akkor megtérül a befektetés.

A biotechnológiai vonalon egyelőre a bioszimiláris készítmények gyártására lát reális esélyt a Richter vezérigazgatója. Ezek a generikus készítményekhez hasonló, vagyis nem eredeti fejlesztésű termékek. Bogsch Erik nemzetgazdasági szempontból is fontosnak nevezte, hogy legyen hazai bázisa a biológiailag hasonló gyógyszerek gyártásának. Kifejtette, hogy Magyarországon a gyógyszertámogatás több mint 20 százaléka, mintegy 60 milliárd forint most is a biológiai készítményekre fordítódik. A Richter által gyártott ilyen termékeken a támogatás felét lehet majd megtakarítani, vagy ha úgy tetszik, kétszer annyi beteget lehet ellátni ugyanannyi pénzből.

Az akvizíciókra vonatkozó képviselői kérdésre válaszolva a vezérigazgató elmondta: a Richter elsősorban terméket szeretne vásárolni, nem pedig céget, a gyógyszeripar ereje ugyanis a termékportfólióban van. A Richter elsősorban nőgyógyászati készítményekkel - ami a társaság legerősebb területe - szeretné tovább bővíteni palettáját, konkrét célpontja azonban jelenleg nincsen.

A Richter Debrecenben most átadott új biotechnológiai üzeméről Bogsch Erik elmondta, hogy az üzem nemzetközi viszonylatban megfelelő kapacitással rendelkezik, és emlőssejtek felhasználásával a legkorszerűbb biotechnológiai termékeket képes előállítani. Ebben az évben klinikai vizsgálati mintákat állít elő, piacra kerülő termék gyártása várhatóan 2014-től indul. (MTI/Tőzsdefórum) 

A mérnökök szerepe az innovációban

Ez volt az idei témája a homokbányai Tudósházban megrendezett Magyar Műszaki Értelmiség Napja konferenciának, melynek már nagy hagyománya van a megyében. Az egész napos tanácskozáson elhangzott, ahhoz hogy a jövő mérnökei aktívan ki tudják venni részüket az innovációs folyamatokból szükséges a megfelelő képzés, és a szűkös pénzforrások megfelelő, átgondolt elosztása. (KecskemetiTV) 

Tájjellegű ételeink éledhetnek újjá a HÍR program pályázatán

A hagyományos magyar termékek mellett ezentúl a tájjellegű ételek, a gombák, a szörpök és a gyógynövények is lehetőséget kapnak a bizonyításra. A módosított Hagyományok–Ízek–Régiók (HÍR) pályázaton indulók már ezekkel a termékekkel, növényekkel is elnyerhetik a védjegyet - írja a VM sajtóirodája.

Gazdag gasztronómiai hagyományokkal rendelkező országként fontos, hogy tájjellegű ételeink is bekerülhessenek a HÍR gyűjteménybe, amely bemutatná, hogy az adott étel milyen szokásokhoz, tájegységhez kötődik, vagy hogy előállítása milyen speciális tudáson alapul. Hagyományos termékeink segíthetik, hogy egy-egy kisebb közösség, régió megjeleníthesse sajátos értékeit, hagyományait, ezáltal is színesítve az élelmiszerpiaci palettát, vonzerőt jelentve a hazai és nemzetközi turizmus számára.

A Hagyományok–Ízek–Régiók program védjegyre vonatkozó 2012. évi felhívás módosult, így a tájjellegű ételek, a gombák, a szörpök és a gyógynövények is elnyerhetik a HÍR védjegyet. Az pályázatok beadási határideje folyamatos, azokról szakmai bíráló bizottság dönt. Az eredményes pályázó jogosulttá válik a HÍR védjegy használatára, amelyet az általa előállított terméken, annak csomagolásán, illetve a kapcsolódó reklámanyagokon feltüntethet, valamint az Agrármarketing Centrum keretében szervezett HÍR kiállításokon és rendezvényeken termékeit bemutathatja, árusíthatja.

Eddig összesen 33 termelő 86 terméke viseli a HÍR védjegyet. A Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) program – nyugat-európai kezdeményezésre – Magyarországon 1998-ban indult el. Ennek eredményeként létrejött a hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeink és élelmiszereink gyűjteménye, amelyben 300 termék szakmai-történeti leírása található. A gyűjtemény mezőgazdasági termékeink és élelmiszereink ismertségét növeli, az ilyen termékeket gyártók piaci lehetőségeit bővíti.

A HÍR védjeggyel kapcsolatos tudnivalók, és a 2012. évi HÍR védjegyre vonatkozó pályázati felhívás megtalálhatók az Agrármarketing Centrum és a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért és Agrárigazgatásért Felelős Államtitkárság honlapján. (Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

Európa az öko-innovációt díjazza

Öko-innovációs alapot létesített az Európai Bizottság azon termékek és szolgáltatások piaci forgalmazásának támogatására, amelyek figyelnek a káros környezeti hatások elkerülésére és az energiaforrások ésszerű felhasználására. (Aiolus News)

Az alap összege 34,8 millió euró. A pályázatokat 2012. szeptember 6-ig kell elküldenie a vállalkozóknak és a cégeknek az EU-bizottsághoz öt kategóriában: reciklálás, víz, fenntartható termékek az építőiparban, zöld vállalkozások, élelmiszer- és italszektor. A pályázók közül 50-et választanak ki a támogatásra, amely a projektek költségvetésének legfeljebb 50%-át érhetik el. Janez Potočnik, európai környezetvédelmi biztos emlékeztetett arra, hogy az elmúlt négy évben az EU Versenyképességi és Innovációs Keretprogramja (CIP) több mint 100 környezetbarát piacra kerülését segítette. A biztos mindenekelőtt a kis- és középvállalkozásokat biztatta a pályázatra, hangsúlyozva azok alapvető szerepét az Unió gazdasági növekedésében. (MTI/AltEnerg)

Indul a hajsza a milliárdok után

Új kormányzati intézkedéscsomag segítségével szeretné elérni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, hogy a jövő év végén lejáró hétéves uniós felzárkóztatási terv alapján hazánknak járó pénzek 95 százalékát minél hamarabb lehívhassuk. A cél évi 1400 milliárd forint kifizetése, amelyre 2015 végéig kell sort keríteni, különben a le nem hívott támogatásnak végleg búcsút mondhatunk - írja a Magyar Nemzet.

A gyorsítást nehezíti, hogy az Állami Számvevőszék legfrissebb vizsgálata szerint az előző kormányciklusban indult beruházásoknál a vizsgálatok során minden harmadik esetben találtak szabálytalanságot, továbbá több beruházásról időközben az is kiderült, hogy nem megvalósítható. Mivel azonban az óra ketyeg, és a pénzeket a jövő év végéig mindenképp le kell kötni, a korábban befuccsolt fejlesztések helyett más beruházásokra kell átcsoportosítani a forrásokat.

A gyorsításhoz hozzátartozik, hogy a pályázati kiírásoknál az egyes intézmények felelősségi körét egyértelművé tették annak érdekében, hogy egy-egy pályázat ne akadhasson el a hatóságok közötti jogi útvesztőben. A pályázatok előkészítésének határidejét drasztikusan csökkentette az NFÜ, amely a szervezeten belüli jóváhagyási időket érinti. Az úgynevezett kiemelt, vagyis nagy értékű beruházásoknál az NFÜ a felhívások előkészítésére és a pályázatok beadására, a döntésre, illetve a szerződéskötésre is maximum 30-30 napot hagy, ami óriási előrelépés ahhoz képest, hogy a 2007 és 2010 közötti projektek között volt olyan, amelynek kidolgozását és elbírálását 3-4 év alatt sem sikerült lezárni. (MNO, rövidítve) 

Újdonsággyár

Ahogy novemberi számunkban (TradeMagazin, FZ) a Starbucks kereskedelempolitikájával foglalkozó cikkünkben „ígértük”, a Howard Schultz visszatérésével újra növekedésnek induló óriáscég valóban számos új fejlesztéssel lepi meg a világot – és az innovációs szakasznak nevezett 12-18 hónapból még csak 6 telt el! 

A kávés óriás belépett az energiaitalok piacára: Refresher (Frissítő) néven új termékcsaládot dobott piacra. A háromféle ízben kapható italt az különbözteti meg vetélytársaitól, állítják, hogy ez pörköletlen zöld kávé kivonatát tartalmazza. Másik hasonló funkciójú termékük a maga nemében kategóriateremtő próbálkozás; a Doubleshot elnevezésű ital „Energy + Coffee”-ként lett jellemezve. A jegeskávék felé hajló újdonság a koffein mellett tartalmaz guaranát és ginzenget is. És ha már a frissítőkről beszéltünk: eljutottunk oda, hogy a Starbucks nemcsak gyümölcslevet készít, de saját retail üzletében árulja is az Evolution Fresh nevű dzsúszt.

Van miről beszámolnunk az üzlettípusok területéről is. A drive-thru egységek mintájára a Starbucks megnyitotta első sky-thru üzletét (4) egy kaliforniai síparadicsomban, a Squaw Valley-ban. (TradeMagazin) 

Nem tudom, hogy melyik a jobb: ha idejönnek Vörös Hajnal típusú rizskombájnjaikkal és befektetnek - vagy hagynak minket a periférián vegetálni...?

A kép nem a Szárnyas Fejvadász díszlete, hanem Sanghaj.

A kínai luxusmárkáké a jövő?

A kínai vállalatok csak gyártanak, de nem építenek termékeik köré igazi fogyasztói kultúrát – hangzik el gyakran a kritika a kínai árukkal kapcsolatosan. A kínai gazdagok közt ma a Louis Vuitton és Gucci táskák, a Rolex órák viselése, az Apple termékeinek vásárlása jellemző, a világ második legnagyobb luxuspiacán kínai luxusmárkát alig találni. Sokatmondó a Hurun Kutatóintézet egy januári felmérése is, mely szerint a legtehetősebbek a francia, olasz és amerikai márkákat becsülik a legtöbbre, s mindenek előtt ezeket ajándékozzák barátaiknak és üzleti partnereiknek.

Ez a trend ugyanakkor könnyen megváltozhat a következő évek során, a világ legnagyobb luxuspiacának címét akár már idén az Egyesült Államoktól elhódító Kína vállalatai ugyanis érhetően nem akarnak elesni a piac kínálta kereseti lehetőségektől, így azok hamarosan hazai luxusmárkákat fejlesztenek majd. Ezek mindenekelőtt a tradicionális Kínához köthető termékekre, így például a teára, porcelánra, selyemre építenek majd – vélik az UIBE kutatói.

A szakemberek tíz nagyobb kínai márkát tartanak a legesélyesebbnek a leendő luxusmárkák közt. A listán három likőrgyártó, a már jelenleg is az egyik legértékesebb kínai márkák sorát erősítő Moutai, a hazai alkoholpiac több mint harmadát magáénak tudó Wuliangye és a száz éves hagyományokat maga mögött tudó Langjiu szerepel. Mellettük a szecsuán (Sichuan) tartomány hegyvidékeiről származó Zhuyeqing tea, a kínai motívumokat magas minőségű termékein felvonultató NE-TIGER ruhagyártó és a korábban kizárólagosan a politikai vezetőknek gyártott Zhonghua cigaretta is az esélyesek közt van.

A tét pedig nagy, ezt a legutóbbi statisztikák és előrejelzések is alátámasztják. A PricewaterhouseCoopers nemzetközi szolgáltatóóriás adatai szerint 2011-ben a 15 milliárd dollárt is meghaladta a luxustermékek értékesítése, ez éves szinten 25 százalékos növekedést jelent. A kelet-ázsiai ország 2010-ben – Japánt megelőzve – a világ második legnagyobb luxuspiacává vált, az Ipsos piackutató cég becslései szerint – az Egyesült Államokat maga mögött hagyva – akár már idén megszerezheti a világelsőséget. A McKinsey nemzetközi tanácsadó cég előrejelzése szerint az évtized közepére a globális luxuseladások mintegy 20 százaléka Kínában bonyolódik majd, mintegy 27 milliárd dollár értékben. (iphonehungary, kép is) 

Az igazi Skynet: az okos internet saját magát védi meg a hackerektől

Katonai támogatással egy olyan kutatás indult a kansasi egyetemen, melynek célja egy radikálisan átalakított számítógépes hálózat megépítése.

A héten több szaklap is beszámolt egy amerikai kutatási projektről, melynek keretében a Kansasi Állami Egyetemen egy olyan intelligens hálózat megvalósításának lehetőségét vizsgálják, amely meg tudná védeni önmagát a támadásoktól.

A kutatás vezetői, Scott DeLoach és Xinming „Simon” Ou, illetve a csapat részeként még két kínai és egy román doktorandusz egy olyan számítógépes hálózatot képzelnek el, mely beállításainak és konfigurációjának automatikus változtatásaival védené magát a hackertámadásokkal szemben. Öt évre tervezett munkájukat az amerikai légierő kutatási központja egymillió dollárral támogatja: a katonák egy tanulmány elkészítését pénzelik, és azt várják el, hogy a tudósok mutassák ki, hogy egy számítógépes hálózatban milyen hatásai lennének annak, ha a támadók célpontjai mozgásban lennének („Understanding and quantifying the impact of moving target defenses on computer networks”). A projekt áprilisban indult, és ha az eredmények azt mutatják, hogy a „mozgócélpont- védekezés” (moving-target defense) hatékony megoldás lehet, akkor a következő lépésben megvizsgálják azt, hogy a rendszer kiépítéséhez szükséges befektetések arányban állnak-e a várható előnyökkel – magyarul: érdemes-e megvalósítani ezt az intelligens hálózatot.

A kiberbiztonság alkalmazott biztonsági területén a fent említett elképzelés, a moving-target defense ötlete évtizedes, már az ezredfordulón felmerült az az elképzelés, hogy a számítógépes hálózatok statikus konfigurációit érdemes lenne dinamikusra alakítani, mivel így hatékonyabban lehetne védekezni a támadókkal szemben. Az alapelv szerint a hálózat automatizáltan és véletlenszerűen változtatná a konfigurációs beállításait: például cserélgetné a szoftverek hálózati címeit, időnként áthelyezné a kritikusnak számító rendszeradatokat stb.

A mostani kutatás vezetői szerint az a kulcskérdés, hogy a változtatások a támadó számára kaotikusnak tűnjenek, de a rendszer üzemeltetői számára átláthatóak legyenek. A jelenlegi rendszerben egy átlagos támadás úgy néz ki, hogy a hacker felderíti például a webszervert (hol található, milyen szoftver fut rajta), majd megvizsgálja szoftveres vagy konfigurációs sebezhetőségek után kutatva. Ezek után kiválasztja a megfelelő időpontot, és a felfedett biztonsági résen bejuttat egy kártékony kódot. Ha sikerülne dinamikussá tenni a hálózatot, akkor ez a módszer használhatatlanná válna.

A tudósok szerint nyilvánvaló, hogy a jelenlegi állapotban az üzemeltetők képtelenek megvédeni rendszereiket a támadásokkal szemben, ezért ha legalább időlegesen előnybe akarnak kerülni a támadókkal szemben, koncepcionális változtatásokra van szükség a kibervédelem területén. (ITCafé) 

Minden kutya felhőbe megy

A Fujitsu legújabb kütyüje az ember legjobb barátját egészítené ki a ma óriási népszerűségnek örvendő felhős szolgáltatással.

„Felhővel minden jobb” – bizonyosan ez lehetett a Fujitsu mérnökeinek vezérelte, amikor kitalálták a felhőbe integrált kutyaaktivitás-rögzítő nyakörvet. Amint a neve sugallja, a készülék beépített érzékelői segítségével érzékeli kedvencünk aktivitásának szintjét. Azonban itt persze nem állhat meg a dolog.

A kütyü ráadásul nem is csupán annyit tesz, mint a különcködő hasonmegoldások, amelyek jobbára értéktelen twitter üzeneteket írogatnak a vakvilágba. Ehelyett a számos szenzor (mozgás, hőmérséklet és egyebek) a négylábú egészségi helyzetét is képes megbecsülni. A felhő alapú rendszer célja ugyanis pont ez: az eb egészségének figyelése, illetve a még idén elinduló számítási felhőben összegyűjtött adatok szolgáltatása például a család vagy az állatorvos számára.

A Fujitsu szerint az eszköz könnyű, alig fogyaszt így mindig a kutya nyakán maradhat, azaz még akár nyaralás alatt is ellenőrizhetjük az esetleg otthon maradt családtagot. Az árról – amely valószínűleg előfizetéses lesz, nem egyszeri – jelenleg még nincs információ. (mobilport) 

Harmincszor drágább az egészségügyi ellátás

Az elmúlt csaknem 25 évben összességében harmincszorosára emelkedett az egészségügyi intézmények által beszerzett áruk és szolgáltatások átlagos árszintje- írja a Világgazdaság.

Bár 2000 óta 10 százaléknál kisebb volt az ágazatban az éves infláció, a '90-es években előfordult, hogy a 40-50 százalékot is meghaladta - derül ki a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet árinformációs tájékoztatójából.

Az egészségügyben tapasztalt árrobbanás jelentősen meghaladta a lakossági áremelkedést. Az 1987-es évet véve alapul elmondható, hogy míg a lakosság az 1987-esnek a húsz, addig az egészségügyi intézmények a harmincszorosáért tudják ma átlagosan ugyanazokat az árukat beszerezni, illetve szolgáltatásokat igénybe venni. (VG/Pénzcentrum) 

Vezeték nélküli billentyűzet – bambuszból

Az elektrotechnikai fejlesztések nagyágyúi manapság inkább nyúlnak természetes alapanyagokhoz az új kütyük gyártásánál, mint mondjuk a műanyaghoz. Ugyanezt az elvet követte az iZen is.

Az iZen Bamboo Bluetooth Keyboard 92%-ban bambuszból készült, mely sokkal inkább környezettudatosabb alapanyag, mint a fa, hiszen gyorsabban termeszthető, minek okán sokkal gyorsabban nő.

Emellett újra is hasznosítható, és biztosan nem végzi egy szeméttelepen, mint ahogy gyakran más, műanyagból és fémből készült elektronikai eszközök, melyek vagy azért kötnek ki ott, mert tönkrementek, vagy mert csak szimplán meguntuk azokat.

Külön jó pont még, hogy az iZen vezeték nélkül, Bluetooth-szal tud csatlakozni kedvenc eszközünkhöz, mint például iPhone telefonhoz, Androidos készülékhez, táblaszámítógéphez, laptophoz, de akár asztali géphez is.

A gyártó önmaga finanszírozta az első billentyűzetek gyártását, melyek pár hét alatt mind elkeltek.

Április 14-ével bezárólag lehetősége volt az érdeklődőknek a termék Kickstarter oldalán támogatni a második széria legyártását, illetve előrendelni egy saját példányt a 85 dolláros (azaz 18.500 Ft-os) bambusz billentyűzetből, illetve egy tablet állványt is eladásra bocsájtottak.

A kezdeményezés sikerét pedig az mutatja, hogy a kitűzött 18.000 dolláros (majdnem 4 millió Ft-os) összeg mintegy másfélszeresét sikerült összegyűjteni a kampány során. (shtrend.hu - képek: techline.hu)